NB I vs. Európa: Ilyenek a fizetések, a jegybevételek és a nézőszámok – részletes UEFA-elemzés

Melyik bajnokságban van a legtöbb szurkoló? És itthon? Hol keresnek a legjobban a játékosok és az edzők? Mennyit költenek erre az NB I-es klubok? Miben járunk egész Európa előtt és melyik pénzügyi mutatóban a 19. egy magyar klub egész Európában? Részletes UEFA-jelentés adott választ a kérdésekre.
Dudás Gábor 2020. január 21., kedd 13:00
Melyik bajnokságban van a legtöbb szurkoló? És itthon? Hol keresnek a legjobban a játékosok és az edzők? Mennyit költenek erre az NB I-es klubok? Miben járunk egész Európa előtt és melyik pénzügyi mutatóban a 19. egy magyar klub egész Európában? Részletes UEFA-jelentés adott választ a kérdésekre.
Szerző: Dudás Gábor 2020. január 21., kedd 13:00

Az UEFA közzétette a 2018-as pénzügyi év üzleti jelentését, amely több szempontból is vizsgálta az európai klubok, így az NB I-es csapatok működését. A bajnoki kiírások, a tulajdonosi viszonyok, a szponzoráció, az átigazolások, a bérek, a bevételek, a televíziós közvetítések – többek között ezek a területek mind terítékre kerültek a kontinens szövetségének átfogó és részletes beszámolójában.

A magyar bajnokságot érintő legérdekesebb és legszemléltetőbb területek kimutatásai alapján a csakfoci.hu is készített egy kivonatot a jelentésből, ez olvasható az alábbiakban.

Fontos kiemelni, hogy az UEFA riportja a klubok az európai szövetségnek leadott adatai alapján készült el.


Továbbra sem a jegyeladásból élnek a klubok - a hazaiak sem

Miközben az európai klubokhoz kerülő összegek a XXI. század eleje óta összességében megháromszorozódtak (2018-ban - csak a topligákban - elérték a 21 milliárd eurót), itthon is beszélhetünk már egy kisebb "robbanásról".  Az UEFA kimutatása szerint miközben a topligák és azok óriásklubjai folyamatosan növekednek anyagi értelemben is, főként a reklámbevételeknek köszönhetően, a kisebb csapatokat a televíziós bevételek és az európai szövetség által utalt összegek lendítették meg főként.  A különbség egyébként finoman szólva is szembetűnő: a Premier League egyedül akkora bevételt (5,4 milliárd eurót) termelt a vizsgált évben, mint a lista másik 50 országa - Oroszországtól egészen San Marinóig.

2017 és 2018 között a magyar csapatok esetében komoly növekedésről árulkodik az UEFA riportja. Az összesítés szerint a magyar klubok bevételei átlagosan 15 százalékot növekedtek minimálisan, amit a szlovák, a szerb és az ukrán klubok is produkálni tudtak ebben az időszakban. Erre egyébként összesen 15 európai ország élvonalbeli csapatai voltak összesen képesek. Ellentétes volt a folyamat viszont például a románoknál vagy a lengyeleknél, ahol nagyjából 5 százalékkal estek vissza a bevételek.

Ezzel kialakult egy igen előkelőnek mondható helyezése a magyar bajnokságnak a kontinensen, hiszen az NB I-es csapatok összbevétele elérte a 134 millió eurót 2018-ban, amivel a tizennyolcadikak vagyunk / voltunk Európában, megelőzve a lengyel és a kazahsztáni pontvadászatot, de nem sokkal maradtunk el a görögöktől sem.

(Megjegyzés: Nálunk jellemzően kisebb az eltérés a mezőny klubjai között ezen a téren, mint az említett országokban. A felsorolt bajnokságokban az élcsapatok információink szerint tehetősebbek a magyar élkluboknál, azonban a mezőny második feléhez tartozó egyesületeknél nálunk jobb a helyzet, ezért állunk az átlagot tekintve jobban például a cseheknél, horvátoknál, vagy románoknál). 

A 12 klub 134 millió eurós összbevétele elenyésző természetesen az európai topligákhoz képest, de némiképp csökkent a különbség például a már említett görög, de akár a skandináv vagy az osztrák bajnokságot, azaz az európai középmezőnyt tekintve.

(Az ábrán sötét lilával az UEFA-pénzekből származó, világos lilával a televíziós pénzekből, sötétkékkel a jegyeladásokból, világoskékkel a szponzori és egyéb reklámpénzekből, szürkével pedig az egyéb forrásokból származó bevételek százaléka látható. A bal oldalon a játékoseldásokból befolyó pénzek aránya olvasható.)

