"Azért tudtam visszatérni, mert bölcsebb lettem"
Hat éve nem volt komoly csapatod. Zalaegerszegen miért rád esett a választás?
- Végh Gáborral, a ZTE tulajdonosával volt egy négyórás beszélgetésem, ahol elmondta, hogy korábban már szóba jöttem, mint lehetséges jelölt, de az interjúig akkor még nem jutottunk el. Most azért eshetett rám a választás, mert az információk, amiket rólam kapott, nyitottá tették egy velem való személyes találkozóra. Az is fontos érv volt számára, hogy erős zalai kötődéssel rendelkezem. A csapatot és a klubot érintő négyszemközti beszélgetés mellett, volt három személyes dolgot érintő kérésem: legyen irántam bizalommal, adjon kellő támogatást és biztosítsa a csapat körüli nyugalmat. Arról is szó volt, hogy mindig őszintén és idejében beszéljük meg az esetleges problémákat, mert csak akkor tudjuk elkerülni a nagyobb bajt.
Zalaegerszegen mostanában nem életbiztosítás a vezetőedzői pozíció, ráadásul te egy szókimondó, őszinte ember vagy. Nem tartasz tőle, hogy ebből gondok lehetnek?
- Tudom, hogy négy év alatt én vagyok a kilencedik edző Zalaegerszegen. Gábor belátta, hogy nem ez a járható út, most vett egy nagy levegőt, és azzal a lendülettel próbál meg egy másfajta csapásvonalat követni. Ő egy nagyon szenvedélyes ember, aki mindent elkövet azért, hogy a klub sikeres legyen, a saját pénzét, idejét rakja bele. Sokkal több pozitív megítélést és sikereket érdemelne. Az elmúlt években én is sokat változtam, ma már nem megyek bele parttalan vitákba, inkább elkerülöm ezeket a szituációkat vagy elmegyek a megoldás irányába. Azért tudtam visszatérni és azért fogok megmaradni, mert bölcsebb lettem.
"Jártam specialistáknál, felkerestem egy jóst is"
Szerinted miért kellett hosszú éveket várnod, hogy a Ferencváros után újra egy komoly csapatnál dolgozhass?
- Amikor munkát kaptam valahol, akkor vagy a vezetők gondoltak rám, vagy pedig beajánlottak. Az önmenedzselés soha nem volt az erősségem, pedig ebben a szakmában az elengedhetetlen. Többek között ezért is kerülhettem ki évekre a "képből". Ha nagy kihívást jelentő feladatot nem is kaptam, az elmúlt évek arra mindenképp jók voltak, hogy jelentős jellemfejlődésen menjek keresztül.
Jártam specialistáknál, felkerestem jóst és ezoterikával foglalkozó szakembereket is.
Anélkül, hogy ismerték volna az előéletemet, megjósolták például, hogy 2012-től hat-hét évig semmi jó nem történik velem, utána viszont a „helyemre” kerülök. De volt beszélgetésem kommunikációs szakemberrel, sportpszichológusnál készítettem teszteket. Ők mind olyan tudású szakemberek, akikben hiszek és akik segítettek a személyiségem, a karakterem fejlődésében. Rávilágítottak azon hibáimra, amelyek rossz irányba indítottak el. Mindig rendelkeztem egy megfelelő intelligenciával, de az olykor rossz megnyilvánulások miatt nem azt sugároztam az emberek felé, ami és aki igazából vagyok. Nem keresek senkiben hibát, ami történt az nagyobb részt az én "saram" volt, amin csak is én tudok, akarok változtatni. 54 éves vagyok, úgy érzem, hogy a következő években leszek használható, eredményesen dolgozó szakember. Mostanra lettem kész edző, egy komplexebb személyiség minden szempontból.
A ZTE-nél már egy új Nagy Tamással dolgozhatnak a játékosok?
