Mondhatni az egyik legsikeresebb magyar légiós voltál a legutóbbi idényben azzal, hogy bronzérmes lettél a svájci bajnokságban és az Európa Liga-csoportkörében is ott leszel majd. Kölcsönben játszol a Luganónál, most már a második idényben, jó helyre kerültél?

- Igen, az NB I-nél erősebb bajnokságban szerepelhetek, és nagyon örültem, hogy a leccei kölcsönjáték után Svájcba kerültem tavaly, az első osztályba, ahol a harmadikok tudtunk lenni, ezzel pedig egyből az EL-csoportkört vívtuk ki. Nagyon nagy élmény volt mindez, és azért is maradtam erre az évre is, mert ragaszkodtak hozzám a csapatnál, de én is szerettem volna maradni, a csoportkör jó kis előrelépés lesz.

Milyen poszton játszol elsősorban a klubodban, hasonló a feladatod, mint volt a Honvédban?

- Belső középpályásként számolnak velem, azon a poszton, amelyikben szerintem a leghatékonyabban tudok játszani. Hasonlóképpen, mint a Honvédnál, bár van, amikor itt picit hátrébb szoktam játszani.

Miért jó még az eredmények mellett Luganóban futballozni, milyen a csapatod, a város?

- Az első naptól kezdve, hogy idekerültem, úgy éreztem, hogy egy nagyon jó csapatot találtam, emberileg is. Bár voltak új igazolások, de a tavalyi csapat magja megmaradt, eléggé összeszokott a keret. De a város és a környéke is nagyon bejön nekem.

Milyen a magyar foci, a magyar játékosok megítélése Svájcban?

- Vanczák Vilmost rögtön megemlítették, amikor idekerültem, hiszen sok évig volt meghatározó játékos a svájci bajnokságban. A vb-selejtezők kapcsán nem mondtak semmi különlegeset nekem, de nem is velünk számolnak ellenfélként Svájcban, hanem a portugálokkal.

És Olaszországban, a Bolognánál mennyire számolnak veled, meddig szól egyáltalán ott a szerződésed?

- Még egy évem lesz azután ott, hogy itt lejár majd a kölcsönszerződésem. Most tényleg nem igazán merült fel, hogy visszatérjek az anyaklubomhoz, szerettem volna én is folytatni, amit itt tavaly elkezdtem, és mint mondtam, az Európa Liga-szereplés miatt is maradni akartam.

Szerintem jó döntést hoztam. Amikor először kerültem a Bolognához, nem volt rá lehetőségem, hogy pályára lépjek, de úgy érzem, hogy ha ez az idény úgy fog sikerülni, ahogy tervezem, akkor felkészíthet majd arra is, hogy akár a Serie A-ba is oda tudjak kerülni.

A bolognai Nagy Ádámmal kapcsolatban vagytok? Egyáltalán mennyire jellemző a magyar légiósokra, hogy beszélnek egymással, te hogyan tapasztaltad?

- Nem igazán tartjuk a kapcsolatot, hiszen amikor külföldre kerültem, akkor kezdett igazán játszani Magyarországon, és a válogatottban sem találkoztunk. Az esetemben nehéz kapcsolattartásról beszélni, hiszen más magyar légiós nincs rajtam kívül Svájcban.

Lesz viszont magyar ellenfeled majd az EL-ben, hiszen a Korhut Mihályt foglalkoztató, izraeli Hapoel Beer-Sheva is az ellenfeletek lesz.

- És pont az első fordulóban, érdekes párharc lesz az biztos, már csak azért is, mert nem játszottam még soha magyar játékos ellen, mióta kint vagyok, ez lesz majd az első alkalom.

Mennyire erős ez a csoport: a Hapoel, a bukaresti FCSB és a Viktoria Plzen? Kiemelkedő gárda talán nincs is a négyesben.

- Igen, a sorsolásnál reménykedtünk is abban, hogy kapunk egy nagycsapatot, a sorsolás után pedig mi is úgy voltunk vele, hogy ebben a csoportban azért jó lenne a továbbjutást jelentő első két helyen végezni. Viszont a másik három csapat a miénknél nagyobb nemzetközi rutinnal rendelkezik a BL-ből és az EL-ből is, úgyhogy nem lesz egyszerű elérni a kitűzött célt.

Svájci bronzérem, rendszeresen játszol, EL-szereplésed is lesz, de a válogatottban hosszú idő óta nem vettek számításba, a 2014-es két meccsed – még Pintér Attila idejéből – óta egyszer sem játszottál. Bernd Storckkal mikor beszéltél utoljára?

- Dárdai Pálnál a bő keretnek tagja voltam, de sérülésem miatt végül kimaradtam a válogatottból.

Talán másfél éve voltam a nemzeti csapatnál, akkor a fiataloknak, a „távlati keretnek” voltam a tagja a téli edzőtáborozás során, akkor látott engem Bernd Storck, de azóta nem voltunk kapcsolatban egyszer sem. Csakis a teljesítményemmel tudom megmutatni magam, mert azóta nem voltam képben a szövetségi kapitánynál.

Kintől mennyire tudod követni az NB I-et, a magyar focit? Volt csapatod pár hónapja például bajnok lett.

- Nagy meglepetés volt a Honvéd bajnoki címe, de az eredmények és a mutatott játék alapján teljesen megérdemelt, ahogy a Videoton elleni bajnoki döntőn is győzni tudtak. Nagyon örültem a bajnoki címüknek, nagyon nagy dolog volt. Szoktam figyelni az NB I-et, jót tett a bajnokságnak, hogy 12 csapatos lett, így kiélezettebb mérkőzések vannak. De láttam a napokban azt is, hogy a Videoton nagyon közel állt ahhoz, hogy kivívja az Európa Liga-csoportkört, de ez az utolsó meccsen elúszott, bár az addigi játékukkal mindenki elégedett lehetett. Várom, hogy otthonról is főtáblás legyen valaki.

Te mikor játszol újra itthon? Nem egy légiós hazatért az utóbbi időben.

- Nem tervezem egyelőre, hogy a magyar bajnokságban futballozzak, hogy visszatérjek, szeretnék minél tovább külföldön fejlődni és tapasztalatot szerezni. Legszívesebben Németországban, a Bundesligában játszanék majd, az az úgynevezett álmom, szeretnék majd feljebb lépni a svájci bajnokságból.

DUDÁS GÁBOR