Marco Rossi szűkkörű sajtóbeszélgetésen adott betekintést a válogatott munkájába, beszélt a nemrég kihirdetett keret összeválogatásáról és arról, mi lehet azon játékosok sorsa, akikkel már a legutóbbi mérkőzést követően is nagyon elégedetlen volt hozzáállásuk miatt.
A csakfoci.hu a Telkiben elhangzott témák közül szemezgetett az alábbiakban.
Néhány játékos nem megfelelő hozzáállásáról
- Az Észtország elleni mérkőzés óta azért a játékosaink lejátszottak 3-4 bajnoki vagy kupameccset, úgyhogy talán már kimentek a fejekből a történtek. De nálam nagyon is élnek az emlékek az észtországi és a görögországi találkozó kapcsán. A vereség ellenére sokkal elégedettebb voltam az athéni találkozóval, ahol inkább látszódott az elvégzett munka eredménye, mint Tallinnban. Még ma is csalódást jelent a számomra az utóbbi mérkőzés, mert számomra elfogadhatatlan volt a néhány játékostól látott rossz hozzáállás. Neveket nem szeretnék mondani, de összesen két játékosról beszélek. A többiek jobban vagy rosszabbul, de megfelelő hozzáállással futballoztak. Az érintett futballistákon viszont már öt perc után látható volt, hogy valami nem stimmel, össze is néztünk a kispadon, hogy “mi történik velük?“. A meccs után, a többiek előtt, szemtől szembe el is mondtam nekik a véleményemet és beszélek velük erről ismét a következő kerethirdetés után is. A névsorban ők is helyet kapnak majd, de mint mondtam, lehet hibázni, de csak egyszer. Számomra tisztességesebb, hogyha valaki valamiért átmenetileg nem akar velünk lenni vagy valami gondja van, akkor azt közli, viszont ha nem jelez ilyet, és velünk van a keretben, onnantól már nincs kifogás, ott már 100%-os motivációt várok el. Az még belefér, ha előfordul egy-egy technikai hiba, még a taktikai is, bár azon azért sokat dolgozunk, de azt nem tűröm el, ha egy-egy játékoson nem látszik a motiváció és az akarat, mint ahogy ez előfordult Észtországban is.
Nálam alapvető követelmény a válogatottság esetében, hogy valaki megfelelően álljon hozzá a játékhoz, úgyhogy ez volt az első és utolsó alkalom erre. Ha valaki a következő észtek elleni meccs során hasonló viselkedést tanúsít, azonnal elbúcsúzunk egymástól és az illető többé nem lesz válogatott, amíg én vagyok a kapitány! Én magam nem volt olyan tehetséges futballista, hogy olasz válogatott lehessek, pedig ez volt az álmom, így azt tudom, hogy annál, mint hogy a hazádat képviselheted, nincs fontosabb és megtisztelőbb feladat.
Dzsudzsák, Böde és Ugrai visszahívásáról
- Nem beszéltem ezekkel a játékosokkal nagyon külön, egyszerűen csak látszott rajtuk, hogy jó formában vannak és megfelelő attitűddel lépnek pályára a klubjaikban.
Tudom, hogy sokan mondják, hogy Böde ilyen meg olyan, hogy elhízott, hogy hogyan fut, stb. De engem az érdekel, hogy rugdossa a gólokat és látszik rajta a minden áron való győzni akarás. Volt, hogy Rebrov mellőzte őt, és csak a hajrára tette őt be, de mielőtt beállt, már a gesztusaiból látszódott, mennyire meg akarja mutatni mindenkinek.
Ami Dzsudzsákot illeti: nem kétséges, hogy neki van az egyik legjobb bal lába a magyar játékosok közül és hogy most már helye van a keretben. Tudom, hogy mindent megtett, hogy Európába igazoljon a nyáron, ez végül nem sikerült, de azt is tudom, hogy rendszeresen játszik, gólokat lő, ő is egy vezére tud lenni a válogatottnak. Eddig azért nem kapott meghívót, mert szerintem nem állt készen. Most, hogy rendszeresen játszik és edz, miért ne hívnám be? Ugrai a harmadik visszatérő. Vannak ugyan dolgok, amelyek nem mindig tetszenek vele kapcsolatban – ezt el is mondtam neki –, de kétségtelenül az egyik legmagasabb szinten van a magyar játékosok között technikailag. Voltak nagyon szép dolgai az utóbbi meccsein, láttam olyan jelenetet, amikor görög bajnokin hat játékost cselezett ki.
