Mekkora sztárok vagytok Balmazújvárosban?
- A sztár fogalmáról nekem nem feltétlenül a mi csapatunk jut eszembe elsőként, de még másodszorra sem - kezdte Sigér Dávid a csakfoci.hu-nak - Balmazújváros egy kis város, ahol naponta érezzük a szurkolók szeretetét, ami nagyon jólesik. Egy picit meseszerű most a mi sztorink, remélem, hogy happy enddel végződik.
Pedig a szezon előtt tíz emberből kilenc, de lehet, hogy tíz, biztos volt benne: az egyik kieső a Balmaz lesz, hiszen újoncok vagytok, a legkisebb költségvetéssel rendelkeztek és a keret sem tűnt túl acélosnak...
- Hozzászoktunk már, hogy „lekicsiznek” minket és nem hiszik el, hogy képesek vagyunk nagy célok megvalósítására. Valami hasonlót éltünk át az NB II-ben is, mégis feljutottunk. Most a bennmaradást kell elérnünk, én hiszek benne, hogy sikerülni fog.
"Nevezhetjük csodának"
NB I-es kerete van a Balmazújvárosnak?
- Ha csak pusztán a neveket és a játékosok múltját nézzük, akkor nem feltétlenül, de ha a valós tudást, akkor igen. Különböző életutak találkoztak itt és úgy tűnik, egyelőre működik ez a projekt. A kitörni akarás mindig is jelen volt a csapat tagjaiban, meg akarjuk mutatni mindenkinek, hogy nem minden a pénz. Ez túlmutat a sporton, a nehéz sorsú civil embereknek is bebizonyítanánk, hogy sok munkával, hittel, elszántsággal és összefogással lehetetlennek tűnő dolgokat is el lehet érni. Sok helyről hallottam, hogy csoda lenne, ha bennmaradnánk. Nevezhetjük bárminek, akár csodának is, de én hiszek benne.
Az ellenfelek mennyire nézik le az újonc, „szegény kiscsapatot”?
- Előfordul. Egy Ferencvároson érződik, hogy nem olyan motivációval lép pályára ellenünk, mint mondjuk az Újpest ellen. A meccsek alatt is látjuk, hogy olykor nem egyenlő félként tekintenek ránk az ellenfelek.
Nem egyszer előfordult, hogy egy-egy jól sikerült csel vagy éppen egy rosszul sikerült becsúszás után azzal próbálnak hergelni minket, hogy odaszólnak: „úgyis kiestek”. Ezt megkaptuk már a lefújás után is, amikor legyőztünk valakit. Egyáltalán nem veszem azonban személyes sértésnek, tudom, milyen állapotban van egy futballista a vesztes meccsek után.
Életed szezonját futod. Ha még egyszer betalálsz, pályafutásod legeredményesebb idényét produkálod, az NB II-t is beleértve. 27 évesen lettél kész játékos?
- Későn érő típus vagyok, az biztos. Nagy álmom volt, hogy élvonalbeli futballista legyek. Mindent ennek rendeltem alá, de ma is a foci a legfontosabb az életemben, aminek nem feltétlenül örül mindig mindenki a közvetlen környezetemben….Nagy elismerés számomra, hogy a társak csapatkapitánynak választottak, óriási lökést ad, ha érzem a többiek és az edzőm bizalmát.
A Szomszédok című teleregényben melyik szereplő vagy?
- Az az igazság, hogy nem ismertem ezt a sorozatot, a többiektől érdeklődtem, hogy a vezetőedzőnk milyen Szomszédokról nyilatkozott a Puskás Akadémia elleni meccsünk után. Viszont ezek után biztosan megnézek egy-két részt, állítólag gyakran ismétlik.
A négyből az egyik - Sigér hétvégi gólja a Puskás Akadémia ellen:
A 18 ezer forintos prémium
Horváth Ferenc a korábbi csapatainál is híres volt arról, hogy bedobott nem szokványos edzéseket és különböző apró trükköket is, annak érdekében, hogy kizökkentse a játékosait a mindennapok monotonitásából. Nálatok is vannak közös szalonnázások?
- Az még pont nem volt, de zsíros kenyér parti már igen. De olyan is elfordult, hogy egy edzés előtt mindenki bedobott ezer forintot a közösbe, majd „vérremenő” tornát játszottunk, a győztes csapat pedig 18 ezer forinttal lett gazdagabb.
Előfordult, hogy az egyik bajnoki meccsünk előtt Feri azzal motivált minket, hogy lerakott az asztalra 18 darab ezer forintost és közölte: „Ha az edzésen ennyi pénzért élet-halál harcot vívtok egymás ellen, akkor tessék, tétmeccsen is ezt várom tőletek”. Meglett a hatása, mert egy győzelemmel felérő döntetlent értünk el a Videoton ellen.
Volt ősszel egy tragikus esemény a csapat életében, amely olyan erőket mozgósított bennetek, amit talán még ti sem hittetek el.
- Sajnos elhunyt Feri anyukája, ő azonban minden edzést megtartott és azt kérte tőlünk, hogy az ő emlékére nyerjük meg a Vasas elleni meccset. Akkor már hetek óta gödörben voltunk, arra sem emlékeztünk, mikor győztünk utoljára. Ezen a mérkőzésen azonban úgy viselkedtünk, mint egy igazi nagy csapat, a vésztartalékainkat is feléltük és nyertünk. Hihetetlen, hogy krízis pillanatokban mire képes az ember. Talán az volt az a meccs, ahol mindenki elhitte, bárki ellen van esélyünk.
Georges Leekens, a magyar válogatott új szövetségi kapitánya az egyik interjúban arról beszélt, a megfelelő játékosokat nem biztos, hogy a topcsapatokban fogja megtalálni és neki igazi harcosokra van szüksége. Ha ezt tényleg így gondolja, ez akár jó hír is lehet számodra….
- Megpróbálok két lábon a földön állni, egyelőre Balmazújvárosban szeretnék minél sikeresebb lenni. Ugyanakkor viszont sportoló vagyok és szívem legmélyén és az agyam egy hátsó fiókjában ott van a gondolat, hogy milyen jó lenne magamra húzni a nemzeti mezt. Azon leszek, hogy a kapitánynak én is alternatívát jelentsek adott esetben. Mindig hittem a kitűzött céljaimban, amelyeket eddig el is értem.
Két bajnoki meccs van még hátra az őszi szezonból és három ponttal álltok a vonal felett. Mi lehet a cél ezen a két találkozón?
- Dupla célunk van: minimum megtartani ezt a pozíciót és „legyártani” újabb két Szomszédok-epizódot..