A 12 csapatos NB I-ről, az NB II 16 csapatosra szűkítéséről
– Be kell vallanom, hogy érzelmileg hozzám a 16 csapatos NB I és a 16 csapatos NB II közelebb áll, mint a jelenlegi versenyrendszer, de meggyőztek a szakemberek arról, hogy bár nem mondunk le a 16-ra való bővítésről az NB I-ben, de erre csak 2-3 év múlva kerülhet sor – kezdte nyilatkozatát a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke az M4 Sporton. – A fő indokok voltak, hogy 12 együttessel javult a bajnokság színvonala, nagyon sok a valódi tétmérkőzés a tabella elején és hátulján is, a másik pedig az, hogy figyelembe véve a fiatalok beépítésének rendszerét – az NB III-ban megköveteljük egy U19-es játékos, az NB II-ben két U20-as játékos, az NB I-ben pedig egy U21-es labdarúgó szerepeltetését –, az akadémiák jelenleg még nem tudnák minőségi játékosokkal feltölteni 16 csapatot. Marad egyelőre a 12 csapat, de a célt megtartva a 16 irányába megyünk. Az NB II-nél is már korábban megfogalmaztuk, hogy csökkentjük az NB II létszámát, itt elsősorban azért, mert látható minőségi különbségek vannak 4-5 csapat és a többiek között. Ha csökken a létszám, több pénzhez jutnak a csapatok, másrészt pedig erősödik a színvonal és közeledik az NB I-hez. Ez az irány egy jó, egészséges kompromisszum.
Hogy megy végbe egy ilyen döntési folyamat?
– Ha arra gondol, hogy az NB I elnökségének tagjai le tudnának-e vezetni egy edzést, akkor feltehetően nem, de nem is ez a dolguk. Az MLSZ elnökségének vezetni kell a szövetséget, ebből a szempontból elég sok tapasztalt szakember van ott. Megvan a szakmai gárda az MLSZ-en belül, megvannak a szakmai bizottságok, az ő véleményükkel érkezik a javaslat az MLSZ elnökségéhez. A Nyilasi Tibor által vezetett szakmai bizottság, ami a végső javaslatot teszi, és ott van az MLSZ elnökségében mindig az NB I-es bizottság és az NB II-es bizottság elnöke, az NB I-esek által delegált tag, az amatőrök által delegált tag, tehát elég demokratikus a döntési rendszer. Sok a szűrő, amin a nem helyes előkészítések, döntések fennakadhatnak.
Az edzők helyzete: más adja a pro licencet, mint aki valójában a vezetőedző
– A jelenlegi szabály lehetővé teszi a sportigazgatónak, hogy ha pro licence van, akkor kiváltsa a vezetőedző papírjainak hiányát.
Ez nem egy jó gyakorlat. Ahogy a COVID lezajlik és magunk mögött tudjuk, változtatni is fogunk rajta. Ragaszkodni fogunk az UEFA által követelt gyakorlathoz, azaz pro licence-szel kell rendelkeznie a vezetőedzőnek az NB I-ben.
Ha nem rendelkezik pro licence-szel, csak eljátsszák, mintha nem ő lenne a vezetőedző, akkor pénzbüntetések lesznek. Ehhez a szabályozásokat meg kell változtatni, ezzel már készen is vagyunk, csak várjuk a könnyebb időket. Az NB II-ben nem lenne ésszerű a pro licence, az UEFA "A" elég a másodosztályban. Az is indokolja a szigorítást, hogy azon játékosoknak, akiknek komoly focimúltjuk van, ott lehetővé tesszük, hogy kihagyják a Grassroots edzőképzést és rögtön az UEFA "C" licencet próbálják megszerezni, az "A" és "B"-t pedig gyorsítva, egy képzés keretén belül végezhetik el. Aki tehetséges játékos és szellemileg is alkalmas rá, az nagyon gyorsan el tudja végezni az edzőképzést.
A magyar válogatott 2022-es évéről
– Két barátságos meccs is lesz, ezek is érdekesek lesznek, hiszen erős csapatokról van szó és mutat egy tükröt a válogatottról. A Nemzetek Ligájában tisztes helytállást várok el, az első meccs az angolok ellen lesz, úgyhogy megmutathatjuk, hogy nem volt véletlen a döntetlen Angliában és bízom abban is, hogy a németek és az olaszok ellen is helyt tudunk állni.
Nem mondom azt, hogy a pontszerzés is már egy óriási bravúr lenne, mert azért pontot kellene szerezni a hat meccsen,
de kétségtelenül nagyon nehéz lesz megtartani a helyünket a Nemzetek Ligája A-csoportjában. De egy olyan csapatnak mint a magyar, ahol új csapatot építünk, nagyon fontos, hogy ilyen együttesek ellen játsszon, mert így tud fejlődni.
