Nemrég ért véget a párizsi olimpia, előtte volt egy foci Eb is. Amikor nézted a meccseket, a sporteseményeket, nem fordult meg a fejedben, hogy neked is ott kellene lenned kommentátorként?
- Jó lett volna, de amikor hét és fél éve eljöttem a köztelevíziótól, tudtam, hogy lemaradok ezekről a rendezvényekről – kezdte Gundel Takács Gábor a csakfoci.hu-nak. - Nem lenne azonban igazságos a részemről, ha most ezért megsértődnék, hiszen közvetítettem egy Eb- és két vb-döntőt, ott voltam több olimpián is. Nem lehet az étlapról mindent végigenni. Vannak előnyei és hátrányai is annak, hogy szabadúszó vagyok.
Pont a szabadúszós léted miatt akár fel is kérhetett volna a köztelevízió…
- Akár igen, de amióta eljöttem, engem nem nagyon szeretnek ott, igaz, az M4-nél magánemberileg a kollégákkal jóban vagyok. Ennek ellenére sem az olimpia, sem pedig az Eb kapcsán nem merült fel a nevem, ez az ő döntésük. Van kommentátoruk bőven, meg tudták oldani.
Nézőként mennyire figyeled a kommentátorokat?
- Alapvetően nem úgy ülök le megnézni egy meccset, egy versenyt, hogy a kommentátorra összpontosítok, de ha valaki nagyon jó vagy éppen gyenge, akkor az feltűnik. De nem tartom elegánsnak, hogy kollégákat minősítsek, ezt tegye meg a néző.
Kiket hallgatsz legszívesebben a kollégák közül?
- Az egyértelmű, hogy Hajdú Pisti az elsőszámú sportkommentátor ma itthon, de Méhes Gabi stílusát is nagyon kedvelem, ő is top 3-as. Említhetném Faragó Ricsit is, nekem ő nagyon hiányzik az amerikai futballból. Vásárhelyi Tamást se felejtsük ki, aki méltó módon közvetítette az első téli olimpiai aranyat és atlétikában, sőt, úszásban is remek. A fiatalok közül nem mindenkit ismerek, de köztük is találunk olyanokat, akik felkészültek, jó őket hallgatni, van bennük potenciál és vannak, akiket nem tudok megkülönböztetni a többiektől.
Mivel nagyon sok a sportcsatorna, óhatatlanul is felhígult a szakma, nem mindenki való oda, de persze még kinőhetik magukat. Nagyon nem mindegy, hogy milyen kollégákkal dolgozom együtt, a RTL-es csapatot örömmel vallom magaménak.
Meg lehet azt határozni, hogy mitől jó egy sportkommentátor?
- Sokszor megkapjuk, hogy nincs szükség kommentátorra, mivel minden ki van írva a képernyőre. Egy valami azonban nincs, a történet. Egy jó kommentátornak az emberi történeteket kell észrevennie a sporteseményben és elmesélni, hiszen azok a legfontosabbak. Ez nem könnyű, kell hozzá tapasztalat, életbölcsesség. Nem az a kolléga közvetít jól, aki el akar mondani minden információt, amit előzetesen kigyűjtött magának. Az is megfigyelhető, hogy van, aki az egyik sportágban jó, a másikban kevésbé. Mivel kézilabdáztam, én magam is sokkal jobban érzem a csapatsportágak lélektanát, amikor például úszást közvetítettem, azzal nagyon sokat kellett dolgoznom.
Nehéz szakma a tiétek?
- Nem könnyű, főleg az internet világában. Akkora információs dömping áll rendelkezésre, hogy egy-egy eseményre való felkészülést nem lehet befejezni csak abbahagyni. Ha közvetítek például egy Real-Liverpool meccset, akkor azzal is tisztában kell lennem, hogy vannak olyan nézők, akik egyik vagy másik csapatról szinte mindent tudnak, mert a kedvenc klubjukról az összes fellelhető információt összegyűjtik. Velük nem tudok versenyezni, de nem is az a feladatom, hogy rengeteg adattal árasszam el őket, sokkal inkább az, hogy a néző jól szórakozzon.
Ha két külföldi csapat játszik, nekem elfogulatlannak kell maradnom, nem derülhet ki, hogy kinek szurkolok, mert akkor elrontom a tévénézők szórakozását.
De mondok egy másik konkrét példát a szakma nehézségéről. A nagy meccseken gyakran mutatnak fontos embereket a VIP-páholyban, de természetes, hogy közülük nem ismerhetek mindenkit. A 2010-es spanyol-holland vb- döntő előtt mindkét ország királyi családjából felkészültem fotókkal, hogyha valaki képernyőre kerül, felismerjem. Mutattak is egy holland herceget, akinek büszkén mondtam a nevét. Nyilván, ha ez egy sima csoportmeccsen történik, akkor talán erre nem gondolok, de így szerencsém volt.