Ami pedig a bevételek összetételét illeti: magyar csapatok a jegybevételekben (a bevételek 3%-a), a közvetítési jogokért járó összegekben és az UEFA-pénzekben (9%)  továbbra sem dúskáltak európai viszonylatban, de például a szponzori pénzek és reklámbevételek terén bőven odafért az NB I a legjobb 20 közé (egészen pontosan a 15.), nagyjából egy szinten végeztünk ebben a kategóriában a norvégokkal, a svédekkel vagy a hollandokkal.

Ez vélhetően annak köszönhető, hogy az 1990-es és 2000-es évekkel ellentétben most már a magyar klubok is részesülnek a sportfogadási bevételekből, helyreállítva ezzel egy meglehetősen igazságtalan helyzetet.

A jelentés szerint összesen nagyjából 54-55 millió eurós bevételt szereztek így a csapataink összesen, átlagosan ez az összeg hozzávetőlegesen 4,5 millió euró volt, ami több mint 1 milliós növekedést jelent csapatonként a 2016-os UEFA-riporthoz képest. A magyar csapatok bevételeinek 41 százaléka ebből a szektorból származott.

Ugyanakkor a játékoseladásokból csak 6%, a jegyeladásokból pedig csak a bevételek 3 százaléka származott itthon. (Megjegyzés: Utóbbi kapcsán fontos is kiemelni, hogy továbbra is óriási tévhit az a sokat hangoztatott állítás, hogy a jegybevétel komoly tényező a nemzetközi futballban. A legtöbb helyen ez 10-15% között mozog, ha valahol meghaladja a 20%-ot, az már kiugró adat - kivételt a skót, a holland és a svájci élvonalbeli liga jelent. Még a német, angol, spanyol bajnokságban sem teszi ki a jegybevétel a büdzsé 20%-át átlagosan, Olaszországban pedig a 10-et is épphogy meghaladja, míg a dánoknál is alig 7%.)

Van, amiben az NB I a Premier League-et is megelőzte

profittermelésben jól áll az NB I a kisebb bajnokságok között. Az európai klubok a rekordtól ugyan elmaradó, de így is jelentős, 697 millió eurós adózott nyereséget produkáltak a 2018-os pénzügyi évben, és 19 olyan bajnokság is volt a kontinensen, amely pluszban zárta ezt az időszakot. Közéjük tartozott a magyar élvonal is, amely az UEFA-jelentés szerint 33 millió eurós nyereséggel zárt – szemben például a román, szlovák vagy épp a szlovén ligával.

A százalékos profit-növekedésben pedig az NB I az egyébként (az összeget tekintve) magasan listavezető angol Premier League-et is felülmúlta.

(Megjegyzés: ennek oka ezúttal is az volt, hogy hozzánk javarészt lejárt szerződésű vagy a taksált piaci értéküknél lényegesen olcsóbban érkeznek játékosok, miközben értékesíteni sikerült több labdarúgót ebben az évben is az NB I-ből.)

Brighton, Puskás Akadémia, RB Leipzig

Az európai szövetség riportja szerint egy NB I-es klub, a Puskás Akadémia a kontinensen a TOP 20-ban van a profitot illetően: a felcsúti klub az UEFA állítása szerint 29 millió eurós nyereséggel zárta a 2018-as évet – bár a bevételi szinten “csak” a 104. volt a csapatok között -, ezzel pedig olyan egyesületekkel került egy “osztályba”, mint az angol Brighton vagy a német RB Leipzig. Az UEFA arra nem tért ki pontosan, hogy ez a magyar szinten különösen jelentős, mintegy 9 milliárdos profit miből állt össze.

Nem meglepő módon így a magyar klubok vagyonosodása is megindult az UEFA szerint: a riportból kiderül, hogy az NB I-es csapatok 33 százalékos(!) növekedést produkálva összességében 181 millió eurót érnek (átlagosan 15 milliót), ezzel az ukrán pontvadászattal egy szintre ért ezen a téren a hazai futball. Az OTP Bank Liga ezen a listán a 16. egész Európában.

Ennyit fizetnek az NB I-es csapatok

A magyar labdarúgás is "csatlakozott" az európai főcsapáshoz, azaz itthon is jelentősen nőttek a bérek az élvonalbeli csapatoknál. A 2018-as évben európai viszonylatban átlagosan 9,4 százalékkal fizettek többet a klubok a játékosoknak, ami rekordnövekedést jelent az elmúlt 11 évet tekintve.

Ezen a téren az NB I nem áll még a TOP 20-ban, de nem sokkal maradt el tőle: a kontinensen a 21. legmagasabb bérezés a magyar bajnokságé. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest 16 százalékos emelés túlzottan kiemelkedőnek azért nem tekinthető, összehasonlítva például a szerb (62%), a cseh (50%) vagy a szlovák (30%) béremelkedéshez képest, de például ezen pontvadászatok csapatainál átlagosan már többet fizettek a futballistáknak az OTP Bank Liga 2018-as indulói.

