Hamar belopta magát a Diósgyőr-szurkolók szívébe Rudi Požeg Vancaš, akinek a játékával a szakmai stáb és a diósgyőri klubvezetés is elégedett, így hosszú idővel annak lejárta előtt meghosszabbították a szerződését.
- Már az előző idény végén arról beszéltünk dr. Bajúsz Endre sportigazgatóval és Vladimir Radenković vezetőedzővel, hogy mit szólnék ahhoz, ha a később lejáró szerződésemet már most nyáron meghosszabbítanánk. Egyáltalán nem gondolkodtam sokáig a klub ajánlatának elfogadásán, mert lehető legjobban érzem magam Diósgyőrben, ezért mindig is biztos voltam abban, hogy szeretnék itt maradni, amíg szükség van rám. Boldog vagyok, mert több éves szerződést írtunk alá, ami stabil jövőképet jelent, és teljes mértékben a focira tudok fókuszálni - fogalmazott a támadó a klubhonlapnak.
A labdarúgó karrierjének kihívásai között említette, hogy családjától távol él.
A feleségem és a kislányom továbbra is Ljubljanában él, ami a forgalomtól függően öt és fél, hat órányi autóút Miskolcról indulva. Nem kevés, de amikor Kazahsztánban játszottam, mit nem adtam volna, hogy ilyen közel legyek hozzájuk!
- Az ügyvédként dolgozó nejem karrierjét ilyen módon is támogatom, és amikor én nem tudok például egy dunántúli meccs után hazaugrani, akkor ő alakítja úgy a tárgyalásait, hogy egy hosszú hétvégét együtt tölthessen a család. Persze nem ideális ez a helyzet, de ha jobban utánaszámolok, akkor csak havi egy-két nap nagyon rossz. A másik oldalról nézve viszont sokkal több időm jut az edzésekre, mérkőzések utáni regenerálódásra, mintha kora reggelente a kislányom ébresztene, illetve nem kell máshoz igazítani a napirendemet. Még csak azt sem mondom, hogy ez van, ezt kell szeretni, mert ez a profi labdarúgás velejárója, hanem minden foglalkozásnak vannak pozitívumai és negatívumai.
Požeg Vancaš megfogalmazta egyéni céljait is, de a jelenlegi idényről is szót ejtett.
- Mindenekelőtt továbbra is szeretnék a csapat hasznos tagja lenni - akár kezdőként, akár a kispadról beszállva -, aki gólokkal, gólpasszokkal, vagy ha az élet úgy hozza, akkor védekezéssel járul hozzá a sikerekhez. És tapasztalt labdarúgóként már azt is a feladatomnak érzem, hogy a fiatalokat segítsem egy-két jó tanáccsal. Csapatszinten viszont van egy álmom. Az előző idényben nem szerepeltünk rosszul, de ha csak egy kicsit jobbak vagyunk, akkor… Szeretem a nagy célokat, és ugyan Magyarországon a bajnoki cím elérése már-már lehetetlen feladat, de a Paks tavaly megmutatta, hogy a kupában bármi megtörténhet.
A nemzetközi kupaszereplést kitűzhetjük magunk elé, amit talán nem érünk el idén, de akkor újra meg kell próbálni jövőre. A lényeg, hogy küzdjünk érte, és akkor egyszer sikerülni fog - bízom benne még abban az időben, amikor a DVTK játékosa vagyok.
- Hatalmas örömöt jelentene egy külföldi csapatot vendégül látni Diósgyőrben, mert ez a klub, ez a szurkolótábor megérdemli. Nehéz sorsolást kaptunk, az első öt fordulóban csupa olyan csapattal találkoztunk, akik a felsőházban végeztek az előző idényben, közülük csupán a Puskás Akadémia nem még jött szembe. Az utolsó öt mérkőzésen szerzett 11 ponttal életjeleket adtunk. A ZTE ellen mindenképpen nyerni kellettt, és akkor lassan el is felejthetjük az első néhány gyengébb meccset. Jó csapatunk van, ám több fiatalnak még tapasztalatot kell szereznie ezen a szinten. Az viszont biztató, hogy egyre jobban megállják a helyüket, amire Komló (Komlósi Bence - a szerk.) debütálása a legjobb példa, aki az első meccsén is megbízható teljesítményt nyújtott.
