– Stabil alapokon áll a szövetség, a labdarúgáshoz szükséges források rendelkezésre állnak – kezdte beszámolóját az MLSZ elnöke. – El lehet mondani azt is, ami régen nem volt elmondható, a klubok többsége felelősen gazdálkodik és egyre kevesebb beavatkozásra volt szükség. Jelentősen megnőttek a klubok bevételei, a korábbi, 2011-es évhez képest 600 millióról 4,4 milliárdra nőtt az átlagos bevétel az NB I-ben, ami 7-szeres növekedés, míg az NB II-ben 90 millióról 1,2 milliárdra nőtt az átlagos bevétel, ami 13-szoros növekedés. 40 új stadion épült fel, ezek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy javuljon a játék színvonala. Elmondhatjuk azt, hogy ebben a térségben a legkorszerűbb stadionokkal rendelkezünk.
Az utánpótlás-válogatottakról
– Nem a legjobb eredményekkel rendelkezünk utánpótlásban, de ami még szomorúbb, ahogy megyünk felfelé a korosztályban, a helyezések egyre rosszabbak. Ennek az egyik oka a képzési hiányosságok, valószínűleg 16 éves kortól felfelé kevés egyéni képzést kapnak, rosszul megy a fiatal játékosok beépítése a felnőtt csapatokba.
Az U21-es válogatott szereplése miatt például rengeteg kritikát kaptam, határozott nyomással kellett szembenéznem, hogy Gera Zolit megtarthassuk a csapat élén, mert nem eredményes a csapat.
De ha megnézzük, az ellenfeleknél játszó játékosok túlnyomó többsége topbajnokságok első csapataiban játszik, míg a mi csapatunkban pedig csak mutatóban lehet találni játékost az NB I-ben. Nem várhatjuk el, hogy a válogatott lényegesen jobban szerepeljen, mint a korosztálya képességei megengedik. Szeretnénk elérni, hogy a tehetségek kiválasztása szervezettebb legyen.
Edzők, sportigazgatók
– Ha kritikát kellene mondani az MLSZ felé, leginkább az, hogy az utánpótlásba áramló pénz nem hasznosul megfelelően. Mondom ezt úgy is, hogy egyre több tehetséges játékos kerül elő és épül be a válogatottba, de ahhoz képest, amennyi forrást rááldoztunk, ez még nem elegendő. Az a célunk, hogy a kluboknál és az MLSZ-nél is tudatosabb munka folyjon, ne csak az edzőképzés legyen korszerű. De nem csak az edző számít, hanem a sportigazgató is. Nagyon sok csapatnál jellemző, hogy a tulajdonos hozza meg a szakmai döntéseket is, néha indulatból, néha szimpátiából, néha a játékosok panaszai alapján. Nem mondhatjuk azt, hogy a magyar labdarúgás olyan sportigazgatókkal rendelkeznek, akik felkészültek, objektíven tudják értékelni a teljesítményt és tudják használni azokat az eszközöket, amik a labdarúgás rendelkezésére állnak, például a különböző adatok, vagy a videóelemzések.
"Pali, kicsit több magyar kellene a Fradiba"
Magyar válogatott
– Nagyon büszkék lehetünk rájuk, kiválóan játszanak és nemcsak a játék színvonala, hanem a kintről is látható küzdeni akarás miatt lettek a közönség kedvencei.
Amikor baj van, akkor a "B..i MLSZ" a jelszó a stadionokban, amikor siker van, akkor Marco Rossit éltetik. A munkamegosztás az ilyen, nem irigyeljük Marcotól a közönség szeretetét. Nagyon fontos, hogy olyan szövetségi kapitánya van a válogatottnak, akit szeret a közönség és közelebb hozza az embereket a focihoz.
Nagyon fontos, hogy nyolc újonc is bekerült 2022-ben a válogatottban, míg 2023-ban további két újonc is. Ezek olyan alapot adnak a jövőhöz, ami miatt nyugodtan bizakodhatunk. Külön szeretném kiemelni Szalai Ádám és Dzsudzsák Balázs személyét, mindkettőjüknek nagyon komoly hozzájárulásuk volt a magyar válogatott fejlődéséhez, az alázat és a küzdeni akarás jellemezte őket.
Légiósok aránya az NB I-ben
– Valamit azért haladunk előre, 2020/21-ben 50% volt a magyar játékosok aránya, 21/22-ben 54% volt, míg az idei bajnokságban 57%. De még mindig kevésnek tartom ezt az arányt. Állandóan felmerül, hogy korlátozzuk vagy sem a külföldi játékosok számát, és ha korlátozzuk, akkor egyformán, vagy sem. Nem forró a kérdés, nem annyira rossz a helyzet, hogy ezt megtegyük, de gondolkodunk róla. Sok helyről kapunk ösztönzést ebbe az irányba, főleg azért, mert egyre több tehetség kerül ki az utánpótlásból és jó lenne helyet találni számukra a felnőtt fociban, hogy ne kallódjanak el. A magyar játékosokon témáján belül az a kérdés mindig, hogy mennyi a fiatalok aránya. A mostani szezonban 50 20 éves, vagy annál fiatalabb játékos lépett pályára. Egyre több fiatal légiósunk is van, a különbség talán az külföldi játékos és külföldi fiatal játékos között, hogy a külföldi fiatalnál, ha valóban kiváló játékost nevelünk belőle, akkor reális esélye van a honosításnak.
