I. félidő:
1. Lehet még nagyobbat álmodni Sepsiszentgyörgyön? Reálisan mikor lehet bajnokcsapata a Sepsinek?
- Akkorát azért nem lehet álmodni...bajnokságot nyerni azért egy picit meredek. De az, hogy a dobogón végezzünk, mondjuk a harmadik helyen, azt meg szeretnénk álmodni, jó lenne egy nemzetközi szereplés, még ha az "csak" a Kontinentális Kupa is lenne.
2. Korábban azt nyilatkozta, sosem lesznek a román futballvilág kedvencei. Gondolom, ez mostanra sem változott…
- Sajnos nem, még mindig vannak klubok és vezetők is, akik minket fehér hollónak néznek. Mondjuk, részben igazuk is van, mert mi mást próbálunk képviselni...de soha nem ellenségeskedtünk senkivel, mások részéről viszont érezzük ezt. De sok jó pontot és elismerést is szereztünk az utóbbi években, még az említettek körében is. Mert ők is látják, hogy nem térünk le az egyenes útról. Vannak olyanok is, akik próbálnak minket követni, mert például tudják, hogy bárkitől, aki egyezkedni próbál velünk, már a kapuban elköszönünk - "köszönjük, de nem!"
3. Látnak, tapasztalnak bármi változást a román szövetség, vagy akár a többi klub és szurkolótábor részéről, mióta picit keményebben büntetik a magyarellenes rigmusokat például? Továbbra is a Dinamo Bukarestnél, illetve szurkolóinál a legrosszabb a helyzet?
- Van azért változás, azt látom, a román szövetségnél is rájöttek, hogy mi nem akarunk semmit, mi is egy egyszerű focicsapat vagyunk, nem csinálunk politikát vagy nemzetiségi kérdést a sportból.
Persze, nyíltan vállaljuk, hogy mi magyarok, székelyek vagyunk, de soha nem tettünk különbséget a csapatban, olyan nincs nálunk, hogy nem játszhat például román a csapatban. Vagy hogy vernénk a mellünket és magyarkodnánk.
Nincs is gondunk a szövetséggel és remélem, egyre nagyobb büntetéseket kapnak azok, akik csúfolkodnak velünk. A Dinamónak óriási szurkolótábora van Romániában, most nagy bajban vannak, oda is álltak melléjük, ami csodálatos dolog, de náluk is azt hiányolom - mint sok másik román csapatnál -, hogy nem tartják a kapcsolatot a szurkolóikkal. Mint ahogy a Sepsi teszi a sajátjaival. Így a Dinamo drukkerei nincsenek felvilágosítva arról, hogy a Sepsi is csak egy csapat, igaz, hogy magyarok, de nem ellenségek, hanem ellenfelek. Ha ezt elmagyaráznák nekik, lehet a 40-50 ezerből 10 ezer rögtön megértené. Aztán később a többi is. És akkor nem lenne ilyen gyűlölködés.
4. Önt érték már személyes támadások, mióta a klub élére állt?
- Még annyira nem vagyunk elől, hogy az valakit annyira zavarjon, hogy engem személyesen is megtámadjon... Mondjuk az igaz, hogy a médián vagy a Facebookon keresztül kaptam már olyan üzenetet, amit nem tennék ki az újságba. De olyanra, hogy valaki megállított volna az utcán, szerencsére még nem került sor.
5. Elég nehezen fogadták azt is Romániában, hogy a magyar kormánytól is kap támogatást a klub, bár az már többször is kiderült, hogy nem az első csapatnak járt a pénz, hanem az infrastruktúrára és az utánpótlásra. Mennyi pénzt kaptak eddig összesen Budapestről?
- Minden évben kaptunk támogatást, amit az akadémiára és az infrastruktúrára használhattunk fel. A totális összeget nem tudom most fejből, de a centerpályára megvan például a pénz. A nagycsapatra viszont semmiféle pénzt nem költöttünk ebből, hogy is nézne ki az, ha bármilyen európai kormány egy nagycsapatot támogatna? Legyen szó bármelyik kormányról is. Ezt nehéz elmagyarázni a román médiának és a szurkolóknak is. Persze, nagyon jó, hogy vannak magyarországi támogatóink is, egy MOL, egy OTP, egy Gyermelyi. Utóbbival több, mint tíz éve együtt dolgozom, Magyarországról hozatom a lisztet. De vannak szentgyörgyi támogatóink is, itt vagyok én is. Ahhoz képest elég jó a büdzsénk, amilyen mondjuk egy Jászvásárnak vagy egy Voluntarinak van. Mindenki azzal jön, hogy "könnyű a magyar kormány pénzéből csapatot csinálni!". Hát, ez nem így van. Az a pénz csak az akadémiai infrastruktúrára megy.
