Ha a bajnokság rajtja előtt valaki azt mondja neked, hogy 11 forduló után a PMFC veretlenül és a legkevesebb gólt kapva vezeti majd az NB II-t, mit reagáltál volna?
- Mosolyogtam volna – kezdte Weitner Ádám, a PMFC vezetőedzője a csakfoci.hu-nak. - Már csak azért is, mert amikor átvettük a csapat irányítását négy héttel a bajnoki rajt előtt, nyolc mezőnyjátékosunk volt. Hatalmas munka várt ránk.
Szinte egy új csapatot kellett építened. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ez villámgyorsan sikerült.
- Mivel az élen állunk, helyezésben valóban nem tudunk már előre lépni, de játékban még rengeteget. Messze nincs még kész a csapat, de nem is lehet ilyen rövid idő alatt. Szinte teljesen kicserélődött a keret, 13 új játékos érkezett. Ráadásul nagyon körültekintően kellett igazolni, hiszen amellett, hogy valaki szakmailag megfelelt, emberileg is olyan tulajdonságokkal kellett rendelkeznie, amivel maximálisan segíti a pozitív légkör kialakítását. Ez ugyanis elengedhetetlen egy profi futballcsapat életében.
Milyen célokat fogalmaztak meg a vezetők nektek, mit kell elérnetek az idei szezonban?
- Az a cél, hogy három év múlva egy olyan csapatunk legyen, amelynek reális esélye lehet feljutni az NB I-be. A mostani szezonra helyezés szempontjából nincs kimondott cél, nyilván azt szeretnénk, ha kialakulna egy stabil középcsapat, amelyre lehet majd építeni a jövőben.
Egyelőre vezetitek a bajnokságot. Mi történik, ha felgyorsítjátok a folyamatot és nem három év múlva kerültök fel, hanem már most?
- Nem tudom, mert mi egyelőre egyáltalán nem gondolkodunk feljutásban, nem beszélünk arról, hogy majd mi leszünk a következő Kecskemét.
Nagyon elrugaszkodnék a valóságtól, ha én most azt mondanám, hogy esélyesek vagyunk arra, hogy egy osztályt ugorjunk.
Valami miatt mégis jól megy a csapatnak. Mi a titok?
- Nem hinném, hogy különösebb titkok lennének. Az biztos, hogy a kiváló csapatszellem elengedhetetlen feltétele a jó teljesítménynek. Nyáron a keret összeszoktatását mesterségesen felgyorsítottuk. Az edzőtáborban eldöntöttük, hogy ki kivel legyen egy szobában, kivel étkezzen, voltak közös csapaépítő programok, hogy a játékosok minél jobban megismerjék egymást. Az egyértelműen kijelenthető, hogy kiválóan sikerült az újak beilleszkedése és remek közösséget alkotnak a régiekkel. Ha ezt nem tesszük meg, akkor valószínűleg ez egy hosszabb folyamat lenne és nem tudjuk, hogy a pályán ez mit eredményezett volna.
Szembetűnő, hogy alig kaptok gólt: 11 meccsen hetet, ami a legjobb mutató az NB II-ben. Korábbi támadóként a védekezés megszervezése a legfontosabb számodra?
- Igen. Kell egy alap, amire lehet építkezni, és én azt vallom, hogy ezt hátulról kell elkezdeni. Az én csapataim általában mindig kevés gólt kaptak, nem egyszer kellett már új együttest kialakítanom, igaz, alacsonyabb osztályban, de a feladat ismerős volt és korábban többször megoldottam. Ráadásul a védekezést könnyebb összerakni, mint az eredményes támadójátékot. Persze, ez nem azt jelenti, hogy három hónapja csak a védekezést gyakoroljuk az edzéseken. Szintről szintre szeretnénk lépkedni, fejlődni, remélem, hogy a téli szünetre még komplexebb lesz a játékunk.
Ugyanakkor az is látható, hogy a tizenhárom rúgott gólt három játékosotok szerezte, ráadásul Tóth-Gábor Kristóf egymaga hetet. Ezáltal nem lesz túlságosan kiismerhető a Pécs támadójátéka?
- Minden csapatnak van olyan támadója, akitől a gólokat várják, más kérdés, hogy nem mindenki tud megfelelni maradéktalanul az elvárásoknak. Én elsősorban a csapatot építem fel, a csapat pedig az egyént. Nálunk Tóth-Gábor remekül teljesít, rá jönnek ki a támadás-befejezések, de természetesen az a célunk, hogy más is gólokat szerezzen. Sok kiváló fiatal játékosunk van, akiknek időre van még szükségük, hogy megszerezzék a megfelelő rutint a másodosztályban. Egyébként is miénk az egyik legfiatalabb keret, 23 év az átlagéletkorunk. Egyáltalán nem félek attól, hogyha esetleg a leggólerősebb játékosunk kiesik, ne tudnánk gólokat szerezni. Harsányi István is alapember, 4 gólos már, az utolsó meccseken azonban nem játszott sérülés miatt, de meg tudtuk oldani az ő pótlását is.
A remek védekezés mellett az agresszív és a durva játék mennyire jellemző a mostani PMFC-re?
- Az agresszivitás maximálisan, a durvaság egyáltalán nem.
A Soroksár elleni hazai mérkőzésetek után Lipcsei Péter a vendégek vezetőedzője többek között arról is beszélt, hogy ez már a sokadik olyan meccsük, amikor a fiatal játékosaikat agyonrúgják és terrorizálják.
Szerintem Lipcsei Peti nem a mi mérkőzésünkre gondolt, hiszen mi egyáltalán nem játszottunk durván. A meccs után beszéltem vele és a kiállítással nem értett egyet, mivel színészkedésért kapta a második sárga lapját a játékosa.
Azt nem tagadom, hogy az agresszivitást és a keménységet megkövetelem a futballistáimtól, de ez ma már teljesen természetes, ugyanakkor ez nem egyenlő a durvasággal. A megfelelő fizikai felkészültséggel, sok futással, kellő agresszivitással kompenzálni lehet a nagyobb játéktudást.
Mivel nem nekünk van a legerősebb keretünk az NB II-ben, élünk ezzel a fegyverünkkel.
Az ellenfelektől mennyire kapjátok meg a tiszteletet, jobban figyelnek már rátok, mint mondjuk a szezon elején?
- Maximálisan megkapjuk. Mivel mi vezetjük a tabellát, most már mindenki minket akar legyőzni. Az NB II-ben nagyon apró különbségek vannak a csapatok között, senki nem engedheti meg magának, hogy ne készüljön fel az ellenfeléből maximálisan. Ha valaki ezt elmulasztaná, az szinte biztos, hogy hátrányba kerülne a vetélytársakkal szemben.
Azt már tudjuk, hogy nem cél a feljutás, de mégis mivel lennél elégedett a szezon végén?
- Ami a játékot illeti, tovább akarunk fejlődni, meccsről meccsre jobban teljesíteni, folyamatosan szintet lépni, és elérni, hogy minél jobban kirajzolódjon a stílusunk.
PRIVACSEK ANDRÁS
