Az Európai Unió Bírósága várhatóan tavasszal hoz végleges ítéletet a Szuperligát támogató és emiatt elmarasztalt klubok az UEFA-val és a FIFA-val vívott összecsapásának ügyében.
2021 áprilisában a húszcsapatosra tervezett Európai Szuperliga létrehozásának hírét heves ellenérzések fogadták mind a két szervezet, mind a szurkolók részéről, majd az ötlet alig pár nap alatt összeomlott az érintett angol klubok (Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester City, Manchester United és a Tottenham Hotspur), majd az Atlético Madrid, az Internazionale és az AC Milan visszalépésével. A FIFA és az UEFA, valamint a tagszövetségek által is kizárással fenyegetett klubcsoport tagjai közül így csak a Barca, a Real és a Juventus "maradt talpon".
Ilyen lenne a megújult Szuperliga
A L'Équipe információi szerint azonban a két spanyolországi óriás nem adta fel a Szuperliga tervét, sőt, a cikk szerint bővített is azon. 12 európai ország 50 klubját keresték meg, hogy egy olyan projektet terjesszenek elő, amely túlmutatna az öt európai topligán. A cél az, hogy az európai klubok "középosztályának" tekintett réteggel (például Belgium, Hollandia vagy Dánia élklubjaival) konzultáljanak számos tényezőről, többek között a leendő sorozat formátumáról.
A projekt új kiírásáról közösen döntenének majd a tagok, és az eredeti 12 csapatos javaslattal ellentétben a Szuperliga egy teljesen nyílt bajnokságot jelentene (azaz kiesők is lehetnének), amelybe az elért eredmények alapján kerülhetnének be az együttesek.
A Szuperliga döntéshozói úgy vélik, hogy a tervezett formátumot jól fogadták a klubok, akik állítólag szintén úgy vélik, hogy az európai labdarúgásban nem működik jól a pénzek elosztása. A tervek szerint az induló kluboknak szigorú fizetési sapkát is be kellene vezetniük, így a bérköltségek nem haladhatnák meg a teljes költségvetés 55%-át, miközben egyéb pénzügyi fair play-központú intézkedéseket is életbe léptetnének a bajnokságon belül.
A Szuperliga általános célja az lenne, hogy a Premier League-csapatok és többi tehetős klub miatt megnövekedett pénzügyi szakadékot csökkentse a kontinens többi csapatával szemben - írják a franciák.
Amely úgy tudja, hogy amennyiben az Európai Bíróság tavasszal kedvező döntést hoz a Szuperliga előterjesztői számára, már 2025-ben elindulhat a kontinentális szupersorozat. Ha viszont nem, akkor jóval bonyolultabb lehet majd a helyzet. Utóbbira lehet nagyobb esély az Európai Unió Bírósága főtanácsnokának, Athanasios Rantosnak a tavalyi állásfoglalása szerint, amelyben az állt, hogy az Európai Unió versenyszabályaival kompatibilis a FIFA és az UEFA, az új versenysorozatok létrehozását érintő szabályai, és ugyan szabadon létrehozható egy független futballbajnokság az a világ- és az európai labdarúgó-szövetség égiszén kívül, de az abban részt vevő klubok nem szerepelhetnek a FIFA és az UEFA versenyrendszerében a szervezetek jóváhagyása nélkül.
A teljes történethez pedig az is hozzátartozik, hogy az UEFA - részben épp a Szuperliga ötlete miatt - a 2024/25-ös idénytől 32-ről 36-ra növeli a Bajnokok Ligájában résztvevő klubok létszámát, miközben az Európa Liga és a Konferencia Liga egyaránt 36 csapatos lesz majd.