6. Korábban László Csabát a játékosok buktatták meg a klubnál. A vezetőedző is úgy érezte, hogy elveszítette az öltözőt vagy meglepődött, amikor Ön leváltotta?
- Nem gondolta volna. Olyan játékosok fordultak ellene, akiket ő is hozott ide. Nem jöttek az eredmények és valami elszakadt közte és az öltöző között. Nekem László Csabával a mai napig nagyon jó a viszonyom, szerintem szakmailag is rendben van, de talán az lehetett a baj, hogy nem volt még Romániában edző és a máshol, akár Skóciában vagy a Ferencvárosnál és a DAC-nál működő stílusát próbálta itt is alkalmazni. Ez nem ment, mert itt az edzőnek keménykezűnek kell lennie, nem szabad engednie, hogy a játékosok azt csinálják, amit akarnak, és úgymond "megegyék" az edzőt. Nagyon sajnálom, hogy végül így történt. De a klub érdeke az első, muszáj volt váltani.
7. Jött is egy keménykezű edző...Leo Grozavu meg is pofozta Fülöp Lórándot.
- Nem volt könnyű ezen túlesni. Nem arról vagyunk híresek, hogy erőszakot alkalmazunk egymás között. Minket is meglepett ez az egész. Magamhoz is hívattam az edzőt, összegyűltünk többen, mert hiába vagyok én a tulaj, úgy vagyok ezzel, hogy több szem többet lát.
Elmondtam az edzőnek is, hogy ez megengedhetetlen, a mi klubunk becsületén ilyen folt nem eshet, de ő is elmondta a véleményét. Tíz játékost, köztük Fülöpöt is megkérdeztük, ők is azt mondták, hogy ilyen nem történhet meg soha többé, de lépjünk túl rajta. Az edzőt megbüntettük, és belefoglaltuk a szerződésébe, hogy a legelső ehhez hasonló, akár verbális agressziónál is felbontódik a kontraktusa.
De menjünk tovább ezen az úton, mert jó úton jártunk. Nem teljesen minden úgy történt egyébként, ahogy az újságok lehozták. De ha Fülöpék is meg tudtak bocsátani, akkor nekünk is túl kellett lépnünk ezen. Azóta nagyon jó a kapcsolat az edző és a játékosok között. Sajnos Grozavu két hete kórházban van kétoldali tüdőgyulladással, a koronavírus következményeként és nagyon rossz állapotban van. Mondtam is a játékosoknak, hogy játszanak érte és a többi, beteg társukért.
8. Nemrég elég keményen nyilatkozott annak kapcsán, hogy milyen gazdasági hatásai lehetnek a járványnak a csapatokra. Úgy fogalmazott, reméli, májusig véget ér ez az őrület, mert ha nem, nem látja, hogyan élhetné túl bárki is ezt a helyzetet. Mekkora a Sepsi vesztesége a koronavírus miatt?
- Úgy 60 százalékos büdzsénk van a tavalyi évhez képest. Egy picit azért javult a helyzet, kezdjük megszokni a vírussal történő együttélést, de 20-25 százalékos veszteségünk biztosan lesz az év végén. Kisebb szponzorokat veszítettünk el, a jegybevételből 200-250 ezer euró hiányzik majd, 3-4000 szurkolóval számolva. De a tesztelés is komoly összeget emészt fel, itt is mindjárt elérjük a 100 ezer eurót. Mert nem csak a nagycsapatot kell ellenőriznünk, hanem a korosztályos együtteseket is.
9. A legutóbbi, Viitorul elleni bajnoki meccset (3-3) követően azonnal közel 500 kilométert utaztak. A járvány miatt autóztak-buszoztak ennyit?
