Tonci Kukoc fél évvel azután, hogy a Honvédhoz igazolt, egy igazán hangzatos nyilatkozattal hívta fel magára először a figyelmet.

Az első hangzatos nyilatkozat: "Az enyém a legjobb bal láb az országban"

- Így gondolom. A Honvédban 75 meccsen adtam 25 gólpasszt, szereztem két gólt, ha ez ilyen könnyű, akkor csinálják utánam mások is. A legfontosabb, hogy mindig kihasználjam a rendelkezésemre álló időt, függetlenül attól, hogy kezdő vagyok, vagy csereként szállok be, mindig ennek szellemében futballoztam. Jó néhány meccsünk van még hátra, eddig nyolc gólpassznál és két gólnál járok, a célom, hogy ez a szám tovább növekedjen. 

Különleges gólöröm a Haladás ellen: felült a lelátóra

- A Haladás elleni kupameccsen látott gólörömet előre elterveztem. Ha nem hiszik, kérdezzék meg Holender Filipet, neki elmeséltem korábban is, hogy ezt fogom tenni. Vannak még ötleteim, majd meglátják őket.

Bejegyzés a Facebook-on a koronavírus-járvány miatti leállás alatt: "A foci nélküli élet ugyanaz, mint a szex nő nélkül"

- Nagyon nehéz volt a futball nélküli időszak, de kitartottam. Itt a hangsúly azon volt, hogy azoknak nehéz csak igazán, akik éjt nappallá téve dolgoznak, hogy eltartsák a családjukat, mégsem lehetnek biztosak abban, hogy ez elég lesz a hónap végéig. Rajtuk van most a legnagyobb teher. Mi, labdarúgók szerencsésebb helyzetben vagyunk. 

A magyarok és a horvátok közötti különbségekről

- Magyarországon sok jó futballista van, a fiataloknak azonban még többet kellene beletenniük a munkába, sokat szoktam erről beszélgetni velük. Manapság az egyik legfontosabb az a játékosoknak, hogy menő cuccaik legyenek, jól keresnek, én viszont megkérdezem, hogy például mennyit költenek táplálkozási tanácsadásra vagy éppen személyi edzőre? Ha sikeres akarsz lenni, sokat kell érte tenned, ez is szükséges ahhoz, hogy a futball utáni életed is megalapozd. Mindenkinek a saját kezében van a sorsa. A horvátoknál azonnal bizonyítani kell a fiatal játékosoknak, ha nem teszik, jön a helyükre más, aki majd él a lehetőséggel, a magyaroknál több lehetőséget kapnak a fiatalok, remélem, hogy ezt ki is tudják használni. A körülményeket tekintve össze sem lehet hasonlítani a magyar és a horvát bajnokságot, Magyarországon remek körülmények között futballozhatunk. Ami a két ország fociját illeti, a horvátoknál még nagyobb a hangsúly a taktikán.

A saját személyiségéről

- Nekem és a kortársaimnak nehéz gyerekkorunk volt, hiszen háború dúlt a Balkánon, nem lehet elmondani azt, amit láttunk és átéltünk, viszont ez erősebbé tett minket, ezért is szeretek délszláv csapattársakkal együtt futballozni. Az életben semmit sem kaptam ingyen, mindenért keményen megdolgoztam. A szüleim rengeteget dolgoztak, hogy a testvérem és én enni tudjunk, hogy ellássanak minket. Az édesanyám például takarított azért, hogy futballcipőm lehessen. Ennyit arról, hogy ha bárki azt gondolja, én könnyen kaptam a dolgokat az élettől. Ezért is tartom fontosnak, hogy decemberben két ünnep között pályára lépjek a spliti jótékonysági tornán. Ez egy remek kezdeményezés, örülök, hogy ennyire sok jó játékos jön ilyenkor össze. Természetesen mindenki azért lép pályára, hogy nyerjen a tornán, viszont ennél is fontosabb, hogy segítsünk a rászorulókon, és nekünk is mindig öröm újra látni egymást.

A nyáron lejáró szerződéséről

- Remek a kapcsolatom a klubvezetéssel is, jól érzem magam a Honvédban. Két hónap van hátra a szerződésemből, a legfontosabb, hogy mindig a legjobbamat nyújtsam. A futballban bármi megtörténhet, de tudom, ha a maximumra törekszem, akkor annak lesz eredménye, egyébként is abban hiszek, hogy ha esetleg egy ajtó bezárul, akkor egy másik kinyílik. Amíg a Honvéd mezét viselem, küzdeni fogok a klub sikeréért. Jelenleg például azért, hogy megszerezzük a bajnokságban a harmadik helyet és megnyerjük a Magyar Kupát!

LENKÓ PATRIK