Sorozatunk első részében:
Kés alatt: Paksi FC
Aki elemez: Mihalecz István

Mit tud Haraszti, amit más nem?
Tényleg Bognárnak találták ki, hogy meccsenként ötöt lehessen cserélni?
Milyen edzője nem lesz a Paksnak?
Hány jó és hány rossz éve van még hátra Bödének?
Így meccsel Bognár, így reagál, ha bajban van

Hat meccs, hat győzelem - az MTK-tól sikertelenség miatt elküldött Bognár György hetek óta minden meccset megnyer csapatával. Hét fordulóval ezelőtt még a kiesés elkerülése volt a cél Pakson, ijedtében edzőt váltott a klub, és nem kizárt: május végén már a Konferencia Liga selejtezőjére készülhetnek… A Paks 17 éve folyamatosan az NB I-ben érdekelt, amiben Haraszti Zsolt ügyvezetőnek van egyértelműen a legnagyobb szerepe. Mi a titok?

- Szerintem éppen azért sikeres, mert az ellenkezőjét csinálja, amit az ellenfelek. Méghozzá következetesen és ezzel állandóságot teremt a klubnál - kezdte Mihalecz István.

Vizsgáljuk meg a „paksi titkot” részletesebben.

A keret kialakítása

- Nem csinál „multikultit” az öltözőből, ezt színtiszta magyar játékosokkal éri el. A kirakós úgy indul, hogy van egy erős helyi mag, amely az állandóságot adja: Szabó János, Böde Dani, Haraszti Zsolt, Hahn János, Papp Kristóf, Lenzsér Bence. A puzzle következő darabja, hogy magyar szinten meghatározó játékosokat igazol, akik mindig jó időben (azaz jó áron) és hiányposztra érkeznek a csapathoz. Windecker József, Ádám Martin, Balogh Balázs, Kádár Tamás, Szélpál Norbert, Varga Barnabás, Sajbán Máté, Bőle Lukács. Ezekből az igazolásokból kerültek ki az NB I gólkirályai, Ádám, és most nagy eséllyel Varga személyében. Nem mellesleg az eladásukból biztosítják a következő szezonok finanszírozását. Ráadásul a válogatott is tud profitálni ebből, hiszen Szalai Ádám visszavonulása után adva volt az utánpótlás a center posztra…

- Ezek az igazolások előrelátást, következetes munkát, tervezést, jó kapcsolati tőkét, és nagyon jó tárgyalási technikát feltételeznek, és mivel az átigazolások meg is valósulnak, így a feltételezésünk nyilván helyes is. Az utóbbi időben teret kapnak a fiatal magyar játékosok: Kovács Nikolasz, Skribek Alen, Tamás Olivér, Szabó Bálint vagy éppen Vas Gábor, Simon Barnabás és Gyurkits Gergő. Ez az összetétel biztosítja, hogy korfailag egy mindig optimálisan tartott keret álljon a vezetőedző rendelkezésére.

- Még valami! A kevesebb lehetőséget kapó játékosokat pedig vita nélkül azonnal elengedi Haraszti, vagy a fiatalok esetében kölcsönadja őket. Feleslegesen senki nem “parkol”, fogyasztja a pénzt, és fecsérli el a tehetségét játék nélkül a padon vagy a lelátón Pakson.

Igazolások

- Haraszti Zsolt folyamatosan az információáramlás központjában áll az átigazolási időszakban. Az információkat kettő úton szerzi: egyrészt a” hírvivők” útján, akik a menedzsererek, ők a lehetséges kiszemelteket ajánlják. Másrészt pedig a „súgok” segítségével, hiszen a scoutok véleményére is ad. A bejövő információból összegyúrva hoz döntéseket az igazolásokkal kapcsolatban. A Paks családias, kis klub, egyszerű szervezeti felépítéssel, azaz a döntéseket nem kell megfuttatni sok emberen. Haraszti Zsolt, ha nem kívánja nagyon senkivel megbeszélni egy adott döntését, azt is megteheti. Eldönti saját maga. 

Itt a szakmai időzítés mellett fontos az anyagi időzítés is, ahol a „beszorult” játékost leárazva kapja meg.