Éves szinten, a 12 csapatnak 64 millió euró, átlagosan pedig csapatonként 5,3 millió euró (1,78 milliárd forint) volt a bérkeret, ami megegyezik azzal, amit a norvég klubok is kínálnak. A szomszédos országokat tekintve - kivéve persze a főleg sztárcsapatai miatt tehetősebb osztrák és ukrán ligát - pedig ezzel listavezetők vagyunk.

Itt is érvényesül az, amit feljebb már írtunk: a környék országainak élcsapatai - akár egy Slovan Bratislava, akár egy Partizan Belgrád - még jobb fizetéseket tudnak adni a magyar topkluboknál, ám nálunk viszonylag kiegyenlítettek a bérek a mezőny további részéhez képest, egy magyar 10. helyezett pedig alighanem jobban fizet, mint egy szerb, román vagy szlovák 10. helyezett.

 

Nézőszámok: Szembementünk a szomszédok többségével

A jelentés szerint a 2018/2019-es idényben közel 105 millióan döntöttek úgy összesen Európában, hogy élvonalbeli labdarúgó-mérkőzésre látogatnak ki.  Ez mintegy 2 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Átlagosan a klubok és bajnokságok megőrizték látogatottságukat, 19 ország esetében nem igazán lengtek ki a nézőszámok, azaz 5%-on belül maradt a növekedés vagy csökkenés.

Nem ide tartozott azonban az NB I: a kimutatás szerint a nézőszám-növekedés tekintetében az európai elitbe tartoztunk, azaz abba az ötös csoportba, ahol minimum 15 százalékkal többen látogattak ki a stadionokba, mint egy évvel korábban.

Ezt rajtunk kívül a térségben csak Szlovénia mondhatta el magáról, miközben például Horvátországban, Montenegróban vagy épp Lengyelországban lefelé mutatott a tendencia.  Eközben, a környező országok többségében javarészt stagnáltak vagy picit felfelé kúsztak az átlagok, így Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában, vagy Szerbiában sem volt jelentős a változás.

A térképen sötétzölddel a 15 százalékot meghaladó növekedésű nézőszámok (itt szerepel tehát a magyar bajnokság is), az 5 százalékot meghaladók világos zölddel, a stagnálók szürkével, a kisebb mértékben csökkenők (5-15%) pedig narancssárgával vannak jelölve.

Stadionok: Az európai élmezőnyben Magyarország

43 országban 241, legalább 5000 férőhelyes európai stadion épült fel, illetve újult meg az elmúlt mintegy egy évtizedben. A kimutatás szerint a legtöbb (minimum 20) a 2012-es Európa-bajnokság egyik házgazdájánál, Lengyelországban, valamint Törökországban. Az élmezőny tagja a nagy európai futballnemzetek (Anglia, Franciaország, Németország, Spanyolország) és a 2018-as vb-házigazda Oroszország mellett Magyarország is, az UEFA szerint 10 és 19 közötti számban készültek el, illetve újultak meg ez időszakban a hazai arénák.

Ugyanakkor a fősodorral ellentétben itthon egyáltalán nem jellemző, hogy a klubok maguk lennének a stadionok tulajdonosai is, az UEFA egy olyan létesítményt emel ki az NB I-ből, amely egy cég vagy részben a klub tulajdonában állt a 2018-as üzleti évben.

Összesen egyébként 15 olyan klub volt Európában, ahol az 1 milliót meghaladta az idénybeli nézőszám: hat Angliában, három Németországban és Spanyolországban, kettő Olaszországban, egy pedig Skóciában.

DUDÁS GÁBOR

Neked ajánljuk
Átigazolások
Diósgyőr
Szabadlistára tettek egy légióst
A továbbiakban nem számít Mohammed Rharsalla játékára a DVTK, aki szabadlistára került és megfelelő ajánlat esetén távozhat a klubtól - jelentette be az NB I-es csapat hivatalos oldala.
Soroksár
Eldőlt a 11-szeres válogatott játékos sorsa
További egy évvel meghosszabbította a nyáron lejáró szerződését a Soroksár középpályása, Vass Ádám. A 11-szeres magyar válogatott játékos eddig 59 mérkőzésen lépett pályára sárga-feketében.
Diósgyőr
A sportigazgató az edzőkérdésről és új igazolásokról
Több, az átigazolásokat is érintő témáról beszélt Horváth Csenger, a DVTK közelmúltban kinevezett sportigazgatója.
Tovább az összes átigazoláshoz