Az előző évben még az NB III-as Veszprémnek sem volt kezdőkapusa, most már azonban a Fehérvár játékosa Kemenes Botond, aki télen igazolt át Pető Tamás ex-klubjától a Vidibe. A 23 éves játékos edzője személyének a fontosságáról is beszélt a klubhonlapnak adott interjújában.
- Visszaugranék a Veszprém előtti időszakra, amikor egy-két évig hullámvölgy volt a karrieremben, a saját teljesítményemen is formaingadozást tapasztaltam és a csapatszintű eredmények sem jöttek.
Ez a Veszprémbe igazolás után rögtön megváltozott, mert Tamástól és a stábjától olyan bizalmat kaptam, ami akkor nagyon kellett. Enélkül nem tudtam volna olyan teljesítményt nyújtani az elmúlt másfél évben, ami alapján most egy NB I-es kerethez csatlakozhattam.
Kemenes 2016 és 2018 között a Hansa Rostock fiataljai között is eltölthetett két évet.
- Nagy volt a kultúrsokk Németországban, de nagyon élveztem azt az időszakot. Angolul és németül is beszéltem, az iskolában tanultam mindkettőt, de arra gyorsan rájöttem, hogy a Németországban beszélt német nagyon más, mint amit a suliban tanultunk, az elején nehéz volt megérteni is. Ettől függetlenül a beilleszkedéssel nem volt gondom, a jelenlegi Vidi-öltözőhöz hasonlóan az is nagyon befogadó társaság volt, így pár hét alatt teljesen beilleszkedtem.
A német focit nem kell bemutatni senkinek, de amikor akadémistaként kimentem a nem is az első osztályban szereplő csapatunk bajnokijára és 26 ezer volt az átlagnézőszám, az megfogott. Közel 1000 kilométerre voltam Magyarországtól, egyedüli magyarként, de más külföldi fiatalok voltak rajtam kívül.
A 23 éves labdarúgó jó viszonyt ápol bátyjával, a 183 NB I-es bajnokin pályára lépett Kemenes Szabolccsal is.
- A kapcsolat nagyon szoros köztünk, jó testvérek vagyunk. Az, hogy kapus leszek, 5-6 éves koromban dőlt el, balhátvédként mondhatni ügyetlen voltam és futni sem szerettem, a bátyám meg kapus volt, úgy voltam vele, hogy megpróbálom én is. Nyomást nem éreztem emiatt, inkább adta magát, hogy ha ő kapus, miért ne lennék az én is.
Kemenes Botond arról is beszélt, hogy labdarúgó-pályafutása mellett jelenleg is tanul.
- Igazából mindig olyan akartam lenni, mint a bátyám, ő profi labdarúgó volt, ezért én is az szerettem volna lenni. A szüleim mindketten tanárok, így a tanulást sem hanyagoltam el soha, jelenleg is egyetemre járok, amit szeretnék is befejezni. A Budapesti Metropolitan Egyetemen tanulok designkultúra szakon, levelező képzésen.
A teljes interjú itt.