Említetted, hogy a felkészülést csak abba lehet hagyni, befejezni nem. Te mennyit készülsz egy mérkőzésre?
- Viszonylag sokat. Több meccset megnézek és több hírt elolvasok a hétköznapokban, mint amit csak nézőként tennék. Meg persze az adott meccsre is összegyűjtöm a releváns információkat. A szezon elején picit nehezebb, hiszen átalakulnak a keretek, az új igazolásokkal, távozókkal tisztában kell lenni. Mindig átfutom a szabályokat is, hiszen olykor ritkán előforduló esetek történnek. Emlékszem egy vb-meccsre, ahol kirúgás után gól született. A budapesti stúdióban ült egy szakértő, aki szerint les volt, amit a fülemre is mondtak. Nehéz helyzet volt, hogy ne égessem a saját szakértőnket, de végül a visszajátszás alatt felvetettem, hogy valakiben felmerülhet, hogy leshelyzet előzte meg a gólt, de mint tudjuk, kirúgásnál nincs les. Ezután a stúdióból csak annyit szóltak a fülemre, hogy bocs. Felkészültnek kell tehát lenni minden helyzetben….
Az RTL-es BL-közvetítések mekkora kihívást jelentenek számodra? Az idei szezontól megváltozik a sorozat lebonyolítása, új csatornán és platformon lesznek láthatóak a meccsek.
- Egy izgalmas és komoly televíziós vállalkozás, nagyon várom már a meccseket. A BL-nek valószínűleg jót tesz, hogy megszűnik a csoportkör, hiszen az utolsó fordulóban már sok volt az érdektelen meccs. Az elmúlt időszakban Európa Liga, valamint Konferencia Liga-mérkőzéseket közvetítettem, de örülök, hogy most az európai klubfutball krémjével is foglalkozhatok.
Futballszerető emberként mi a véleményed arról, hogy egyes mérkőzések fizetősek lesznek a nézők számára?
- Tudom, hogy Magyarországon ez újdonság, de Nyugat-Európában már rég fizetős csatornák vannak. Itthon még úgy gondolkodunk, hogy nézőként, olvasóként legyek kiszolgálva a lehető legmagasabb szinten, de ha lehet, ne kelljen fizetnem a plusz tartalomért. Ez egy picit tudathasadásos állapot. Havi szinten pár ezer forintról beszélünk.
A moziban a Lángszívért vagy az Egy cica 10 életéért szívesen fizetünk 3 ezer forintot, az európai topcsapatok meccseiért pedig nem?
A szezon során 192 BL-találkozót lehet megnézni, visszanézni, emellett a pénzünkért még egy csomó filmet és sorozatot is kapunk. Megjegyzem, sok mérkőzést az RTL is közvetít, tehát nem csak az RTL + streamingplatformon lehet majd követni a legjobb összecsapásokat.
A Fradi sajnos nem jut be a legjobb 36 közé a BL-ben, így ott magyar csapatért nem szoríthatunk. Kommentátorként mennyire nehezebb olyan mérkőzést közvetíteni, ahol mi is érdekeltek vagyunk? Nyilván siker esetén hálás dolog, de emlékszem, hogy 2013-ban a 8-1-es holland magyart kellett kommentálnod. Hajdú B. István egy interjúban ki is emelte, hogy nagyszerűen megoldottad a feladatot.
- Köszönöm Pisti szavait, ez valós elismerés. Érdekes, hogy pályám során az egyik legnagyobb dicséret ehhez a vesztes meccshez kapcsolódik. Pár nappal a mérkőzést követően összefutottam Csábi Józseffel, aki Egervári Sándor segítője volt a válogatottnál és mondta, hogy megnézte a selejtezőt, köszöni szépen a korrektséget. Győzelmet mindig könnyebb közvetíteni, mint egy súlyos kudarcot, ezért fontos egy ilyen elismerés. Az a szakmai ars poeticám, hogy megmutassam az emberi történeteket, felhívjam a figyelmet bizonyos jelenségekre, de a minősítés a néző dolga, nem rúgok homokot a halott oroszlán szemébe. Nekem kommentátorként hatalmas a felelősségem. Ha például egy játékossal felmosom a padlót, annak a gyereke másnap bemegy az iskolába és azt mondják neki, hogy Gundel szerint az apád egy falábú idióta. Ezt én nem tehetem meg, nem hozhatok senkit ilyen helyzetbe.
Persze, van a másik iskola, ahol olykor sarkos ítéletet mondanak. Ezt képviseli például Knézy Jenő, aki az édesapjától hozta ezt a stílust.
