A koronavírus-járvány terjedése miatt felfüggesztett bajnokságokkal kapcsolatban hetek óta joggal merül fel mindenkiben a kérdés világszerte, hogy mi lehetne a legjobb megoldás a 2019/20-as szezonokat illetően. Azzal a legtöbb érintett egyetért Magyarországon is, hogy a legigazságosabb az lenne, ha a félbeszakadt idényt be tudnák fejezni a csapatok.
Korábban beszámoltunk arról, hogy hétfőn Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke az élvonalbeli klubok tulajdonosaival, vezetőivel videóbeszélgetés keretében egyeztetett a lehetséges forgatókönyvekről. Ez egy folyamat része volt, hiszen az elmúlt hetekben a szövetség vezetői állandó kapcsolatban voltak a klubokkal, hogy a kialakult helyzetről egyeztessenek. Ami egyébként a leállás utáni állapotokról elmondható, hogy az élvonalbeli klubok stabil lábakon állnak, természetesen sok helyen kellett reagálni a mostani változásokra, de mivel az egyesületek folyamatosan "monitorozás" alatt állnak anyagi szempontból, ezért nagyon váratlan fejlemények nem állhattak elő.
Honlapunk információi szerint ugyan egyelőre érdemi döntések nem születtek - emeljük ki: nem is születhettek ebben a helyzetben - ezen a videókonferencián, de több lehetséges irány is megfogalmazódott - ezeket vesszük sorba.
Ha folytatódik a bajnokság
1. A legoptimistább verzió szerint a magyar bajnokságok május 23-án, szombaton indulnának újra zárt kapuk mögött.
2. Amennyiben ez az időpont későbbre tolódik, akkor is célkitűzés, hogy legkésőbb június 20-ig mindenképpen folytatni kellene a pontvadászatokat, mert akkor még lenne esély a szezon - csúsztatott - befejezésére.
Ha a bajnokság befejezése ezáltal a júliusi hónapot is érintené, akkor a szövetség logikusan kidolgozna egy olyan tervet, amelynek alapján plusz 1 hónapos megállapodást lehetne kötni azokkal a játékosokkal, akiknek június 30-án lejár a szerződésük.
Ha nem folytatódik a bajnokság
1. Ebben az esetben egy olyan verzió is életbe léphet, amiről egyik korábbi cikkünkben már beszámoltunk: idén nem lenne kieső, az NB II-ből pedig az első két helyezett feljutna, így jövőre 14 csapatosra bővülne a mezőny. Felmerült, hogy ez az állapot azonban csak egy szezonra szólna, 14 csapatos bajnokság esetén már 4 kieső lenne 2021 nyarán.
Úgy tudjuk, sok klub azon a véleményen van, hogy ez egy kidolgozatlan forgatókönyv, és erre racionális érveik is vannak. Ezek alapján elfogadhatóbb és ésszerűbb lenne a három kieső klub, amelyhez jövő nyáron egy feljutó csatlakozna a másodosztályból, ahonnan némileg könnyebb is lenne a felkerülés, hiszen az idei szezon végén a másodosztályú mezőnybe az NB I-ből nem esne ki senki. A 14 csapatos bajnokság esetén szinte borítékolható, hogy csak két kört, azaz 26 mérkőzést játszanának az együttesek, így a versenynaptárnak nem kellene állandó túlzsúfoltsággal szembenéznie.
2. Ha nem lehet befejezni a szezont, akkor akár még a mostani tabella szerint is véglegesíthetik a bajnokságokat, ez alapján lenne 2 kieső és 2 feljutó is. Amennyiben a következő szezonra is megmaradna a 12 csapat az NB I-ben, és a mostani idény kitolódása miatt időhiány lépne fel a versenynaptárban, akkor a jelenlegivel ellentétben nem 3, hanem csak 2 kört játszanának a csapatok, azaz 22 meccset.