Ami biztos, fárasztó Lőw Zsolt számára a párizsi munka, de a befektetett energia a sikerek révén kamatostul megtérül.
– Bármennyire is látszik rajtam, hogy egy kicsit el vagyok fáradva, mert fárasztó, rengeteg energiát vesz ez a munka igénybe, de azt gondolom, hogy a sikerek azért kárpótolnak – kezdte a DIGI Sportnak Párizsban Lőw Zsolt.
A 39 éves szakember sokáig gondolkodott, hogy elhagyja-e a PSG kedvéért a Bundesliga-élcsapattá vált Lipcsét, végül igent mondott, és ő lett Thomas Tuchel vezetőedző segítője. De hihetetlenül nehéz volt meghoznia a döntést.
– Mondhatjuk, hogy egy ’fél vezetőedző’ voltam a lipcsei klub életében. Az elmúlt három évben az edzéstervezéstől, terheléstervezéstől kezdve az átigazolásokon keresztül az edzésvezetésen át a csapattaktika, a pontrúgások, az ellenfél, a saját csapat elemzéséig mindenben benne voltam, és mindenből kivettem a részem.
Persze, mint tudjuk, minden kezdet nehéz.
Megérkeztem egy új országba, egy új klubhoz, egy új nyelvterületre, adott egy nyelv, amit nem beszélek, sem én, sem a családom. Megérkeztem egy új edzői stábba, új játékosokhoz, de teljesen más kaliberű játékosokhoz – rengeteg volt a kérdőjel bennem.
A helyét azonban egyre inkább megtalálja Lőw Zsolt.
– Itt megvolt egy kialakult az edzői stáb, amelybe nekem szintén újra be kellett illeszkednem, és meg kellett találnom a helyemet. Folyamatosan keressük, hogy mik azok a lehetőségek, mi az a tudás, amellyel én rendelkezem, amivel többet tudok nyújtani ennek az edzői stábnak.
A játékosok észrevették, hogy segít, amit mi mondunk, segíti őket abban, hogy jobban és eredményesebben játszanak. Még nyitottabbak lettek, mi pedig visszaigazolást adtunk, hogy ’látjátok, ez így működik!’, és akkor ebben a pillanatban elindult egy spirál fölfelé, mi pedig, mint egy szörfös, a pozitív hullámon lovaglunk.
Most ezt látjuk, ezt érezzük a csapaton.