- Így van, egyből hazautaztunk, hiszen szombaton megint mérkőzésünk van. Bár 430 kilométer a távolság, de a meccs fél 4-től volt, így belefért az út. De sajnos nagyon sok koronavírusos beteg van a csapatnál, 13-14 játékosunk maradt, és a stábból is hárman fertőződtek meg. Lassan nem lesz kivel kiállnunk...és igen, amiatt is utaztunk haza egyből, mert azért csak biztonságosabb itthon. Mérkőzést pedig csak akkor enged halasztani a román szövetség, ha 13-nál kevesebb játékos áll egy csapat rendelkezésére. Bár elég bő a keretünk, még egy-két beteggel elérjük ezt a számot mi is. Szombaton mindenképpen kiállunk majd (ki is álltak, 2-2 lett a Voluntari elleni bajnoki vége, az interjú még a mérkőzés előtt készült - a szerk.), de ha a hétfői tesztelésen lesznek új megbetegedések, akkor a keddi találkozónkat elhalasztjuk.
10. A nehézségek ellenére igen jól állnak a bajnokságban, jelenleg a 4. pozícióban. Az eddigi legjobb helyezésük az élvonalban a 6. hely volt, most úgy tűnik, hogy ezen nagy eséllyel javítanak majd. Az idény előtt pedig a 7-8. hely megszerzését tartotta reálisnak - meglepte Önt is a szereplésük?
- Soha nem gondoltuk volna, hogy ilyen helyezésekben reménykedhetünk egyáltalán az élvonalban. Amikor 2011-ben megalapítottuk, vagyis inkább újraalapítottuk a klubot - hiszen a szentgyörgyi foci idén pont 100 éves -, akkor az volt a kitűzött cél, hogy a másodosztályban tudjunk majd szerepelni 3-4 évet. Arról szó sem volt, hogy első osztályúak leszünk. Ahhoz, hogy itt vagyunk, némi szerencse is kellett. Amikor az első másodosztályú meccsünket játszottunk, kikaptunk egy olyan csapattól, amely az utcáról szedte össze a játékosait. Akkor azt mondtam, lehet ez lesz az első és utolsó évünk a második ligában... Később aztán szerencsére jöttek az eredmények, és úgy alakult, hogy egy szerencsés véletlennek és egy komoly külföldi edzőtábornak is köszönhetően egyenes ágon feljutottunk. Mostanra pedig sikerült egy olyan játékoskeretet összegyúrnunk és olyan csapategységet összekovácsolnunk, hogy az idénybeli szereplésünk már nem meglepetés.
II. félidő:
1. Hosszú évtizedekig járt a magyar előtt a román bajnokság. Most hol járnak az erőviszonyok? Hol végezne egy Ferencváros vagy Fehérvár a román ligában és hol a Kolozsvár, az FCSB vagy épp a Sepsi az NB I-ben?
- Lehet, hogy sokan nem értenek egyet, de szerintem a román bajnokságban két csapat van, a Kolozsvár és az FCSB, amely vetekszik a Ferencvárossal, és legalább egy szinten van vele. A Sepsi szerintem a legjobb hatban azért ott lehetne az NB I-ben is, a 3-6. helyezések valamelyikét szerintem elérné ott.
2. Mekkora különbség van egyébként pénzügyileg a Sepsi és a bajnokesélyes csapatok között (FCSB, CFR)?
- Óriási a differencia.
A mi éves költségvetésünk 5-6 millió euró, ebből 2-2,5 millió eurót kaptunk a televíziós társaságtól. Egy Craiova vagy egy FCSB eközben 10-15 milliós büdzséből gazdálkodik.
A tévés pénzeket a helyezések alapján osztják el, 4 milliót kap a bajnok például, egy friss feljutó pedig 1,2 milliót. Ami óriási segítség ahhoz képest, hogy sok bajnokságban egyáltalán nincs is tévés pénz.
3. Ha jól számoltam, összesen 9 magyar nemzetiségű játékos van az első keretben. Tamás Nándor személyében NB I-es igazolásuk is volt a közelmúltban. Mennyire reális az esélye annak, hogy akár a magyar élvonalból igazolva, akár saját játékosokkal még magasabb legyen a magyar játékosok aránya a keretben?
- Erre jelenleg nem sok esély van, bár nyilván én is szeretném, ha tele lenne magyar játékosokkal a keret. Reményeink szerint két-három éven belül az U17-es csapatunkból - amelyet már teljesen mi neveltünk ki 2012 óta - egy-két gyereket be tudunk majd illeszteni a felnőtt együttesbe is. Ez legalábbis a cél. Szeretném, ha majd kétszámjegyű lenne a magyar kötődésű játékosok száma.