Igazolásoknál a következő célokat fogalmazhatja meg:

- Mindig megtalálni azt a támadó játékost, aki gólerős, és jelentős haszonnal tovább lehet értékesíteni.
(Ez az utóbbi két évben Ádám és Varga személyében sikerült, illetve sikerülhet. Az, hogy ez összejött, a megfelelő scoutolás és a szerencse összetevője. Tapasztalatból tudom, hogy góllövő centert nem egyszerű szerződtetni, sokszor már annak is örültem, ha 2-3 gólt szerző támadót találtam.)

- Az NB II ben szereplő fiatalok, akikben benne van az NB I lehetősége.

- Az NB I-ben peremre szorult játékosok megszerzése hiányposztra.

- A „fiatalszabálynak” megfelelő játékosok, akiket még építeni kell.

- Kiválasztásnál döntő faktor a futballisták személyisége, motiváltsága, a tengelyben szereplő játékosoknál a fizikai paraméterek, mint a magasság, szélső játékosoknál a sebesség, és nem utolsó sorban a futballtudás.

Bumeráng-igazolások

- Ez is specialitása Haraszti Zsoltnak. Itt nem pusztán aktuálisan Bognár Györgyről van szó, akit az amúgy létező korábbi konfliktusuk ellenére visszahívott, és jól tette. De ugyanígy tette Böde Danival, akit a Fradiból úgy és olyankor hozott el, amikor senki nem gondolta volna, hogy Böde Pakson fogja folytatni. Hahn János visszahozatala a DAC-tól szintén illeszkedik a sorba, de említhetnénk a Görögországból visszavett kapust, Nagy Gergelyt is. Ezeknél a döntésekhez mindig komoly bátorság kellett, kockázatvállalás, és komoly emberismeret is.

Nemcsak az adott játékos, vagy éppen edző személyének ismerete, de Harasztinak magában is hinnie kellett mindig, hogy képes lesz kezelni azt a helyzetet a városban, a klubon belül, az öltözőben, amit mondjuk Böde, Bognár vagy Hahn újbóli megjelenése teremtett.

A vezetőedző kiválasztása

- A vezetőedző és stáb kiválasztásánál érdemes megfigyelni, hogy sok esetben az idősebb, tapasztaltabb, már-már elfeledett edzőkhöz nyúl jó érzékkel és jó időben. Csertői Aurél és Bognár György összesen hét évet töltött el a klubnál az utóbbi kilencből. Laptoppal, körzővel, vonalzóval közlekedő edző nem hiszem, hogy fel fog tűnni a Paks kispadján.

A krízishelyzetek kezelése

- A krízis- és konfliktushelyzetek menedzselése tökéletes a Paksnál. Itt elsősorban az eredménytelenség miatti edzőváltások időzítését és a megfelelő, új edző kiválasztását értem. Ez egy fontos döntés egy klubvezető életében, mert bennmaradásról, kiesésről dönthet. Bognár Gyuri visszahozatala telitalálatnak bizonyult: ismeri a csapatot, tudja, hogy lehet velük eredményesnek lenni és kellően nyugodt, hogy kezelje a közeget és az öltözőt.

Konfliktus kezelésére még egy példa az őszi „Böde-ügy”, ami úgy lett megoldva, hogy vissza is vonult, meg nem is, vagyis az időre bízta a megoldást, és mára látjuk, hogy mi jött ki belőle: Böde sokadvirágzását éli.

Bogesz és a direkt futball

- A Paks jelen állás szerint a második legtöbb gólt kapta és rúgta az NB I-ben. Edzőváltás előtt 1,6 gól/mérkőzés volt a rúgott gólok száma, 1,7/meccs a kapott góloké, Bognárral 2,4 gól/meccs a rúgott találatok aránya és 1,4/meccs a kapottaké.

A Paks játékának fő jellemzői:

Labdabiroklás 50 százalék alatt, az ellenfél hazaviheti meccs után a labdát, mi a három pontot

Védekezés

- Keresd a párharcokat!  Mivel fizikálisan erős, magas csapat, rendszeresen 50 százalék felett nyerik a támadó párharcokat.

