Az első ETO-meccsed után azt mondtad, hektikus napok vannak mögöttetek. Mi volt a legnagyobb probléma, mit tapasztaltál, amikor először találkoztál a csapattal?
- Két vesztes meccs után nem volt optimális a hangulat az öltözőben, lógó fejeket, hitüket vesztett srácokat láttam - kezdte Borbély Balázs, az ETO vezetőedzője a csakfoci.hu-nak. - Az első feladatom az volt, hogy próbáltam elhitetni velük, még semmi nincs veszve, van öt meccsünk, bármire képesek lehetnek, hiszen jó futballisták.
Mennyire ért váratlanul a felkérés? Volt időd rákészülni?
- A lehető legváratlanabbul ért.
Készültem a DAC edzésére, amikor kedden este felhívott a tulajdonos úr és megkérdezte, hogy lenne-e kedvem átvenni az ETO irányítását. Szerdán reggel pedig már itt voltam Győrben.
Nem sokat gondolkodtál....
- Egy éjszakát. Ismertem a győri keretet, tisztában voltam a körülményekkel és elvállaltam ezt az öt meccset.
Mekkora a nyomás rajtad, hogy fel kell jutni?
- Inkább úgy mondanám, hogy szeretnénk feljutni. Van egy nagyon erős vetélytársunk, meglátjuk, melyik csapat jár sikerrel. Nem vagyok varázsló, nem vagyok egy Harry Potter, de mindent megteszünk az NB I-ért.
A Vasas vagy az ETO esélyesebb most a feljutásra?
- Egyforma esélye van a két csapatnak. Egy pont a hátrányunk, de a saját kezünkben van a sorsunk, ha mind a három meccsünket megnyerjük, akkor mi jutunk fel.
Az eddigi két meccs alapján úgy tűnik, jól nyúltál bele a csapatba, több poszton is változtattál. Kapust például miért cseréltél?
- Kényszerűségből, mivel a Mosonmagyaróvár elleni meccs előtt Ruisz Barna megbetegedett, Gyurákovics Eriket raktam a kapuba, aki jól védett, ezért a Pécs ellen is megadtam neki a lehetőséget. Az összeállításnál a megérzéseimre hagyatkoztam és ez eddig bejött.
Névjegy:
A 44 éves dunaszerdahelyi születésű Borbély Balázs játékospályafutását a DAC-ban kezdte, ahol az első csapatban 1998 és 2000 között szerepelt. Ezután az Artmedia Petržalkánál töltött sikeres időszakot, amellyel a 2005/2006-os szezonban a Bajnokok Ligája csoportköréig jutott. Ráadásul a második fordulóban győztes gólt lőtt a Portónak idegenben. Légiósként megfordult a német Kaiserslautern, a romániai Temesvár és a ciprusi AEL Limassol csapataiban.
A szlovák válogatottban 13 alkalommal lépett pályára.
Edzői karrierje jelentős részét a DAC-nál töltötte, ahol két szezonban a felnőttcsapatnál volt másodedző.
2019-től a Ferencváros U17-es gárdáját irányította, majd volt az U19-es és az NB III-as csapat edzője is. Ahonnan 2022 nyarán tért vissza Dunaszerdahelyre. Idén áprilisban vette át az NB II-es ETO irányítását.
Szembetűnő, hogy az eddigi két mérkőzésen Farkas Balázs és Claudiu Bumba is átlagon felül teljesített, hiszen mindketten 3-3 gólt szereztek. Korábban Farkas nem játszott, míg a román légiós az utóbbi időben adós volt a jó teljesítménnyel.
- Nem lenne elegáns, ha most a múlttal foglalkoznék, nem is akarok. Mindketten remek játékosok, Farkas életveszélyes a tizenhatoson belül, de volt egy hosszú sérülése, 8-9 hónap után még nincs meg az a dinamika benne, ami szükséges. Egy jó nyári alapozással azonban a következő szezonban nagy erőssége lehet az ETO-nak. Bumba pedig egyértelműen a csapat vezére, NB I-es szintű játékos, tőle és a rutinosabb játékosoktól várom, hogy a vállukon vigyék a csapatot.
Jövő héten ETO-Vasas mérkőzést rendeznek Győrben, ahol nagy eséllyel eldől a feljutás. Ősszel a Fáy utcában 6-0-ra nyertek az angyalföldiek. Láttad azt a meccset?
- Igen. Az első félidő szerencsétlenül alakult az ETO számára, két gólt sem adott meg a bíró, aztán pedig 2-0 után teljesen szétesett a Győr. Ez azonban most már nem érdekes, arra készülünk, hogy azt a mérkőzést is megnyerjük.
A te sorsodat mennyire befolyásolja az, hogy meglesz-e az NB I vagy sem?
- Nem beszéltünk erről. Ahogy már említettem öt meccsre szól a szerződésem, az utolsó forduló után majd leülünk a tulajdonos úrral és átbeszéljük a lehetőségeket.
Ugyan rövid ideje vagy itt, de már van némi rálátásod a másodosztályra? Milyen bajnokság az NB II?
- Egy sajátos liga, ahol nem biztos, hogy mindig a minőségbeli különbségek döntenek.
Sokat számít a hazai pálya, az első gól megszerzése, hiszen védekezni, tolódni, agresszíven játszani már majdnem mindenki tud.
Komoly futballistamúlt van mögötted és nagy edzőkkel dolgoztál, többek között azzal a Vladimír Weiss-el is, aki hosszú ideje Szlovákia legsikeresebb és legjobb szakvezetője. Az ő vagy bármelyik más edző személyisége mennyire volt rád hatással?
- Sokat tanultam Weisstől és a mai napig nagyon jóban vagyunk, szoktunk beszélni a szakmáról is. Játékosként azonban még másként néztem az edzőkre, nem az volt a legfontosabb, hogy mit leshetek el tőle, hanem az, hogy betartsam azt, amit kér. Amikor például a Ferencváros utánpótlásában dolgoztam, akkor már tudatosan figyeltem Rebrov, majd később Csercseszov munkáját. Néztem, hogyan dolgoznak, milyen taktikát alkalmaznak, miként meccselnek. A DAC-nál pedig Guľa és Muñoz munkáját testközelből láttam és segítettem. Ezek az időszakok ilyen szempontból is nagyon hasznosak voltak számomra.