A csakfoci.hu is beszámolt arról májusban, hogy Bernd Storck 2017 őszi távozása óta először lett hivatalosan sportigazgatója az MLSZ-nek Dr. Barczi Róbert személyében.

A labdarúgó, utánpótlás- és felnőtt edzői múlttal is rendelkező dr. Barczi Róbert több mint 10 éve tevékenykedik sportvezetőként, egy évig a Nyíregyháza Spartacus ügyvezető igazgatója volt, öt évig az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatójaként dolgozott, illetve öt és fél évig megyei szövetségi főtitkári posztot töltött be, majd 2015-től az MLSZ versenyigazgatója volt.

Az MLSZ új, szemléletváltást és tudatosabb munkát sürgető sportigazgatója egy háttérbeszélgetésen részletesebben is nyilatkozott saját, a szövetség, illetve a magyar futball programjáról, amely a korábbiaknál több területet fog magába foglalni. Barczi egy megtervezett, a klubokkal szoros együttműködésben épülő rendszer kialakítását, illetve annak a lépéseit vázolta fel.

A feladatairól

- 90-95 százalékban már összeállt a sportigazgatóság stábja, ami nyolc területet érint majd. Amíg Bernd Storck megbízatása leginkább az U-válogatottakra irányult, most hangsúlyosabban figyelünk más területekre is.

Fő csapásirány az utánpótlás-válogatottak (15-21 év között), az edzőképzés, az egyéb szakember-képzés, a grassroots (az amatőr futball), a futsal, a női labdarúgás, a klubfejlesztés és a sporttudomány.

Nagyon fontos feladat lesz az, hogy olyan futballkultúrát valósítsunk meg, amelyben középtávon nyitott, rendszerben dolgozó vezetők és edzők dolgoznak. UEFA-ellenőrként jártam sok helyen Nyugat-Európában, láttam dán vagy svéd akadémiákat is, azok működését, de dolgoztam a magyar labdarúgás minden szegletében, volt rálátásom edzőként és vezetőként is, hogy a mi játékosaink gyerekként semmivel nem rosszabbak, mint a külföldiek. Viszont az, hogy utána, mondjuk 21 éves korukra nem tudunk olyan játékosokat kinevelni, mint a horvátok vagy akár a szlovákok, az azt jelenti, hogy közben valami félremegy, a rendszert finomítanunk kell, a nem jól működő területeket pedig javítanunk kell.

A fiatalokról és azok beépítéséről

- Szeretnénk ezt segíteni, ezért is engedi be a szövetség az NB I-es tartalék-csapatokat a harmadosztályba. 21 év lesz a korhatár az eddigi 24 helyett. Mellettük négy idősebb labdarúgó játszhat majd, hogy ők adják át a rutint, tapasztalatot. A folytonosság érdekében kell egy U20-as labdarúgót is játszatni az NB II-ben, valamint az NB I-ben támogatjuk az U21-es labdarúgó. Ebből is látszik, hogy a fiatalok átvezetését a felnőtt futballba akarjuk elsősorban segíteni. A Bozsik-program igen sikeres, sok gyereket sikerült megnyernünk a focinak, a tömegesítést segítve. De erre rá kell építeni a kiválasztást is. Eddig kevés magasabb osztályban szereplő klub képviselői látogattak ki ezekre a tornákra, a klubokat sem kapcsoltuk össze egymással, a felfelé áramoltatás nem volt megoldva. Ezen akarunk javítani, egy piramis-szerű rendszer felépítésével, amiben a 10 állami támogatású akadémia mögött lenne 30-35 B-szintű klub, tehetségközpontok, lefedve az országot. Utóbbiakat a Double Pass segítségével választjuk ki a jelenlegi 70-75 csapat közül, az év végéig. Hozzájuk jópár megyei szintű, az amatőr focit képviselő klub csatlakozhat. Így megyei vagy regionális szinten segíthetjük a felfelé áramoltatást. Szeretnénk azt is elérni, hogy 14 év alatt a fiatalok ne tudjanak a megyén, vagy az adott régión kívül igazolni, csak ha maga a család is elköltözik. A különböző szintű csapatok kiválasztása után legkésőbb egy év után működésbe léphet a rendszer. A magyar foci és a magyar sport a feltételrendszert tekintve mindent megkapott tálcán, ezzel élni kell! Jó lenne elérni, hogy a klubok akár a nemzetközi szereplésből, akár a fiatalok eladásából tudjanak pluszbevételeket elérni, mint ahogy például a BATE Boriszovnál is történik, ahol folyamatosan betervezik ezeket. 

