Mint ismert, osztályozón búcsúzott az NB II-től a Szentlőrinc együttese, miután a baranyai egyesület az NB III Keleti csoportját megnyerő BVSC-Zugló ellen 2-1-s összesítésben alulmaradt.
A szentlőrinciek tulajdonosa, Kovácsevics Csaba a klubhonlapnak beszélt a csapat elmúlt hónapjairól, és a jövő szezonra vonatkozó terveikről.
- Nagy csalódásként éltem meg azt, hogy kiestünk! A legfájdalmasabb az osztályozó volt, az ott mutatott játék, teljesítmény, ami meg sem közelítette a bajnokság nagy részében mutatott produkciónkat. Ott volt a lehetőség a kezünkben, és a mai napig azt mondom, ha legalább a tudásunk hatvan százalékát nyújtjuk, akkor ma is NB II-esek vagyunk - kezdte a tulajdonos.
Csalódás a kiesés azért is, mert úgy érzem, erre a szezonra tudtuk a legjobban megteremteni a minőségi szakmai munkához szükséges feltételeket: otthon játszhattunk, hiszen elkészült a pályánk, megfelelő edzőpálya is rendelkezésre állt, ráadásul a keretet is sikerült posztokra megerősíteni.
- Biztos vagyok benne, hogy azoknál a csapatoknál, amelyek a bentmaradásért küzdöttek, és végül sikerrel vették ezt az akadályt, nem voltak jobbak a feltételek, és nem volt erősebb a játékosállomány sem.
Kovácsevics Csaba elmondta, egy nagy sérüléshullám is hátráltatta a csapata az idény során.
- Sajnos az edzőkérdés tekintetében háromhetes deficittel kezdtük a szezont, ettől függetlenül jól indítottuk az őszt. Aztán jött egy ritkán látott nagy sérüléshullám az őszi idény kétharmadát követően, ami alaposan megnehezítette a dolgunkat. Természetesen megérne egy misét, hogy mi okozta ezt… A téli szünetben elveszítettünk néhány meghatározó játékost, volt, akit sérülés miatt, mások eligazoltak, akiket pedig a megüresedő posztokra hoztunk, például Hursánt és Taipit, szinte azonnal megsérültek és kidőltek.
Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok a híve a sorozatos edzőcseréknek. Tavasszal azonban olyan reménytelennek tűnt a helyzetünk, hogy kénytelen voltam váltani. Sajnos ezek a cserék sem hozták meg azt a fordulatot, változást, amiben reménykedtünk.
- fogalmazott a vezető, majd hozzátette, szerinte szép három évet töltöttek a másodosztályban, jövőre pedig szeretnének az élmezőnyhöz tartozni a harmadosztályban.
- Én úgy érzem, hogy nagyon szép három év volt ez! Egy kis település csapata fent volt a magyar labdarúgás térképén, ennek köszönhetően mindenki megtudta, hol is van Szentlőrinc. Erre én büszke vagyok! Örömteli volt, hogy hétről hétre olyan ellenfelekkel játszhattunk tétmeccseket, akikkel korábban legfeljebb edzőmérkőzéseken találkoztunk.
Természetesen indulunk egy osztállyal lejjebb, az NB III-ban. A célunk az, hogy olyan csapatot rakjunk össze, amely az élmezőnyhöz tartozik, és akár a feljutásra is esélyes.
- A szakmai stábbal kapcsolatban nem tudok még nyilatkozni, folyamatban vannak a tárgyalások. A játékosok nagy részét szeretném itt tartani, a távozók helyére pedig elsősorban olyan fiatal, sikeréhes, elsősorban baranyai kötődésű futballistákat akarok szerződtetni, akik motiváltak, és akik számára kihívást jelentene az, hogy itt meglenne a lehetőség arra, hogy a későbbiekben magasabb osztályban szerepeljenek. Úgy érzem, a feltételeink jók, a szakmai céljaink világosak. Ahogy korábban is jellemző volt ránk, nem a miénk lesz a top költségvetés, de az biztos, hogy a továbbiakban is kiszámítható és megbízható klub leszünk, amelynél ha valamit megígérünk, azt be is tartjuk!
