A Csakfoci sorozatában bemutatjuk a külföldön játszó tehetséges magyar fiatalokat. Fenyő Noah már gyerekkorában válaszút elé került a zene vagy a futball között – édesapja Liszt-díjas csellista, így a zenei pálya is kézenfekvő lett volna számára, végül azonban a labdarúgás győzött. Tízévesen az Eintracht Frankfurt utánpótláscsapata fedezte fel, és attól kezdve tudatosan építették a karrierjét. Most, 18 évesen, a Frankfurt második csapatában játszik a negyedosztályban, de rendszeresen edz az első csapat sztárjaival is. A 2006-os születésű védekező középpályás a csakfoci.hu-nak nyilatkozott az agresszivitásról, a "felnőttes" gondolkodásról és Lisztes Krisztiánról. Emellett arról is beszélt, hogy a közelmúltban aláírt szerződéshosszabbítása milyen mérföldkövet jelent számára, valamint elmondta, mi a legnagyobb különbség Frankfurtban az U21-es csapat és a felnőttek között. Interjú.

Édesanyád német, édesapád magyar származású, te magad Frankfurtban születtél, mégis jól beszélsz magyarul. Miért tartottad fontosnak, hogy megtanuld a nyelvet?

- Mindig is úgy voltam vele, hogy jól járok azzal, ha több nyelvet beszélek, ezért szerettem volna megtanulni. Édesapám is szerette volna, ha tudok magyarul, a hétköznapokban vele tudom használni a nyelvet - kezdte Fenyő Noah a csakfoci.hu-nak.

Korábban egy interjúban elmondtad, hogy tanultál zongorázni. Szoktál még játszani?

- Jelenleg is zongorázok, és régen 12 évig csellóztam, mivel édesapám Liszt-díjas csellista, így a zene vagy a foci közül válaszhattam, de már nagyon korán, négyéves koromtól kezdve focizom, és azóta profi szerettem volna lenni. 10 évesen igazolt le az Eintracht Frankfurt, akkor éreztem először, hogy valóban összejöhet az álmom, és labdarúgó lehetek.

10 évesen mi alapján választottak ki, miben tűntél ki a többiek közül?

- Akkor azt mondták, hogy sok mindent lehet belőlem csinálni, és a koromhoz képest éretten játszottam. Szerintük lehetett látni, hogy nemcsak U11-ben vagy U12-ben tudok majd náluk játszani, hanem később, magasabb szinten is. 

Úgy tűnik, azóta nagyon tudatosan épített téged a Frankfurt.

- Igen, mindig feljebb tudtam játszani egy korosztállyal: Már 15 évesen is az U17-ben futballoztam, és így tovább. Sokat segített nekem a klub, de emellett minden alkalommal kitettem a maximumot a pályára, hogy fejlődni tudjak.

Jelenleg a német negyedosztályban, a Frankfurt II-ben (vagy a Frankfurt U21-ben) játszol. Volt róla szó a nyáron, hogy kölcsönben távozol?

- A kölcsönadásról nem volt szó. Most abban a státuszban vagyok, hogy az U21-es csapatban kell megtennem a következő lépést. Az előző szezonban az U19-et erősítettem - koromnál fogva még tudnék ott játszani -, de most felhoztak az U21-be. Úgy néz ki a helyzetem, hogy az első csapattal edzek, és a Frankfurt II-ben játszom leginkább.

A második csapatban főként kitörni vágyó fiatalok vannak, míg az első csapatban javarészt kész játékosok edzenek, mint Kevin Trapp, Mahmoud Dahoud, Hugo Ekitike vagy Mario Götze. Számodra milyen az átjárás a két öltöző között?

Az első csapatnál mindig nagyon jó a hangulat. Ha kikapnak, akkor is. Most szerencsére nagyon jól szerepel a gárda, jönnek a győzelmek, így a játékosok szeretnek edzésre járni és élvezik a futballt. Az U21-ben is élvezi a labdarúgást a társaság, de nem annyira, mint a profiknál. Természetesen más az edzések menete, a stábtagok létszáma és a taktikai részek felépítése is különbözik, de leginkább a hangulatban más a két brigád.

Szerinted ennek mi az oka?

- Pont néhány napja beszéltem erről az egyik stábtaggal, szerinte is kiemelten fontos a jókedv, mert ha az nincs meg, akkor a játékosok nem tudnak 100 százalékon teljesíteni. Nem tudom pontosan, miért van ez, talán az is benne van, hogy az U21-es csapat nagyon fiatal, mindenki szeretne kiugrani, és emiatt kicsit rágörcsöl a munkára. Mindenesetre az első csapatnál remélhetőleg ez így fog maradni, hisz emiatt tudnak jobban teljesíteni a futballisták. 

Milyen a viszonyod a korábban említett sztárokkal? 

- Nagyon segítőkész mindegyikük, sokat beszélnek velem, valamennyiükkel jó a viszonyom.

Az egyes öltözőkön belül milyen a szereped?

