Már nem Szuperliga, hanem Unify League
Az "eredeti" Szuperligát 12 európai top futballklub indította el 2021 áprilisában, de a szurkolók tiltakozása, illetve a kontinentális és globális irányító testületek ellenkezése miatt hamar összeomlott a terv.
Most a Szuperliga szervezője és promótere, az A22 azt szeretné, ha az átnevezett, most már "Unify League" névre hallgató versenysorozat megkapná az engedélyt az UEFA-tól és a FIFA-tól.
Az A22 szerint az UEFA anno visszaélt erőfölényével, amikor megakadályozta az eredeti verseny 2021-es megalakulását, és bírósághoz fordult az ügyben. Az Európai Unió Bírósága (EUB) tavaly decemberben úgy döntött, hogy az Uefa által a Szuperliga blokkolásához használt régi engedélyezési szabályok ellentétesek az uniós joggal. Az UEFA ide vonatkozó szabályait azonban az ítélet kihirdetése előtt módosították, és úgy vélik az európai focit irányító testületnél, hogy azok most már megfelelnek az uniós előírásoknak.
Az EUB kimondta, hogy az új versenyek engedélyezésére vonatkozó szabályoknak átláthatónak, objektívnek, megkülönböztetésmentesnek és arányosnak kell lenniük, amit az A22 győzelemként értékelt.
A Premier League klubjai ugyanakkor nyilvánosan elhatárolódtak a Szuperligához történő csatlakozástól az EUB döntése után, de Bernd Reichart, az A22 vezérigazgatója áprilisban azt mondta, hogy a bírósági határozat kihirdetése óta közvetlen tárgyalásokat folytatott az angol élvonalbeli csapatokkal.
Az A22 december 17-én közölte, hogy mostanra módosította a liga kvalifikációs rendszerét, így az az éves hazai bajnoki teljesítményen alapulhat majd. A cég új javaslata szerint a Unify League négy osztályában összesen 96 csapat venne részt, de több mint 200 klub kvalifikálhat majd a ligákba vagy közvetlenül, vagy a nemzeti bajnokságokból. A terveket - egy 20 oldalas levél formájában - az UEFA és a FIFA is megkapta, így most a két vezető futballszövetség térfelén pattog a labda - újra.
Jobb, élvezhetőbb és megfizethetőbb meccsek?
Bernd Reichart biztos benne, hogy az új versenysorozat megfelel az UEFA "európai sportmodell" meghatározásának, mivel az éves kvalifikáció a hazai bajnokságok eredményeitől is függ.
"Most, hogy az EUB ítélete alkalmazza a jogot, és alapvetően megváltoztatta a nemzetközi klubfutball irányítási normáit, a konfliktusok korszakának a hátunk mögött kellene lennie, és reméljük, hogy minden fél össze tud fogni, hogy közösen dolgozzanak a sportág érdekében. Itt az ideje, hogy minden érdekelt fél, beleértve az UEFA-t és a FIFA-t is, valódi innovációt hozzon, amely a szurkolói élményt és a megfizethetőséget, a játékosok jólétét és a mérkőzések versenyképességét helyezi előtérbe. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a kölcsönös tisztelet, az átláthatóság és konstruktív párbeszédre épülő kapcsolatok ápolása irányába. A szurkolók, a játékosok, a klubok, a ligák és a futballközösséget alkotó egyéb csoportok nem érdemelnek kevesebbet" - fogalmazott nyílt közleményében.
Az UEFA jelenlegi engedélyezési rendszere négy, adminisztratív és pénzügyi, sportszakmai és technikai, etikai és sportszakmai szempontokra épülő tesztet határoz meg, amelyeken az A22-nek át kell esnie ahhoz, hogy a "Unify League" megkapja az engedélyt az indulásra.
Fenyegetés az európai foci jövőjének?
Ami a reakciókat illeti, a La Liga elnöke, Javier Tebas már ellenérzését fejezte ki a javaslattal kapcsolatban, mondván a projekt fenyegeti az európai labdarúgás jövőjét, mivel csak néhány nagy klub érdekeit helyezi előtérbe, illetve a közvetítési jogok értékesítése is kizárólag néhány elitklubnak kedvezne, ami tönkretenné a nemzeti bajnokságok pénzügyi hátterét.
Hogyan működne az új néven futó szuperliga?
A bajnokságban 96 európai klub szerepelne négy osztályban, a "Star", "Gold", "Blue" és "Union" ligákban. A tavalyi javaslat 64 klubot tartalmazott három osztályban, míg a Unify egy további negyedik csoportot vezetne be tehát "Union" néven.
Star: A legfelső osztály, 16 klubot foglalna magában, két nyolcas csoportba beosztva
Gold: A második liga - ugyanez lenne.
Blue: 32 csapatból állna, négy nyolcas csoportba osztva.
Union: Szintén 32 csapatból állna, ugyancsak négy nyolcas csoportba osztva
A bajnokság alapszakaszában a klubok saját csoportjukon belül játszanának egymással, hét hazai és hét idegenbeli mérkőzést, ami klubonként 14 mérkőzést találkozót jelentene tehát minden szezonban. A Star és a Gold csoportjainak első négy helyezettje a negyeddöntőbe jutna, míg a Blue és az Union csoportjaiban az első két helyezett kvalifikálná magát a nyolcaddöntőbe.
A negyeddöntőket kétfordulós hazai és idegenbeli mérkőzéseken játszanák le, de az elődöntők és a döntő semleges helyszíneken, egy-egy meccsen dőlne el. A Star-, illetve Gold-osztály elődöntőit és fináléját egy helyszínen, összesen egy héten keresztül játszanák le. A kieséses szakasz győztesei a Star, Gold, Blue vagy Union Liga bajnokai lesznek.
Az alapszakasz szeptember és április között zajlana, a mérkőzéseket a hét közepén játszanák le.
A kiírás azonban nem csak a férfi, de a női focit is magába foglalja, a női alapszakaszban 32 európai klub szerepelne, két szintre - Star és Gold - osztva. A férfi bajnoksághoz hasonlóan mindkettőben 16 klub szerepelne, két nyolcfős csoportba tömörülve.