Szoktunk is erről beszélni Jenővel, ő ezt tartja jónak. A néző minden esetben eldönti, hogy neki melyik a szimpatikusabb, ki ezt szereti, ki azt.
A kisebbik fiad, Bence az NB I-es ZTE-ben véd. Ha egyszer az ő meccsét közvetítenéd, a teljesítményét illetően mennyire tudnál őszinte és elfogulatlan maradni?
- Soha nem fogom a fiam meccsét közvetíteni, ezt megbeszéltük már korábban vele.
Ha két év múlva elviszi a Fradi és a BL-ben fog védeni?
- Akkor nem fogom a Fradi BL-meccseit közvetíteni. Nem jó, nem lenne egészséges. Ha véd egy nagyot, mit mondok? "Hú, mekkora védés, kinek a fia?" Ha potyagólt kap, akkor meg azt mondom, hogy nem is volt potya? De még ha korrekt is vagyok, akkor is elfogultsággal vádolhatnak és ez már elrontja a néző szórakozását. Az meg nem történhet meg.
Abban, hogy ő kapus lett, mennyi szereped volt neked, illetve a munkádnak, hogy gyerekként azt látta, az édesapja futballmeccseket kommentál?
- Sokkal inkább annak volt szerepe, hogy a bátyja elkezdett focizni az I. kerületben és 5 évesen neki is kedve támadt, levittük és nagyon megszerette. Egyértelmű volt, hogy ő sportoló lesz, a habitusa, az alkata erre predesztinálta. Nagyon kemény utat járt be, amíg ide eljutott, a magyar utánpótlásképzésről, annak hiányosságairól és minden szépségéről könyvet lehetne írni. 19 évesen Újpesten már 4 meccset védett az NB I-ben, de aztán Vignjevic elfelejtette őt.
Most 26 évesen ott tart, ahol képességei alapján tartania kell?
- Mondtam neki, hogy a második lehetőséget mindig nehezebben adja meg az élet. Ő most érett meg az NB I-re fizikálisan és mentálisan is. Tavaly, amikor Budafokon védett, már sokan mondták, hogy szintet kellene lépnie, az most nyáron megtörtént. A feleségem családja zalai, a 85 éves nagypapa ujjongott örömében, hogy az imádott unokája a ZTE-ben játszik.
Mennyire van nehéz dolga ezzel a névvel?
- Jobb a helyzet, mint korábban, de sokszor megkapta, hogy miattam került az egyik vagy éppen a másik klubhoz.
Volt, amikor azt éreztem, hogy a klubvezetők, tulajdonosok, edzők tartanak tőlem.
Nekik egy tv-s fickó voltam, aki majd beledumál és nem tudtak velem mit kezdeni. Pedig soha nem ültem a VIP-ben, soha egyik vezető társaságát sem kerestem, egy sportigazgatót sem hívtam fel, hogy igazolja már le Bencét. De már túl vagyunk ezen és egyre többször nem ő az én fiam, hanem én vagyok az ő apukája.
Tehetsége és szorgalma alapján mire viheti?
- Ezt nagyon nehéz megmondani. Minden csapatnak van három kapusa, abból kettő nem véd. Ha a kezdő megsérül, a cseréje pedig jól teljesít, akkor lehet, hogy vissza sem kerül a kapuba. A kapusposzt egyéni sportág egy csapatsportágon belül. Nagyon ott kell lenni fejben, elviselni, hogy a gólt mindig te kapod. Jobbal, ballal pontosan kell rúgni, a csatár meg sokszor nem lő, mert a rossz lábán van a labda. A kapusokat nem mindig becsülik meg, a legalulértékeltebb poszt. Még ma is vannak olyan edzők, akik számára a kapus a szükséges rossz, berakják, mert ez a szabály. Védjen! – mondják, pedig a védés ma már csak egy eleme a kapusposztnak. De, aki ezt nem tudja kezelni, az nem is alkalmas.
Azt már tudjuk, hogy Bence csapatának mérkőzéseit nem fogod közvetíteni, de van olyan párosítás, olyan esemény, amit nagyon szeretnél, hogy beleférjen a pályafutásodba?
- Olimpia aranyat soha nem közvetítettem, egy bronzom van Barcelonából, amikor Kokó harmadik lett. Az ökölvívásban ugye úgy lesz valaki bronzérmes, hogy elveszíti az elődöntőt, úgyhogy az sem volt egy nagy öröm. Magyar vonatkozású mérkőzésekből van még kevés. A 2016-os Eb-n az Izland elleni meccsünket én közvetíthettem. Marseille-t egy napra elfoglalták a magyar szurkolók, hihetetlen hangulat volt a stadionban is, majd másnap, amikor a hotelben lementem reggelizni, ott is csak magyarokkal találkoztam. Ezek fantasztikus élmények, ilyet szeretnék még átélni párat.