- U21-ben próbálok nagyon dominánsan játszani, igyekszem segíteni a csapattársakat.

A profiknál még persze nem tudok sokat mondani olyanoknak, akik 10-15 éve topszinten játszanak. 

16 évesen már játszottál a Frankfurt felnőtt csapatában, azóta is ott vagy a tűz közelében, tagja voltál a múlt heti, Besiktas elleni Európa Liga-meccskeretnek. Hol tartasz most, mi kell hozzá, hogy tétmeccsen is számítsanak rád?

- Szerintem most az U21 és az első csapat között vagyok. Kaptam profi szerződést, nemrég 2029-ig hosszabbítottak velem, most időre van szükségem; kell az U21-es meccsrutin, mert ott is nemrég mutatkoztam be, de amint az megvan, és tudok fejlődni, fogok tudni játszani az első csapatnál is.

Mit mondtak neked, amikor aláírtad a kontraktust?

Elmondták, hogy bíznak bennem, valamint kiemelték, hogy van bennem potenciál, hogy egy napon a Bundesliga-csapatban is játsszak, de ezt már korábban is említették. A mostani csapatból egyedül velem hosszabbítottak, számomra hatalmas lépés, mert most már nem az a kérdés, hogy debütálok-e az első csapatban, hanem hogy mikor.

Arról is beszéltél korábban, hogy neuro athletic specialista segítségével olyan gyakorlatokat csinálsz, melyek segítenek az agyi kapacitásod kihasználásában. Te magad szerettél volna e téren is fejlődni?

- Igen, jelenleg is végzem a gyakorlatokat egy szakemberrel, majdnem minden nap. Ez nagyon nagy segítség nekem, fizikálisan és fejben is sok mindent tudok ezzel fejleszteni. Ezen kívül járok sportpszichológushoz, illetve néhány emberrel ki szoktam elemezni a mérkőzéseket, megbeszélem velük a játékomat. A klubnál is lehet dolgozni ezeken, de nekem belső indíttatás volt, hogy ezen a téren fejlődjek, úgy hiszem, jót is tesz nekem.

A nyártól Lisztes Krisztián személyében egy magyar csapattársat is üdvözölhetsz az együttesben. Örültél neki, hogy egy magyar szerződik a Frankfurtba?

- Ő egy évvel idősebb, mint én, így nem játszottunk együtt a válogatottban, de nagyon örültem neki, mikor megtudtam, hogy magyar csapattársam lesz, azóta egy jó barátság is kialakult köztünk. Ez azt is jelenti, hogy még többet tudom a magyar nyelvet használni, nemcsak a válogatottnál.

Számára valamelyest nehezebben indult a szezon. Hogy látod most a helyzetét? 

A tréningeken rendre odateszi magát. A klubnál azt mondták, az edzettségén lehet még fejleszteni, de nyilván csak pár hónapja van itt nálunk, nem egyszerű beilleszkedni egy új országba, de szerintem van sansza, hogy jó ütemben fejlődjön a jövőben.

Többször szerepeltél már a magyar U-válogatottakban. Mi a legnagyobb különbség közted, és az itthon játszó, veled egykorú játékosok között?

- Németország nagyobb, így többen is fociznak, mint Magyarországon, viszont a magyar válogatott is jó szintet képvisel. Talán a technikai részekben jobbak a németek, de magyar játékosok között is többen magas szintet képviselnek. Az edzések nagyjából megegyeznek, illetve a körülmények is jók mindkét helyen. Három-négy éve voltam egyszer a német válogatottnál, de a magyarnál jobban szeretek lenni. Magyarországon otthon érzem magam, és büszke vagyok arra, hogy képviselhetem az országot.

Mit tartasz a legnagyobb erősségednek a hazai játékosokhoz képest?

Több pozícióban is tudok játszani, illetve "felnőttesen" gondolkodok a pályán. Ez alatt azt értem, hogy egyszerűen, kevés hibával tudok játszani. Nem kell sok különlegességet belevinni a játékba, inkább a munkát kell belerakni. Sokan fiatalként azt gondolják, hogy nekik egyedül kell eldönteniük egy mérkőzést, de később érzed, hogy akkor tudsz nyerni, ha a csapat összessége muzsikál jól, és mindenki belerakja a saját munkáját.

A válogatottban mindig az látszik, hogy nagyon agresszívan játszol, sokkal jobban vívod meg a párharcokat, mint a többiek. 

- Őszintén ezt csak akkor érzem, ha a válogatottban vagyok, a németeknél kicsit agresszívabbak a játékosok. A magyaroknál inkább 95 százalékban mennek bele a párharcokba, szerintem a német-magyar képzés között van ilyen különbség.

Milyen egyéni és csapatszintű célokat tűztél ki magadnak erre az idényre?

- Először is szeretnék minél jobban játékba lendülni az U21-ben, illetve célom, hogy a Bundesligában vagy az Európa Ligában bemutatkozhassak az Eintracht Frankfurtban.