4. Mekkorák az eltérések a román és a magyar élvonal fizetéseit illetően? El lehet csábítani egy stabil NB I-es focistát Sepsiszentgyörgyre?
- Nem nagyon tudunk onnan igazolni. Amennyire én tudom, úgy 30 százalékkal magasabbak az ottani átlagfizetések. Igaz, sosem kérdeztem, hogy mondjuk Pakson mennyit keresnek a játékosok...az is lehet, hogy valahol kiegyenlítődik. De ha mi Magyarországról akarunk igazolni, annak jobb játékosnak is kell lennie, mint azoknak, akik már itt vannak. Nem akarok senkit megsérteni, de már csak olyan futballistákat hoznánk onnan is, akik már ott is letettek valamit az asztalra.
5. Azt lehet tudni, hogy ön kinek szurkol az NB I-ben?
- Gyerekként sokat jártam Ócsán, Budapesttől úgy 30 kilométerre, és az lett a csapatom, amelynek először voltam a meccsén: az 1984-es Ferencváros-Aarhus találkozó óta vagyok Fradi-drukker. Mondjuk klubvezetőként már nem annyira megrögzötten, mindegyik magyar csapatnak szívesen szurkolók már. Ezúton is üdvözlök minden magyar fociszerető embert, vezetőt, játékosokat és szurkolókat egyaránt!
6. Milyen a viszony egyébként az NB I-es klubokkal? Az nem titok például, hogy a Puskás Akadémiával szorosan együttműködnek. És milyen a kapcsolat a határon túli magyar klubok, vezetők között?
- A Puskás Akadémia nem titok, valóban jó a viszonyunk, de a Vidivel is sokat szoktam beszélni. A Ferencvárossal most kicsit nehezebb, mert más szinten vannak, de azt tudni kell, hogy testvértábor a két csapat szurkolótábora. A többi NB I-es klubbal komolyabb kötődésünk még nincs, de ismerek több magyar tulajdonost is. Én arra is törekszem, hogy mindenkivel jó legyen a viszonyom. A DAC jelenleg az elsőszámú határon túli magyar klub, de úgy érzem, mi lettünk a "DAC kettő". Világi Oszkárral mondhatom baráti a viszonyunk, mi voltunk a dunaszerdahelyi stadionavatón is a meghívott ellenfél, ami nagy megtiszteltetés volt, többször is találkoztunk. Zsemberi Jánossal, a Topolya vezetőjével szinte naponta beszélünk, szintén nagyon jó a kapcsolatunk.
7. Apropó, DAC: mikor szerepel majd egy bajnokságban a két csapat vagy akár a Sepsi és a Honvéd? Gondolok itt az időről időre felvetődő regionális bajnokság ötletére. Van ennek Ön szerint realitása?
- El tudom képzelni, óriási dolog lenne, de infrastrukturálisan jelenleg szinte megoldhatatlannak látszik ez az ötlet. Amíg mondjuk Topolyáról két-két és fél óra az út Budapestre, Dunaszerdahelyről meg annyi sem, addig Sepsiről "kisautóval" is 7 óra, busszal pedig 12-14 órás út is lehet. Nem lenne könnyű mondjuk egy Honvédnak vagy egy Fradinak eljönnie ide, utána meg mondjuk Eszékre utaznia. Persze én nagyon szeretném, de jelenleg nem tartom elképzelhetőnek ennek a megvalósulását.
8. Játékosként a negyedosztályig vitte, de mi volt a legfőbb motivációja, hogy klubvezetőként is beszálljon a fociba? Azt szokás mondani, hogy egy labdarúgóklub sosem nyereséges. Ez kiderült, tényleg így van?
- Játékosként főleg az volt a bajom, hogy tizenegy-két évesen komoly betegségen, sárgaságon estem keresztül, ráadásul vérszegény is voltam, azt is mondták az orvosok, hogy felejtsem el az aktív sportolást 2-3 éven keresztül. Pont azok az évek estek ki, amikor a gyerek a legtöbbet fejlődik. Nem volt meg a gyorsaságom és valószínűleg a tehetségem sem ahhoz, hogy élvonalbeli játékos legyek, de szerintem a harmadik vonalig eljuthattam volna. Én az a fajta ember vagyok, aki elismeri, tudja, meddig terjed a tudása, örülök, hogy egyáltalán focizhattam a betegségeim után. Vezetőként pedig óriási sikernek tartom, hogy egy ilyen kisvárosnak, mint az 50 ezeres Sepsiszentgyörgy, élvonalbeli csapata lett, és negyedik éve az első osztályban vagyunk, sőt, most már a nemzetközi szereplésről is beszélhetünk akár. Szerintem ez a csúcs. Ami pedig a nyereséget illeti...ez 100 százalékosan így van. Szerintem a Hagi-akadémián, meg talán még egy csapaton kívül minden klub mínuszban van.