Szoboszlairól, a fiatalok behívásáról
- Minden, a válogatott szempontjából érdekes fiatal játékost figyelemmel kísérünk, itthon és külföldön is. Mindenki Szoboszlairól beszél, aki valóban nagyon tehetséges, de ott van egy személyes kedvencem is, Schäfer András az MTK-ban, akit láttam is a hétvégén a Fradi ellen játszani. Nekünk azonban óvatosnak kell lennünk a fiatal játékosok beépítésével. Szoboszlai sokszor játszott úgy az U-válogatottakban, hogy ő jelentette a különbséget a pályán, én magam is láttam ilyen találkozókat. Ugyanígy az osztrák - másodosztályú - klubjában is képes erre. De az ő esetében is meg kell várnunk a megfelelő időt és pillanatot a behívására, nem szabad elsietnünk semmit, hiszen hiába várja őket esetleg a közvélemény, rossz játék és eredmény esetén nekik is bőven kijutna a kritikákból, azaz mindez fordítva sülne el. Szoboszlainak - vagy másnak - akkor kell a felnőttek között is helyet adni, amikor valóban a válogatott erősségei lehetnek. Csak azért, hogy itt legyen és szokja az atmoszférát, biztos, hogy nem hívom be.
Neki egyelőre az a dolga, hogy az U21-ben kiemelkedjen és hogy a Salzburg első keretében is rendszeresen szerepeljen. Ha ez megvalósul, ha az osztrák Bundesligában is tudna folyamatosan játszani, az azért egészen más lenne, mint a helyi másodosztályban futballozni, hiszen az osztrák másodosztály szintje biztosan az NB I alatt van.
A vezérek "hiányáról", a csapatkapitányi szalagról
- Szükségünk van minél több vezéregyéniségre, mert abból eddig kevés volt a magyar válogatottban. Szalai Ádám csapatkapitány ilyen. Őszintén szólva – és ezt Ádámnak is elmondtam –, mielőtt ismertem volna őt, annyira nem tetszett a mutatott viselkedése, nekem a 2016-os Eb-n is egy picit kívülállónak tűnt. Ma viszont példamutató, ahogyan a pályán viselkedik, meg is mutattam egy jelenetet a csapatnak, amikor Szalai a jobbhátvéd pozíciójában szerzett visszafutva labdát, mindent alávet a csapat érdekének. Ez a megfelelő hozzáállás, erre van szüksége a magyar válogatottnak. Viszont kellenek még a hozzá hasonló erős karakterek a pályán, akik vezetik a többieket, akik inspirálják a fiatalokat. Ilyen lehet majd ez alkalommal Böde és Dzsudzsák is. A legjegyzettebb játékosunk, Willi Orbán, viszont róla még nem tudom megmondani, hogy ilyen vezér lehet-e, hiszen alig egy hetet dolgoztunk eddig együtt. Még fiatal, nem az a típusú játékos, aki túl sokat beszél, nyilván amiatt is, hogy még nem tud magyarul…persze a kommunikációval nincs gondja angolul vagy németül, lépésről lépésre talán ő is eljuthat majd a vezérszerepig. Ugyanígy Kádárban is megvan a képesség ehhez, de az esetében biztos, hogy sokkal jobban is tudna játszani annál, mint amit láttunk tőle az utóbbi meccseken.
Hogy ki lesz a csapatkapitány? Ha Dzsudzsák kezdő lesz, ő lesz a kapitány is, Szalai pedig a helyettese. Ha Ádám kezd és Dzsudzsák nem, előbbi kapja a karszalagot.
A bírózásról
- A legutóbbi két mérkőzésen túl sokat foglalkoztam a játékvezetőkkel, ami természetesen nem volt helyes, elragadott a szenvedély, a győzniakarás.
Megfogadom viszont, hogy a jövőben viszont sem velük, sem róluk nem fogok beszélni egyetlen mérkőzés után sem.
Pontosan tudom, hogy nehéz dolguk van, ráadásul ők is ugyanolyan emberek, mint mi, akik néha tévednek. Nekik is vannak feletteseik, az ő munkájukat is értékelik, így nem az én dolgom ezt megtenni. A játékosaimtól is ezt a hozzáállást várom el, de ezen a téren is példát kell mutatnom nekik. Én szövetségi kapitányként Magyarországot is képviselem, így egyáltalán nem mindegy, mit mondok a játékvezetőkről és a játékvezetőknek.