- A saját bőrömből nem tudok és nem is akarok kibújni, de már sokkal tudatosabban élem az életemet, ez már egy másik Nagy Tamás. Mondok egy konkrét példát: sokáig azt gondoltam, hogy a profi játékosoknak mindent el kell viselniük és mindenkit egyformán kezelhetek. Ez nagyon nem így van, mindenkihez máshogy kell közelíteni, van, akit „pellengérre kell állítani” és akkor képes a legjobb teljesítményre, de van olyan is, akit közösségben nem szólíthatok meg, mert rosszul érinti őt. Régen nem voltam ennyire empatikus. Fontos, hogy egy edző megnyerje magának a játékosait. Az "egókat" is meg kell tanulni menedzselni. Egyensúlyt kell találni az autokrata énem és a konstruktív együttműködő énem között. Korábban azt vallottam, hogy engem ne szeressenek a játékosaim, maguk és a klub miatt nyerjenek, ma már azt gondolom, fontos, hogy miattam is játszanak jól. Inkább tanítani akarok, mint számon kérni, egy profi játékost szerintem nem szabad korlátok közé szorítani. Ők állnak a hierarchia csúcsán, ők hozzák az eredményt, ezért kötelességem, hogy a legjobb tudást és a legjobb embert hozzam ki belőlük! Viszont, ha valaki nem tud megfelelni az elvárásoknak, nem akar integrálódni, akkor a rendszer úgyis kiveti magából. Nem mindenáron nekem kell igazságot szolgáltatnom.
"Csak Supka Attila merte a szemembe mondani"
Ha itthon találomra megkérdezünk tíz játékost vagy edzőt rólad, tudod mit mondanak?
- Persze, azt, hogy szakmailag felkészült vagyok, de emberileg „necces”. Azért is dolgozom tudatosan a személyiségemen, hogy a „de” elkerüljön a nevem mellől. Sosem értettem, mit jelent az, hogy „emberileg”. Talán azt, hogy egyenes vagyok, az nem mindig jó, sokszor nem szabadna kimondanom, amit gondolok. Ebben is léptem előre, most már inkább elszámolok tízig és utána szólalok meg.
Pár éve volt egy nagyon őszinte Facebook-bejegyzésed, amelyben dicsérted Bernd Storckot és Dárdai Pált, a magyar szakemberek nagy részét pedig megélhetési edzőnek tituláltad. Sokan megharagudtak rád?
- Sokan, de csak Supka Attila merte a szemembe mondani és Horváth Feri üzent nyíltan, a többiek a hátam mögött suttogtak. Nem vagyunk egyformák, sajnálom, hogy a legtöbb kollégának ebből is az jött le, hogy én kritizálom őket és miért kell nekem Storckot és Dárdait dicsérnem. Azért preferálom őket, mert felvállalták a saját döntéseiket, mert rendíthetetlenül és makacsul hittek az elképzeléseikben, bizonyítva, hogy ez is egy járható út a sikerhez. Ha valaki figyelmesen elolvasta a soraimat, akkor megértette volna, hogy amikor megélhetési edzőkről írtam, elsősorban nem az anyagiakra gondoltam.
Azért vagyunk mi megélhetési edzők – jómagamat is beleszámítva – mert sok esetben ki vagyunk szolgáltatva a mindenkori döntéshozóknak, mindenhez megpróbálunk „jó pofát” vágni, olykor bólogatunk, és hagyjuk, hogy beleszóljanak a munkánkba. Nem állunk ki minden esetben magunkért, az elképzeléseinkért, a szakmai függetlenségünkért.
Nyilván, ez nem azt jelenti, hogy nem tanulhatunk a mindenkori vezetőinktől, de az eredményért mi felelünk. Ferguson, Guardiola, Storck vagy éppen Dárdai Pali nem azért jobb edző feltétlenül, mert jobb edzéseket vezet, hanem azért, mert igazi egyéniségek, van karizmájuk, kiállnak magukért, az elképzeléseikért, és a legfontosabb, hogy sikerorientáltak. Másképp szocializálódtak és egy más a gondolkodásmód vezérli őket.
Ugyanebben a bejegyzésedben volt egy frappáns hasonlatot, mely szerint te egy BMW-mérnök vagy, aki Moszkvics-gyárban dolgozik. A ZTE milyen gyár számodra?
- Egyértelműen BMW-gyár, mivel ez egy felsőkategóriás csapat, nem kitalált klub. 1920-ban alapították, voltak és lesznek sikerei, van szurkolói bázisa, van hagyománya, múltja, jelene és biztos vagyok benne, hogy lesz szép jövője is. Az én tulajdonosom nagyon rugalmasan kezeli a célokat. Azt kell kihoznom a keretből, ami benne van, ha ez a feljutás, akkor azt, de mindenképpen valahol a tabella elején lehet a helyünk. Tudom, hogy ez nagy lehetőség, ehhez mérten állok hozzá: ha sikeres leszek, visszahelyezhetem magam a magyar futballtérképre. De miért is ne lennék sikeres?
PRIVACSEK ANDRÁS
