A magyar válogatott tagjai 1938-ban úgy éreztek, hogy most az egyszer igazán van esélyük az olaszok ellen a világbajnoki döntőben – mondta Zsengellér Zsolt sportújságíró. Az akkori labdarúgó-válogatott egy legjobb játékosának, Zsengellér Gyulának a fia az I/I Azurák Csabával című műsorban azt állította, hogy az olaszok nyomást gyakoroltak az akkori magyar focivezetésre és emiatt vesztett az addig remeklő, három győzelmet arató magyar gárda. A döntőben Olaszország 4-2-re győzte le a magyar válogatottat.
A beszélgetésben résztvevő Szegedi Péter sporttörténész szerint Mussolini olasz államfő nem valószínű, hogy beavatkozott volna a mérkőzésbe, de szövetségi szinten lehetett visszautasíthatatlan kérés a magyar csapat összeállítás miatt. Mindenesetre a Párizs melletti edzőtáborban megjelent az olasz szövetségi kapitány és fél órán át tárgyalt a magyar szakvezetéssel. Tény, hogy ezek után három kulcsjátékos is kimaradt a döntőben játszó magyar csapatból. Szegedi Péter szerint tudott volt, hogy az olasz szövetségi kapitány szerette volna, ha Toldi Géza nem játszik a döntőben, és így is lett.
Zengellér Zsolt úgy idézte vissza édesapja szavait ezzel kapcsolatban, hogy „valakik eladták a mérkőzést, és ebben annyira hitt, hogy még aggastyánként is gyakran megkönnyezte az 1938-as labdarúgó-világbajnokság döntőjét.” Nem lehet véletlen, hogy két olyan játékos került be a válogatottba, akik addig nem játszottak „csak kártyáztak és napoztak, annyira nem számítottak arra, hogy játszani fognak.”