Átmenet támadásba

- Labdaszerzésnél első szándékból direkt játék rendezetlen védelem ellen, vagyis mélységi passz, vagy felívelés és a második labdák összeszedése. 50 százalék feletti a levegőben nyert párharcok száma.

Átmenet védekezésbe

- Azonnali visszatámadás, presszing!

Támadás

- Ha a védők minimális nyomást kapnak, íveljék fel a labdát, és a második labdákat szedjék fel, azaz nincs semmi kockázat.

- Sok a keresztpassz, súlypontáthelyezés és a beadás. 

Kapu elé érkezés vagy beadás után minél több játékos érjen be az ellenfél tizenhatosára: teremts létszámfölényt, használd ki, hogy mi vagyunk az NB I-ben az egyik legjobban fejelő csapat!

A játékrendszer: 3-5-2, 3-4-3

- A játékstílusukra és az egyéni adottságokra van kialakítva. Három belső védő biztosítja a létszámfölényt, amikor magasan védekezik a csapat. Ez hasznos is, mert nem egy gyors védelem, de számos esetben felvállalják az egy az egy elleni játékot is hátul.

- Három belső középpályás, akikből az egyik, a 6-os (Papp) mindig tartja a pozícióját a védelem előtt, egy 8-as (Windecker vagy Balogh), „box to box” játékosként bejátssza a pályát, felér az ellenfél kapuja elé, és egy 10-es típusú játékos (Haraszti).

- Két szárnyjátékos, az egyik támadó típusú (Bőle, Sajbán), a másik oldal inkább védekező (Osváth, Kovács). Itt fontosak a fizikai, futó paraméterek, és az, hogy jól adjon be lendületből, valamint legyen erős a támadó egy az egy elleni játékban.

- Két magas, jól fejelő támadó, akik közül az egyik statikusabb (Böde, Varga), a másik elmozgóbb (Hahn, Sajbán).

- A Fradi ellen Böde kezdett, itt 3-4-3-ra módosul a játékrendszer három támadóval (Böde, Varga, Hahn), de nem vonal szélsőkkel, hanem a félterületekben elhelyezkedő támadókkal. Egymáshoz közel helyezkednek támadásban, ez előny a második labdák felvételénél, valamint az ellenfél 16-osán belül létszámfölényt biztosít támadásban.

Meccselés

- Bognár tudásának legfontosabb eleme a meccselés, és az azon belül a játékrendszerek változtatása, valamint a cserélés. Az öt csere lehetőségét neki találta ki az MLSZ, fizetésének pár százalékával honorálhatná ezt, de mivel szereti a játékvezetők teljesítményét is értékelni, be is fizeti más jogcímen... Szeret kockáztatni, hazardírozni, ez látható volt a Honvéd ellen, amikor nem túl meggyőző játéknál nem posztra cserélt, hanem hagyta a két támadót és beküldte Bödét, ezzel átállt 3-4-3-ra, ami bejött. Mindig előre „menekül” a mérkőzésen belül, és ezért is tudnak sokgólos, látványos meccseket játszani.

Apropó, Böde. Láthatóan jobb fizikális állapotban érkezett vissza az első kerethez, és ami fontosabb, hogy az egója mellett a motivációja is felzárkózott: 5 gólja 4 plusz pontot hozott a csapatnak, és ezzel dobogóesélyessé tette a klubot. Hatalmas respektje van az ellenfeleknél, láthatóan tartanak tőle, elfogadja és megértette, hogy csereként is hasznára tud lenni társainak. Ha így folytatja még van 1-2 jó, és utána 1-2 gyengébb éve az NB I-ben. 

A Paks játéka az egyszerűségben rejlik, amit könnyen megértenek a játékosok, az akaratukat rá tudják erőltetni az ellenfélre, kiélezett mérkőzéshelyzetekben is nyugodt marad a csapat.

A klub, már közel 20 éve stabil szakmai alapokon működik, ahol az állandóság és a következetesség ki van kövezve. Ez akkora előnyt jelent nekik az NB I-ben, hogy mindig lesz minimum 3-4 csapat, amely mögöttük végez, így az első osztályú tagságuk még évekig biztosítottnak látszik.
(A videókat szerkesztette: Hegedűs Olivér)