Lépéselőnybe kerültetek az ETO-val szemben, először áll a Vasas feljutó helyen. Mekkora lendületet, plusz erőt adhat ez a csapatnak a bajnokság hajrájára? Kijelenthető, hogy most már a Vasas esélyesebb a feljutásra?
- Örülünk, hogy feljutó helyen állunk, ezt szerettük volna elérni - kezdte Gera Zoltán, a Vasas vezetőedzője a csakfoci.hu-nak. - Lélektanilag jobb üldözöttnek lenni, mint üldözőnek, de még van hátra hat kemény mérkőzés. Azt nem gondolnám, hogy most már mi vagyunk az esélyesebbek. Továbbra is nagyon kiegyenlített a harc és jelen állás szerint nekünk több pontot kell szereznünk, mint a vetélytársunknak, mivel az ETO egyelőre több győzelemmel rendelkezik. De nem nézek ennyire előre, az a fontos, hogy jól játsszunk, meccsről meccsre fejlődjünk.
Akkor nézzük előre csak szombatig, a Nyíregyháza elleni rangadóig. Az ellenfélnél Tímár Krisztián az edző, akivel kiválóan ismeritek egymást, az MLSZ-nél egyszerre dolgoztatok két különböző utánpótlás-válogatottnál. Lehet ez a meccs egy Tímár-Gera taktikai csata is?
- Jól ismerjük egymást, tudjuk, ki milyen stílust képvisel, ez neki és nekem is könnyebbség lehet. Nem hiszem azonban, hogy ez a mi kettőnk csatája lesz, mert kérhetünk mi bármit, minden azon múlik, hogy a játékosok mennyire tudják majd megvalósítani az edzői elképzeléseket. Ezt a barátságot most 90 percre félretesszük, nyilván mindketten nyerni szeretnénk és most csak ez jár a fejünkben. Egy nyílt mérkőzésre számítok, apróságok dönthetnek, nincs nagy különbség a két csapat között.
Mitől emelkedik ki a Nyíregyháza az NB II-ből?
- Egy egységes csapat, fizikálisan nagyon jól fel vannak készítve a játékosok. Direkt focit játszanak, ha esetleg nem megy nekik, akkor is tudnak nyerni, mivel mindig rendelkeznek B opcióval. Pontrúgásokban erősek, minőségi játékosaik vannak, akik egy irányba húznak.
Amióta átvetted a szakmai irányítást, a Vasas is sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményre képes, és ami a legfontosabb: sorozatban nyeri a meccseket. Mit kellett leginkább megváltoztatnod, hogy ez így legyen?
- A legfontosabb az volt, hogy stabillá váljon a csapat. Ezt elértük, de szeretnénk sokkal meggyőzőbben, jobban teljesíteni. Törekednünk kell arra, hogy korábban lezárjuk a mérkőzéseket és taktikailag is fejlődni akarunk. Tisztában vagyok vele, hogy a stabilitás áldozatokkal is jár, hiszen sok jó képességű támadónk van és közülük valakinek mindig sérül az érdeke. Ezt kell tudni jól menedzselni és megértetni a futballistákkal, hogy mindenkire szükségünk van, becsüljék meg, ha játszanak. Nincsenek öntörvényű játékosaink, mindenki nyitott, kifogástalan a munkához való hozzáállásuk, jó velük dolgozni.
Mennyire más a klubedzői lét, mint egy válogatottnál dolgozni?
- Itt naponta kell a játékosokkal foglalkozni, akikre ezáltal nagyobb hatással lehetek. A munkamorálom ugyanaz, mint volt az U21-es válogatottnál, nagyon élvezem a klubedzői feladatokat is. Kitűnő segítőim vannak, és ha jól el vannak osztva a feladatok, az az én munkámat is megkönnyíti.
Korábban azt mondtad, az U21-es válogatottnál eleinte túl sok információt akartál átadni a játékosoknak, amire nem volt elegendő idő, így nem is tudták befogadni. Klubedzőként ebből a szempontból jobb a helyzet?