12 csapatos NB I
– Időről időre felmerül, hogy ez kevés, hiszen vannak olyan térségek, ahol nincs NB I-es csapat. 2025-ig ez nem változik, de folyik gondolkodás arról, hogy növeljük-e 16-ra a létszámot vagy sem. Jövő tavaszig kell erről dönteni, hogy mindenki időben értesüljön, ha lesz változás, erről részletes konzultációt fogunk folytatni a klubokkal. Egyetlen célunk, hogy a magyar bajnokság erősebb legyen, több fiatal kapjon lehetőséget, így erősödjön a magyar válogatott is. Úgy érzem, hogy a válogatott és a klubfutball is halad előre, de mégis van hiányérzetem, hogy nem olyan ütemben, mint ahogyan lenne rá lehetőség az infrastrukturális és pénzügyi körülményeink mellett.
Ferencváros
– Szeretném külön köszönetet kifejezni nekik, mert növelték a magyar labdarúgás elismertségét, sok pontot hozott. Ezt meg is fizette az európai futball, így nemcsak mi, hanem ők is jól jártak, ez a jó üzlet.
Nem tudnám jó szívvel folytatni, ha nem mondanám, hogy Pali (fordult Orosz Pál, az FTC Labdarúgó ZRT. vezérigazgatója felé - a szerk.), kicsit több magyar kellene a Fradiba, hogy valódi magyar csapat legyen. Nem várható el egy ilyen színvonalú klubtól, hogy teljesen magyar legyen, de azért ha öt magyar ott virítana a pályán, az jó lenne.
"Most egy kicsit gondban vagyunk, nem biztos, hogy megtelik a ZTE-Budafok meccsre"
NB II
– Egy elég jó színvonalú NB II van, 16 csapattal pedig még nagyobb küzdelem lesz, még közelebb kerülhetnek az NB I-hez. Az NB II az NB I előszobája, minél jobb játékosok játszanak az NB II-ben, annál könnyebb őket átvezetni az élvonalba. Olyan szempontból is fontos, hogy az NB II-ben hazai edzők kapnak lehetőséget arra, hogy gyakorlathoz jussanak.
MOL Magyar Kupa
– Eredményes sorozat, eljutnak nagy csapatok kisebb településekre, növelik a futball népszerűségét. Hoztunk egy döntést korábban, hogy a Puskás Arénában legyen a döntő mindig, ha van egy Fradi-Újpest döntő, akkor ez elég jól megtelhet, de most egy kicsit gondban vagyunk, nem biztos, hogy megtelik a ZTE-Budafok meccsre. De megpróbálunk minél több fiatalt elhozni a stadionba.
UEFA Ifjúsági Liga
– Gratulálni kell az MTK-nak, hiszen ez volt az első alkalom, hogy egy magyar utánpótláscsapat bejutott az UEFA Youth League rájátszásába. Végül ott az Ajax ellen búcsúzott, ami vállalható eredmény.
"Ha kijutunk a vb-re, akkor halála után kiállítjuk a Nemzeti Múzeumban Marco Rossit"
Játékvezetés
– Vannak esküdt ellenségei a VAR-nak, de ezzel együtt azt kell mondjam, hogy nemzetközileg is jó arányok tapasztalhatóak, sokkal igazságosabb döntések születnek. A gyakorlattal együtt az átlagidő is javul, amit a kritikus helyzetek ellenőrzésével töltenek a bírók. 198 mérkőzésen közel 4000 ellenőrzést végeztek a VAR-szobában, összesen 80 esetben kellett beavatkozni. A VAR segítségével a döntési pontosság 98,3%-ra emelkedett. Egyre nagyobb jelentősége van a pénznek a futballban és nagyon sokan erejükön felül is áldoznak a focira, és nem igazságos, ha egy rossz döntés megfosztja őket bizonyos sikerektől. Ilyen szempontból ki kell bírnunk, hogy egy kicsit ülni kell a képernyő előtt és várni a végső döntésre. Az, hogy jó legyen a döntés, sokkal fontosabb, mint hogy egy másodperc alatt szülessen meg. A magyar játékvezetők is egyre gyakorlottabbak. Ezen az úton megyünk tovább, de még az is lehet, hogy bővítjük azon mérkőzések számát, ahol a VAR-t alkalmazzuk.
Csányi kívánsága
– Az én fő álmom: kijutni a következő világbajnokságra. Nem beszéltem sem a Nemzeti Múzeum igazgatójával, sem a miniszterelnökkel, de Marco Rossinak megígértem, hogy ha kijutunk, akkor halála után kiállítjuk a Nemzeti Múzeumban.