A csakfoci.hu kérdésére Barczi a fiatalok beépítése kapcsán elmondta, hogy ők is látják, hogy az elmúlt évek MLSZ-intézkedései, például a pénzügyi ellenszolgáltatások sem ösztönözték igazán a klubokat arra, hogy minél több fiatalnak adjanak lehetőséget az NB I-ben, illetve az NB II-ben.

- Az a cél, hogy jobb minőségű fiatalok jussanak el a klubokhoz, ezáltal a csapatok többet is fogják őket használni.

De fontos, hogy a klubvezetőkkel megértessük, hogy óriási probléma, ha mondjuk egy évben egyetlen egy fiatalt sem tesznek be a csapatukba. Komolyabban kell venniük az utánpótlást! Szorosabb együttműködésben kellene dolgozniuk a felnőttcsapatoknak a fiatalokkal, mert ami most van, az egy-egy üdítő kivételt leszámítva nem egy ideális helyzet.

Annak, hogy az NB I-es csapatok manapság csak elvétve adnak lehetőséget a bizonyításra a fiatal játékosoknak, a kevés érintésszám is az oka, hiszen amíg néhány évtizeddel ezelőtt délelőtt és délután is edzettek a játékosok, manapság csak napi egy tréningen vesznek részt, ezáltal kevésbé érettek a fiatal futballisták, mint korábban. Természetesen nem lehet minden klub célja az, hogy a fiatalokat favorizálja, valahol elsőbbséget élvez a bajnoki cím és a sikeres nemzetközi szereplés, de most azt látjuk, hogy a mezőny nagy részénél nincs türelem ahhoz, hogy beépítsék a fiatalokat, pedig ez egy folyamat - épp arra akarjuk ösztökélni a klubokat, hogy építsék fel a saját futballistáikat is. Megfelelő helyzetben egy 17 éves korától a profi osztályok valamelyikében futballozó játékos gyorsan meg tudja szokni a felnőtt labdarúgást. Ausztriában, Svájcban vagy Szlovákiában is 12 csapat van az élvonalban, de mégis beteszik a fiatalokat, szerintem nem lehet a mellőzést a 12 csapatos NB I-el indokolni. Annak, hogy az említettek előrébb járnak, két oka van: az egyik az, hogy a fiatalok náluk jobban fel vannak készítve, másrészt van egy elhatározásuk erre. 

Az edzőképzésről

- A jó folyamatokat szeretnénk folytatni és erősíteni. Interaktívabb képzést akarunk, azt, hogy egy-egy edző ne megúszni vagy túlélni akarja a képzést, ahol nem kell szerepelnie. Mi nem megmondani akarjuk egy edzőnek, mi a helyes út, oda nekik - tudatosan és rendszerben gondolkodva - kell eljutniuk. A klubfejlesztési osztály a képzésben is részt vesz, de ezen felül munkatársai a képzésből a klubokhoz visszamenő edzőket, valamint a klubot mentorként fogják segíteni. Azt szeretnénk, hogy mire egy edző, hosszú évek tanulási folyamata végén eljut a kívánt licencig, pontosan tudja, milyen úton szeretne haladni és hová akar eljutni.

Sporttudomány és tesztek

- Az MLSZ meghatározza azt a 4-5-6 különböző típusú fizikai jellegű mérést, amit a kluboknak el kell végezniük évente kétszer, és lesz, egy a klubokkal minket összekapcsoló informatikai rendszer is, így teljes rálátásunk lehet arra, milyen állapotban van a mezőny. Közösen ki tudjuk majd elemezni ezeket az adatokat, és meg tudjuk beszélni együtt, mi az, ami esetleg fejlesztésre szorul. Erre a csapatok is nyitottnak tűnnek. Itt a játékosok egyéni fejlődése lesz a középpontban.