Mit lehet még tenni, hogy ne legyenek zártkapus meccseink?
– Ez a legnehezebb kérdés. Hihetetlen presztízsveszteség az MLSZ-nek, nekem pedig rendkívül kényelmetlen a különböző FIFA-, UEFA-találkozókon szembesülni azzal, hogy mi vagyunk azok, akiket a legtöbbször büntetnek. Jelenleg is van 100 eltiltott néző, tettünk feljelentéseket az angol meccs kapcsán is.
Szigorítani kell a szabályokat, döntés előtt állunk, nincs még végleges döntés, de valószínűleg a Ferencvárosnak a beléptetési gyakorlatát fogjuk átvenni a válogatott meccsekre is, tehát a vénaszkenner fogja segíteni a beazonosítást és további kamerákat fogunk felszerelni, hogy még inkább pontos képet kapjunk azokról, akik nem megfelelően viselkednek.
Nyilván a nem megfelelő viselkedés verbális része nehezen igazolható, hiszen a zajban elveszik egy-egy hang, de nem tudunk mást tenni, mert nagyon sok veszteséget jelentenek a zártkapus mérkőzések, egy zártkapus meccs nagyjából 200 millió forint kiesés, plusz a pénzbüntetések. Mindenki az MLSZ-től várja a megoldást, én pedig a nézőktől várnám, hiszen az ő érdekük, hogy ne zártkapus meccsek legyenek. Az igazság az, hogy a nézők több mint 99 százaléka megfelelően viselkedik és van párszáz, akik nem, miattuk nem tudnak kimenni a többiek a meccsre. Akik megfelelően viselkednek, közöttük ultrák is vannak, sőt az ultrák zöme is úgy viselkedik, ahogyan egy ultrának kell, támogatja a csapatát, szurkol, és az még bele is fér, hogy fütyül, kiabál. Tudomásul kell venni, hogy a rasszizmussal kapcsolatban, a homofób kijelentésekkel kapcsolatban zéró tolerancia van. Minden más büntetésnél figyelembe veszik, hogy a nézők hány százaléka volt aktív a cselekményben, mit tettek meg ez ellen a rendezők, itt úgy indul a szabályozás, hogy ha a nézők közül egy vagy többen ilyen cselekményt követnek el, akkor kötelező szektort vagy stadiont bezárni. A szabályzatok nem tesznek lehetővé mérlegelési lehetőséget a fegyelmi bizottság részére. Rengeteget küzdök, egyrészt mert nem tartom jónak a szabályozást és vannak reményeim, hogy más cselekményekhez hasonlóan figyelembe lehessen venni, hogy milyen megelőző intézkedéseket tett az MLSZ és a Rendőrség, hogyan avatkoztunk be, és hány néző követte el. Ebben van némi remény, hogy lesz változás, de ez nem mentesít az alól, hogy a nézőtéren rendnek kell lennie. Le kell ülni a szurkolók csoportjaival, csak az a baj, hogy nincs olyan vezetésük, akik reprezentálná a teljes ultraszektort, nagyon nehéz egyeztetni.
A másik, amit mindig a szememre vetnek, bár nem szabályellenes és nem kapunk érte büntetést, de a fekete trikó kétségtelenül rosszul mutat.
Sajnos az UEFA-nál és a FIFA-nál is korábbi történelmi eseményekkel azonosítják, és nem sikerül növelni irányunkban a jóindulatot. Amit tudok, megteszek, de nagyobb együttműködést várnék a szurkolóktól is.
A kétévenkénti világbajnokság kérdéséről
– Nemrég jöttem haza Dél-Amerikából, ahol Aleksander Ceferin UEFA-elnökkel találkoztunk a szövetségek elnökével (CONMEBOL), és az egyik téma pont a közös Nemzetek Ligája kialakítása volt. Az én feladatom is lesz ezen dolgozni. Meg fogjuk vizsgálni és azt kell mondjam, hogy a dél-amerikai szövetséggel a legjobb az együttműködés, elképzelhető, akár játékvezető-, akár edzőképzésben is szorosabb együttműködés. A nemzeti válogatottak versenyének megvan egy hagyományos rendje, négyévente Eb és négyévente vb, ez jól működött, ebbe nem fér bele egy kétévenkénti világbajnokság. Feltehetőleg tönkre tenné anyagilag és színvonalában is az európai labdarúgást. A másik folyamatos panasz pedig a kluboktól és játékosoktól, hogy túl sok mérkőzés van, a kétévenkénti vb pedig ezt még inkább szaporítaná. Úgy érzem, ez a kérdés eldőlt, itt valószínűleg marad a régi a rendszer. A közös Nemzetek Ligája más kérdés, hogy a két konföderáció hogyan állapodik meg, az nyitott. Abban egyeztünk meg, hogy elkezdünk dolgozni, megvizsgáljuk, milyen hatása lenne ennek.