De nem is az a cél, hogy bármiféle profitot termeljünk ki a csapatból, mert ez inkább egy hobbi, ez a klub sokkal inkább az összetartozást szolgálja, és hogy a szürke hétköznapokon a szentgyörgyi, a székely, az erdélyi és kicsit az anyaországi szurkolók életébe is kicsi fényt hozzon.
9. A világ legnagyobb krumplis kenyerének a rekordja még az Öné? És ilyen a futballban is? Nekifut olyan dolgoknak is, amiket mások még nem csináltak meg?
- Sepsiszentgyörgy 550. évfordulójára találtam ki, hogy sütök egy tortát és egy kenyeret. Arra gondoltam először, hogy sütök egy 550 kilós tortát, hiszen van egy cukrászatom is. Azt viszont tudtam, hogy 550 kilós kenyeret nem tudok sütni, úgyhogy először az 55 kiló volt a cél. Erre felkapta a fejét a média, mi meg építettünk egy nagyobb kemencét.
Végül 97,5 kilós lett a kenyér, a világ legnagyobb pityókás kenyere, bejegyzett és hitelesített rekord lett Amerikában.
De akkor sem az volt a célom, hogy a médiában elől legyek, szerény embernek gondolom magam, ezt mondják mások is rólam. De persze örültem a rekordnak, mert a pékségemnek is piros pont volt...
Úgy érzem, ez a fajta céltudatosság a fociban is kamatozik. Minden lépésünket megterveztük és én mindig más akartam lenni, mint a többi fociklub - és ez a pékségemre is érvényes.
Voltak negatív élményeim is gyerekként a focival, az elrendezett mérkőzések, emlékszem, bundát akasztottunk a kerítésre, amikor a szentgyörgyi csapat egyszer odaadta a meccset Székelyudvarhelynek...
én azt mondtam, én úgy akarom vezetni a klubot, hogy itt soha olyan, hogy bunda, vagy megvett meccs ne fordulhasson elő! Csak az egyenes úton megyünk, én még a bíróknak sem adok egy kólát sem, pont azért, hogy ne mondhassák azt, hogy befolyásolni akarom őket...
10. Mikor költözhet be az új stadionjába a Sepsi? És hogyan ünnepli alapításának 100. évfordulóját a klub?
- Minden nap megnézem az építkezést, ma is voltam ott. Május 31-ig kell elkészülnie a stadionnak, ez áll a szerződésben, de ha június végén, július közén át tudjuk adni az arénát, az nagyon jó lesz. De közbejött ugye az Európa-bajnokság is, nézzük meg, hogy mi lesz. Úgy szeretnénk majd átadni a stadiont, hogy telt ház van, ami persze a vírushelyzettől is függ, de drukkerek nélkül nyilván nincs értelme egy avatónak. Felemelő érzés lenne, ha 8450 szív egyszerre dobbanna és 8450 ember egyszerre tapsolna majd. Én egy nagyobb, nemzetközi tornát képzeltem el avatóként, ahová a DAC-ot, a Ferencvárost, a Fehérvárt, a Topolyát, a Csíkszeredát, a Viitorult és a Bölöni László vezette Panathinaikoszt is meghívnánk. Még az Eb előtt lezajlott volna ez a torna, de sajnos nem úgy néz ki a helyzet, hogy erre lehetőség lesz még nyár előtt. Majd márciusban újra elővesszük ezt az ötletet, de lehet, hogy akkor már kicsit késő lesz, majd meglátjuk. A nemzetközi tornára mindenesetre vevők lennének a tévés társaságok is, és az összetartozást is jelképezné, ami a 100 éves évforduló ékkövét is jelentené. Ha pedig a 3-4. helyen végeznénk, azt is lehetne ünnepelni. De sajnos a Covidot nem mi irányítjuk.
DUDÁS GÁBOR