Utánpótlás-válogatottak

- Fehér Csaba az utánpótlás válogatottak új vezetője, az U15-től egészen az U21-ig. Aktívabb kapcsolatra kell törekedniük a szövetségi edzőknek a klubokkal, nem csak a hétvégi meccsekre, de a hétközi edzésekre is kilátogatva. Nekik is segíteniük, képezniük kell a kluboknál, akár bemutató edzéseket tartva - elvileg a legjobb edzőkről van szó az országban. Nagyon szeretnénk, ha már az U15-től kezdve a csapatok bátor, kezdeményező játékot játszanak, ez az egyik fő célkitűzésünk, akár úgy is, hogy ezekben a korosztályokban nem elsősorban az eredményre koncentrálunk, hiszen ha a játékunkat jól építjük fel, merünk kezdeményezően játszani, és ebben tartósan egy rendszer alakul ki, akkor mindez az U17-es U19-es korosztályban már eredményekben is megmutatkozna. 

Klubfejlesztés

- Az itt dolgozó szakemberek az edzőképzésben és az edzők mentorálásában is részt vesznek, harmadrészt pedig ők auditálják majd a klubokat a legmagasabb szinttől az amatőr fociig. Fontos leszögezni, hogy nagyon fontos volt a Double Pass-audit, de az csak háromévente van, a köztes években viszont nem kaptak visszajelzést a klubok, túl hosszú idő telt el két értékelés közben, ha valaki közben végig a nem megfelelő irányba haladt, nem lehetett hatékony. Egy-egy audit áprilistól szeptemberig fog tartani, és hetente-kéthetente fogunk visszajelzéseket adni, illetve tanácsokkal, feladatokkal segíteni őket a fejlesztésekben, a fejlődésben. Tavasszal pedig minősítjük a csapatokat, például azt, hogyan működik az utánpótlásuk. A klubok számára fontos lesz az irányelvek követése - ilyen lehet például az óvodákkal, iskolákkal és szülőkkel való kapcsolattartás -, mert

az MLSZ olyan mértékében nyújt majd pénzügyi támogatást, amilyen minőségű munka folyik utánpótlás szinten egy adott klubnál - nemzetközi mintára összekötjük a felnőttek licencét az utánpótlás minősítésével.

Mindennek egy 2-3 éves felvezető időszaka lesz.

Célok és ellentmondások

Honlapunk rákérdezett arra az új sportigazgatónál, miért van a magyar labdarúgás kissé ellentmondásban a céljait illetően, hiszen az, hogy a gazdasági megerősödés hatására erős bajnokságot és erős klubokat szeretnénk, az nem feltétlenül segíti például a magyar játékosok minél jobb bajnokságokban való szereplését, hiszen sokan nem külföldre mennek, hanem inkább hazatérnek az NB I-be, így ez a válogatottra is hatással van.

A nemzetközi csoportkörös szereplés is cél, ezért is jönnek a légiósok, valamint azért is, mert mindenki bent akar maradni a 12 csapatos NB I-ben, ellenben a szövetség sok fiatalt is szeretne látni az élvonalban - kissé olyan a helyzet, mintha mindent egyszerre akarnánk, nincs egészen pontosan letisztázva, mi is az NB I igazi szerepe, és az intézkedések is olykor egymásnak ellentmondónak tűnnek. Több ellenpéldát is találni a környéken, például Horvátországot vagy Szlovákiát, ahol nem feltétlenül a hazai bajnokságok színvonala magas, cél inkább a sikeres játékos-export, ezáltal pedig a válogatottak is egyre jobb eredményeket érnek el.

- Fontosnak tartom, hogy mindenki találja meg a saját útját és pozícionálja magát, amit néha nem könnyű felfedezni. De itt több tényező is szerepet játszik. Például az, hogy jelenleg stabil a klubok anyagi háttere, így nem feltétlenül engedik el külföldre a játékosaikat, és maguk a futballisták sem feltétlenül motiváltak, hogy kimenjenek, ellentétben például a szlovákokkal. Az európai kupaporondon szereplő klubok vezetői is elismerik, hogy ők nagyon szívesen betennének több magyar játékost is, de erre nem mindig van lehetőségük. Ugyanakkor ezeknél a csapatoknál például a külföldiekkel elvégzett edzésmunka a hazai futballistákra is pozitív hatással van. Viszont valóban fontos, hogy ne csapongás, hanem valódi stratégia legyen, véleményem szerint 3-4-5 évet adnia kell magának egy csapatnak, addig nem szabad letérnie az útról, még ha részsikerek is vannak. Nekünk azt kell segítenünk, hogy a játékosok egyénileg minél magasabb szintre jussanak, és reméljük, hogy ezzel a klubok bölcsen fognak majd gazdálkodni.