A német másodosztályú Hertha BSC magyar vezetőedzője, Dárdai Pál a Sportrádió Hazafutás című műsorában a berlini csapatról, illetve fiairól: Palkóról, Mártonról és Bencéről is beszélt.
A Hertha nyaráról
- Tudtam, hogy csak a csoda segíthet, nem is ígértem semmit a számok tükrében. Én ezt akkor elmondtam a vezetőknek, ők mondták, hogy a másodosztályba is jönnek vele, eldönthetem, mi legyen a sorsom. - kezdte Dárdai, aki elmondta azt is, hogy egy hetet gondolkodott rajta, hogy a Bundesliga 2-ben is irányítja-e a fővárosiakat. - Mentalitásváltást kellett végrehajtani és ki kellett takarítani a lusta embereket. A klubban most mindig tele van a konditerem, mindenki dolgozik, teszi a dolgát; szorgalmas, céltudatos játékosok vannak, jó a közösség. Ez volt az elsődleges célunk.
A fiairól
- Nálunk a családban ez teljesen normális, édesapám a nagybátyámmal, én a testvéremmel játszottam egy csapatban, édesapám edzett engem.
Aki kívülről beledünnyög ebbe, az teljesen fogalmatlan ember. Meg kell nézni, mi lesz fél év múlva, egy év múlva, majd akkor lehet kritizálni, de aki most butaságokat állít, az nem ismeri sem a családomat, sem a Hertha BSC-t.
- A fiaim többszörös utánpótlás-bajnokok, a Herthában nevelkedtek, a klub értékei. Engem edzőként a klub nevelt ki, így hozta a sors, az itt dolgozók ezt teljesen megemésztik. Remélem, hogy a papa odafönt csettint egyet, és azt mondja, hogy de jó, hogy első osztályban vagy másodosztályban, meg válogatott szinten futballoznak - mondta Dárdai, majd hozzátette, hogy otthon nem téma a Hertha, el tudják választani a családot és a klubot.
A Bundesliga 2-ről
- Nagy az érdeklődés, mindenhol minket akarnak levadászni, az összes idegenbeli mérkőzésünkön telt ház volt. Hazai mérkőzéseinkre is rengetegen jönnek, még ha kisebb csapat ellen is játszunk, sokszor többen nézik a másodosztályt, mint az első osztályt. Hamburg, Hertha, Schalke, Düsseldorf tradicionális csapatok a Bundesliga 2-ben, míg az élvonalba feljutottak olyan csapatok, ahol nincsenek olyan tradíciók.
Korábbi éveiről a csapat élén
- Az előző években elcsúszott a csapat, amikor eljutottunk az Európa Ligába, akkor felépítettük a sikert közösséggel, bátorsággal, szervezettséggel. Amikor másodszor idejöttem, akkor óriási katasztrófa volt: elkényeztetett, nagyképű játékosok, akik nem azonosultak a klubbal. Most mindenkinek van célja, lehet látni, hogy a városban szeretik a csapatot, ezért érdemes dolgozni. Sok kreatív játékosunk megsérült, át kellett forgatnunk a csapatot, de megoldottuk. Ez egy átmeneti év, a feljutásról senki nem beszélt, jól haladunk. Ha az újévben az első 5-6 meccsünkből jól jövünk ki, tudunk bravúrokat elérni, akkor feljebb léphetünk, és szerintem a harmadik hely elcsíphető. Ebben bízik az ember, de a labdarúgásban kell a szerencse, lehetnek sérülések, fontos a jó indulás. Az edző tervez, a játékos tervez, a labda kerek, és még soha nem pattant ugyanoda - zárta a szakember.