Demográfiai szempontból készített ezúttal futballszakmai tanulmányt 31 európai bajnokság tekintetében a svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES). A kutatás során a 2009 és 2019 októbere közötti időszakot vizsgálták meg, összesen 463 klub 11692 játékosát (csapatonként 25,3 futballistát átlagban) górcső alá véve. Azon játékosok feleltek meg a kritériumoknak, akik pályára is léptek az adott bajnokságban, de a második, illetve harmadik számú kapusokat is számításba vették a svájciak.
Csak két bajnokság öregebb a miénknél
Átlagéletkor tekintetében "öregszik" az európai foci, hiszen 2009 októberében 25,90 év volt az átlagéletkor a vizsgált bajnokságokban, jelenleg viszont már 26,07. A mostani jellemző futballista-életkor a 24 év, a 21 éven aluliak hányada pedig valamivel több, mint a keretek egyötöde átlagosan (20,8%).
A magyar NB I most az egyik legidősebb, legtapasztaltabb játékosösszetételű bajnokság a kontinensen, az átlagéletkor meghaladja a 27 évet (27,01). Ezzel az OTP Bank Ligát csak a török (28,00) és a ciprusi (27,41) élvonal előzi meg e tekintetben.
Eközben a szlovák bajnokság a legfiatalabb Európában (24,31), a holland (24,54) és a szlovén topliga (24,57) előtt.
Közepesen kevés a magyar fiatal az NB I-ben
Érdekes adatokat mutat még a saját nevelésű (a klubnál 15 és 21 éves kor között legalább három idényt eltöltött) fiatalok száma is a bajnokságokban, így magyar viszonylatban is. Az itthon évek óta központilag, szövetségi szinten támogatott-ösztönzött fiatalítás egyelőre az európai középmezőny alsó feléhez elég: a CIES kimutatása szerint az NB I a 21. a listán e tekintetben, a játékosok 15,7 százaléka számít saját nevelésű futballistának a kluboknál. Ez nagyjából megegyezik a szerb vagy a román élvonal számaival, miközben a dán liga a követendő, a török pedig a rossz példa ezen a téren.
Sok a légiós! Sok a légiós?
A külföldről "importált" futballisták százalékában is a mezőny közepén helyezkedik el Európában a hazai élvonal, a jelenlegi NB I-es futballisták jóval több mint egyharmada (38,8 százaléka) érkezett a határon túlról - ez a szám szűk egy éve még 34,5% volt -, nagyjából hasonló mértékben, mint a francia vagy a svájci bajnokságban. Ehhez képest például Szerbiában a 15 százalékot sem éri el a kintről igazolt játékosok aránya.
