Marco Rossi szövetségi kapitánnyal a molcsapat.hu készített interjút a kettős vereség okairól, balszerencséről, játékvezetésről, kimaradó és belőtt helyzetekről, valamint feleslegesen hízelgő statisztikákról.
– Nehéz időszakban vagyunk – kezdett bele Marco Rossi a Nemzetek Ligája-osztályozók utáni értékelésébe. – Semmi nem a mi szánk íze szerint történik, túl sokat hibázunk, túl fontos láncszemek esnek ki, és a játékvezetői ítéletek sem nekünk kedveznek.
Ez most egy ilyen periódus. Egy 6-1-es vereség után el kell fogadnunk minden kritikát, és én vállalom a felelősséget a döntéseimért. Úgy gondolom, a lehető legjobb csapatot küldtem pályára, és azt gondolom, alakulhatott volna nagyon másként is ez a párharc, ha néhány epizód a mi javunkra dől el. De szinte egy sem a mi javunkra dőlt el.
Kétszer annyit lőttünk kapura, magasabb minőségű helyzeteket dolgoztunk ki, de sajnos az xG egy dolog, a gól meg egy másik. Ahogy mondtam, ez most egy olyan időszak, amikor minden lövés kifelé pattan, és elég volt hátul néhány figyelmetlenség, hogy minden megforduljon. Olyan területekbe hagytuk befutni őket, amit nem engedhettünk volna meg, és ha megnézzük a török támadósor tagjainak a klubcsapatait, biztosak lehettünk benne, hogy ezt megbünteti az ellenfél. A Juventus, a Benfica és a Real Madrid játékosairól beszélünk ugyanis. A törökországi meccs azon dőlt el, hogy míg mi nem tudtunk előnyt kiharcolni abban az időszakban, amikor mi voltunk a jobbak, addig a törökök ezt megtették.
A törökök elleni párharc négy félideje közül az első volt a legjobb magyar szempontból és a visszavágót is jól kezdte a csapat, azonban mindkét meccsnek volt egy-egy olyan fordulópontja, ami alapjaiban változtatott meg mindent.
– Törökországban le kellett cserélnem a legjobb játékosomat, és Schäfer Andrást - főleg ha úgy játszik, ahogy Isztambulban - borzasztó nehéz pótolni. Egy másik pillér, Sallai Roland nem is tudta vállalni a játékot, de őt tudtuk helyettesíteni, hiszen Nagy Zsolt az egész magyar bajnokság talán legjobb formában lévő játékosa.
Erre mi történik? A visszavágóra mindkettőjüket elveszítettük. Közben az sem segített, hogy mindkét meccsen, de főleg a visszavágón gyakorlatilag minden kétes helyzetet az ellenfél javára ítélt meg a játékvezető. Persze nem foghatjuk erre a vereséget, de érdemes megemlíteni, hiszen ez is egy tényező a sok közül. Nem hazai pályát, vagy valamiféle előnyt hiányolok, hanem az egyenlő mércét, ha már a sorstól nem kaptuk meg
– mondta a kapitány, aki a molcsapat.hu visszakérdezésére szenvtelenül ki is fejtette, mire gondol. – Törökországban a hazaiak minden kaput eltaláló lövéséből gól született: háromból három. Mi hatszor találtuk el a kapujukat, és csak egy gólt szereztünk, így teljesen hiába voltunk a legtöbb mutatóban jobbak. A Puskás Arénában a törökök góljáig négy nagy helyzetünk volt. Négy! Egyikből sem lett gól, az ellenfél pedig az első lehetőségéből egyből betalált. Véletlenül sem akarom erre fogni, de tény, hogy elmaradt egy piros lap, mert szerintem Szoboszlai Dominik lerántásáért nem volt elég a sárga, hiszen két játékosunk ment a két oldalán, és ha Dominik tud passzolni, az azonnal ziccer. Ilyen az, amikor semmi nem úgy történik, hogy szeretnéd.
A portál egy olyan problémáról is kérdezte a kapitányt, ami korábban nemhogy nem volt jellemző a mieinkre, de pont az erősségünk volt az ellenkezője.
Fejben szétestünk. Nem taktikai vagy fizikális oka van a vereségnek, egyszerűen mentálisan nem voltunk most elég erősek, és sajnos azt kell mondjam, ez az elmúlt fél évben jellemző volt ránk.
Elég megnézni a két törökök elleni meccs adatlapjait. A fontos pillanatban kapott gólok megroppantottak minket, és pár perccel később mindkét meccsen kaptuk is a következőt. Korábban az erősségünk volt, hogy jól reagáltunk minden helyzetre, most azonban néha érthetetlenül bennünk marad egy rossz epizód. A törökországi meccsen is gólt kaptunk az elején, de arra nagyon jól reagáltunk, kiegyenlítettünk, és felnőttünk az ellenfél szintjére, sőt jobban is játszottunk. Szóval tudunk mi másként is reagálni, de azt sajnos be kell látni, hogy most sokkal labilisabb a csapat, mint mondjuk egy évvel ezelőtt.
De mi történt az elmúlt fél évben a csapattal, amelynek az egysége még a legerősebb ellenfelekkel szemben is mindig megmaradt, a szervezettség és a mentális erő pedig soha nem hagyta el a mieinket?
– Erre egyszerű a válasz: ha nyersz vagy jó eredményt érsz el nálad erősebb csapatokkal szemben, akkor szárnyal az önbizalmad. A nyári Európa-bajnokság óta nem úgy jönnek az eredmények, ahogy szeretnénk, és ez nyomot hagyott a csapat önbizalmán. Ilyenkor könnyebben betalál egy ütés, elveszik a hit és kétkedés veszi át a helyét.
Rossi elmondta, tulajdonképpen a papírforma érvényesült Törökország ellen, hiszen az ellenfél kerete kétszer annyit ér, mint a magyar csapaté, de a kapitány rendkívül csalódott, mert a töröknél jobb csapatokat is le tudott már győzni korábban.
– Néhányan úgy próbálják meg értékelni a magyar csapatot, hogy nem veszik figyelembe az ellenfél játékerejét. Mintha ellenfél nem is lenne a pályán! Nekünk nem adatik meg ez a luxus, ezért a sikerek idején is látnunk kell a problémákat, és a kudarcos időszakban sem mehetünk el szó nélkül a pozitívumok mellett. Hogy mi volt a legnagyobb gond a törökök ellen? Én nem gondolom, hogy taktikailag hibáztunk volna, a csapat szerkezete és a rendelkezésre álló játékosokból összeállított kezdőt is ugyanúgy raknám össze ma is. A statisztikák mutatják, nem voltunk rosszak, sőt egyes periódusokban a törökök fölé tudtunk nőni.
Úgy tűnhet, hátul veszítettük el a mérkőzéseket, hiszen hat gólt kaptunk, de szerintem nem így van. Sokkal inkább elöl buktunk el, mert nem jönnek a gólok és a visszasegítések úgy, ahogy azt - a korábbiak alapján joggal - elvártam. Persze nem bűnbakot keresek! Én vagyok a felelős, engem kell elővenni minden hibáért, amit elkövettünk. Látom, hol a hiba, és mindent meg fogok tenni, hogy ezeket javítsuk, és a vb-selejtezőkre a régi arcát mutassa a csapat.
Egy dolog biztos: nem a védelem, hanem a csapatvédekezés stabilitását kell visszaállítanunk. Ez lesz a következő fél év legfontosabb feladata – szögezte le a kapitány.