- Most már rutinosabb vagyok ezen a téren is, tudom, hogy milyen és mennyi információt érdemes átadni a játékosoknak, ahhoz, hogy azt befogadják és hasznosítani is tudják. A kreativitást nem akarom kiölni belőlük, nekem az a feladatom, hogy minél többször eljuttassam őket olyan szituációkba, ahol már az ő döntésükön, a kreativitásukon múlik, hogy mi lesz a támadás vége.
Sokakat megleptetek a Paks ellen nyújtott teljesítményetekkel, hiszen pár percen múlt, hogy elbúcsúztassatok egy NB I-es élcsapatot a kupából. Így kiesni, mennyire lélekromboló?
- A kudarcot és a sikert is megfelelő módon kell kezelni, ahogy a győzelmet nem ünnepeljük túl, úgy a vereséget sem gyászoljuk. Lassabban kezdtünk, de utána jól futballoztunk, méltó ellenfelei voltunk a Paksnak és tényleg kevésen múlt a továbbjutásunk. A pozitívumokat próbáltuk meg elraktározni, mert azokból is volt bőven ezen a mérkőzésen.
Sok kritikát kaptál, hogy a végén csatár helyett védőt cseréltél be. Ez jogos kritika?
- Ha a Paks nem rúg gólt, akkor senki nem jött volna ezzel elő. Voltak, akik azt mondták, hogy megbolygattam a védelmet, de a gólt nem azért kaptuk, sokkal inkább azért, mert elaludtunk egy olyan szituációban, ahol egyáltalán nem vártam volna.
Azt tudtuk, ha kiegyenlít a Paks, nehéz dolgunk lesz, mivel akkor már egy védekezőbb csapat volt fent. Rizikós döntést hoztam, ami most nem jött be. Ebből is tanultam, de a futball ilyen, folyamatosan döntéseket kell hozni és nem mindig sikerül minden tökéletesen.
Nyilván a ti esetetekben a feljutás a legfontosabb. Mekkora nyomás van emiatt rajtad?
- A játékosokon, az edzőkön mindig van nyomás, függetlenül attól, hogy milyen szinten, milyen célokért játszik a csapat. Az a kérdés, ki, hogyan viseli ezt a nyomást. Én nem pakolok magamra felesleges terheket. Tudom, hogy miért hoztak ide, mit kell elérnem. A legjobb tudásom szerint próbálom felkészíteni a csapatot minden mérkőzésre és lépésről lépésre haladunk előre.
Sokan azt mondják, hogy az NB II egy speciális bajnokság, ahol nehezebben jön ki a valós tudás két csapat között, mint mondjuk az NB I-ben. Ezzel egyetértesz?
- Másfajta focit játszanak a csapatok, az biztos, de én azt tapasztalom, hogy hosszú távon kijön a minőségbeli különbség. A kvalitás nem csak azt jelenti, hogy valaki technikás, nagyon sok összetevője van, ide tartozik a fejjáték, a taktikai képzettség, a már említett nyomás elviselése és a körülményekhez való alkalmazkodás is. Az NB II-ben nagyon sok csapat hosszú labdákkal operál, nagy jelentőségük van a pontrúgásoknak. Ezért is mondtam, hogy meg kell tanulnunk korábban lezárni a mérkőzéseket, mert ha végig nyitott a meccs, bármi megtörténhet.
A ferencvárosi múltad miatt sokak számára még mindig furcsán hatsz piros-kék szerelésben. A Fradi-közeg miként reagálta le, hogy a Vasas vezetőedzője lettél?
- Vannak fradista barátaim, akik teljesen megértik, de akadnak olyanok is, akik nem. Egyértelmű, hogy komoly kötődésem van a Fradihoz, de nekem most a Vasas a legfontosabb.
Számomra megtiszteltetés, hogy a Vasas vezetőedzője lehetek, büszke vagyok rá, hogy engem választottak. Edző vagyok, van egy utam, amit szeretnék járni. Az a célom, hogy nyomot hagyjak magam után, a lehető legjobb eredményeket érjem el, ott, ahol megkapom a bizalmat. Erről szól az edzői szakma.
