Polyák Balázs sportigazgató az mtkbudapest.hu oldalán értékelte a kék-fehérek sikeres és eredményes szereplését. Ebből idézünk az alábbiakban.
A feljutási harcban megszerzett 11 pontos előnyről
- Az eddig elért eredménynek örülünk, és őszintén szólva reálisan nem gondolhattuk, hogy egy olyan mezőnyben, ahol ennyi nagy múltú klub akar felkerülni, ennyire biztonságosnak tűnő helyzetből vághatunk majd neki a tavaszi idénynek. Aminek ez köszönhető, azt az évzárón a játékosoknak is elmondtam: a felkészülés elején azt láttam, hogy vannak az úgymond idősebbek és vannak a fiatalok, ők azonban még nem alkotnak egységes csapatot.
A rutinosabb játékosok ugyanis szkeptikusan fogadták a nyári átalakulásokat a keretben, de ez érthető volt, hiszen mindenki elérhetőbbnek gondolja a feljutást "nevek" igazolásával. A napi munka során azonban a fiatalok igenis megmutatták, hogy lehet rájuk számítani, kiharcolták maguknak a rutinosabb labdarúgók elfogadását, és a kor egy sokadlagos szempont lett az öltözőben, a teljesítmény a mérvadó.
Arról, hogy ez minek köszönhető
- Érdekesség, hogy ebben pont a rutinos játékosoknak van óriási szerepük. Olyan karakterek maradtak nyáron velünk, akik hagyták megnőni a fákat, hagyták, hogy az ágak megerősödjenek, nem pedig letördelték azokat. Közülük is kiemelném Kanta Józsefet, aki ugyan nem egy hangos vezér, de olyan a szellemisége, ami mögé mindenki szívesen beáll. Ő, Pintér, Lencse és Bognár
a jó teljesítményük mellett példamutatásukkal is komoly előidézői voltak a jó szereplésnek, hiszen nagyon sokat segítették a fiatalokat. Nem természetes ez egyébként, de ők nem a saját helyüket féltették, hanem mindenkit támogattak, akin azt érezték, kész keményen megdolgozni a csapatba kerülésért. Ennek köszönhető, hogy a szezon során mindenki beleadott valamennyit a közösbe, ami viszont örömteli, hogy a nagy átlagot nézve a fiataloknál is sok jó teljesítmény akadt.
Volt, akinek a szereplése nem volt számomra meglepő, hiszen az idény előtt sem titkoltam, hogy megítélésem szerint az MTK-ban játszik jelenleg a mezőny két legjobb fiatalja, de melléjük olyanok is felnőttek, akiknek az egyenletesen jó teljesítménye csak a legoptimistább forgatókönyvben szerepelt.
Michael Boris vezetőedző szerepéről
- Viszonylag régre nyúló kapcsolat a miénk, nem titok, hogy az U21-es válogatott edzőjeként állandó vendég volt a stadionunkban, nagyon sokszor nyílt alkalmunk mélyebben beszélgetni a futballról, így picivel szorosabb kapcsolat volt ez, mint az egy szövetségi edző és egy klubvezető között megszokott. Ez a helyzeti előny azt is jelentette, hogy nem menet közben kellett kiderülnie, hogy mit gondolunk mi és mit ő a futballról, hanem pontosan azt kaptuk, amire számítottunk. A pálca természetesen az ő kezében van, mert hiába látjuk ugyanúgy a labdarúgást, az rajta múlik, hogy mindezt hogyan tölti meg tartalommal.
A tavaszi célokról
- A játékosoknak is elmondtuk, hogy jó úton járunk, de a bajnokságnak még nincs vége. Tudjuk, hogy hosszú a szezon, és emlékezzünk rá, hogy az elején voltak gyengébb meccseink is. Azt is elismerjük, hogy a jó eredményekhez szerencsére is szükség van, de jó volt látni, hogy amikor sorozatban jöttek a sikerek, akkor sem csak "kicsúszott" győzelmekről beszélhetünk, hanem azért nyertünk, mert többet tettünk érte. Csapatszinten továbbra is ezt a hozzáállást szeretnénk látni, de fontos, hogy a játékosok egyénileg is mutassanak még többet, mint ősszel. A következő fél évben annak is ki kell derülnie, kik azok, akikre a remélt feljutás esetén is komolyan számíthatunk.