A 2019-es tulajdonosváltás után komoly ígéretek hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a Honvédnak hová kellene tovább fejlődnie. Az elmúlt évek azonban nem feltétlen a sikerekről szóltak. Ön, aki belelátott a klub működésébe, mit gondol, mi miatt siklott ki a Honvéd-projekt?

- Amikor a tulajdonosok átvették a klubot, a sporteredmény-központú üzleti modellre esett a választásuk – kezdte Kun Gergely, a Budapest Honvéd novemberben kinevezett ügyvezetője a csakfoci.hu-nak. - Ez nem baj, csak éppen ez egy nagyon kockázatos modell. Ezzel szemben én azt mondom, hogy sokkal kifizetődőbb és kevésbé kockázatos, ha arra fókuszálunk, hogy tudást fejlesszünk és neveljünk. Mondok egy példát: ezzel a szemlélettel a norvég Bodø/Glimt kiesőből két év alatt csoportkörös lett a Konferencia Ligában. Nem azt  állítom, hogy ezt mi is megcsináljuk két év alatt, de az eredménycentrikusság helyett jobban összpontosítunk a nevelésre.

A Honvéd mint az egyik legnagyobb tradícióval rendelkező magyar klub, megteheti, hogy az eredmény csak másodlagos legyen számára?

- Természetesen nem lehet mellékes az eredmény, csak mi egy másik úton indulunk el. Az a célunk, hogy a csapatban minél nagyobb számban legyenek a saját nevelésű játékosaink, nem akarunk kockázatos igazolásokba belemenni. Megjegyzem, már az elődöm alatt elindult ebbe az irányba a klub, ősszel ugyanis négy fiatalunk szinte rendszeresen megkapta a lehetőséget. A Honvéd egy nevelő klub, fantasztikus támogatást kapunk erre, amivel élnünk kell. Mi mindig egy nagyon jó műhely voltunk, de ezt tovább kell fejlesztenünk, hiszen ez az identitásunk.

Amikor november végén kinevezték Önt ügyvezetőnek, többek között azt mondta, hogy külföldi játékost csak akkor igazolnak, ha az adott posztra nem áll rendelkezésre saját nevelésű futballista. Ha most megnézzük a Honvéd játékosállományát, azt látjuk, hogy a keret fele külföldi. Ha nagyrészt a saját fiataljaikra támaszkodnának, akkor mi lesz a sok légiós sorsa?

- Csökkenhet a téli időszakban a külföldi játékosok száma, illetve a kölcsönben szereplőket is figyeljük, szeretnénk, hogy még több saját nevelésű játékosunk legyen a keretben, akiket a szakmai stáb megfelelően rotálva tud majd használni. Azt nem mondom, hogy nem lesznek légiósaink, de a scout-hálózatunkat mindenképp fejleszteni szeretnénk. Egy-egy jó transzfert el tudok képzelni, de külföldről is csak fiatalokat igazolnánk, olyanokat, akikben van potenciál.

Remek példa erre Dani Olmo, akit a Dinamo Zagreb szinte gyerekként igazolt le, ma pedig már a Bundesliga és a spanyol válogatott egyik meghatározó egyénisége. Az biztos, hogy 30 éves szabadon igazolható külföldiekkel nem fogjuk feltölteni a keretünket.

A Honvéd jelenleg kiesőhelyen áll. Nem kockázatos most egy ekkora változást végrehajtani a keretben?

- Nagyon kiegyenlítődött a mezőny. Ugyan kiesőhelyen állunk jelenleg, de ugyanannyi pontunk van, mint a kilencediknek. Vissza kell hozunk a pozitív szellemiséget, a játékosoknak élvezniük kell a játékot és akkor nem lesz gond. Dean Klafuric remek munkát végez, az ő személyisége nagyon passzol a mi elképzelésünkhöz, hiszen egy tanító, nevelő típusú edző, komoly szakmai háttérrel és múlttal.

Az elmúlt három évben nyolc edzőváltáson is átesett a Honvéd, ami nyilván nem tett jót az állandóságnak. Ezek szerint most Klafuric személyében megtalálták a hosszú távú megoldást?

-  Világviszonylatban átlagosan egy edző kilenc hónapig dolgozik egy adott klubnál, tehát egy teljes szezont sem tölt ki. Ilyen az edzők élete, ezt tudomásul kell venni. De igen, úgy gondolom, hogy megtaláltuk azt a szakembert, akire szükségünk volt, a szakmai stáb rendben van.

Az ügyvezetőként eltöltött első napjaiban megfogalmazott egy komoly elvárást. Azt mondta, hogy sportdinamikában és atletikus képzettségben a mostanihoz képest összehasonlíthatatlanul jobb teljesítményt vár. Ez azért érdekes, mert ilyet inkább szakmai igazgatók vagy vezetőedzők szoktak mondani, ügyvezetők nem nagyon.

-  Ez az elvárásom az edzők felé, mind a felnőttcsapatnál, mind pedig az akadémián. Ha átkapcsolok egy Bundesliga II-es meccsre, azt látom, gyorsabbak, dinamikusabbak a játékosok és itt a mozgásbeli és gondolkodásbeli dinamikát is értem. Letagadhatnánk, de nincs értelme. Szerintem ez megoldható, hiszek a szakembereinkben. Vannak már egész jó meccsek az NB I-ben, de ezen a területen mindenképp fejlődnünk kell.

Úgy tűnik az eddig elmondottakból, hogy nagyon komoly a szándéka a változtatásra több területen is. Mennyi idő alatt lehet ezt végrehajtani úgy, hogy ennek a pályán is tetten érhető eredménye legyen?

- Három évet adtam magamnak. Az az ügyvezető, aki öt vagy hét évet mond, nem vehető komolyan. Az a kérdés, hogy mit tartunk sikernek? Egy szurkolónak a győzelem a siker.

Én ügyvezetőként egy kicsit tovább megyek: szeretnénk oda eljutni, hogy minden átigazolási időszakban értékesíteni tudjunk játékosokat valamelyik topbajnokságba, de legalább egy osztrák vagy dán-szintű ligába.

- Emellett a gazdálkodáson is javítanánk. Soha nem volt pazarlás a Honvédbál, de a Covid-időszak mindenkit „agyoncsapott”. Még nagyobb fókuszt kell helyezni az üzleti gondolkodásra. Mindemellett az természetes, hogy a Honvédnak a nemzetközi kupában a helye, attól senki nem lesz boldog, ha a sorozatban a hetedik helyen végzünk. Bár az idei szezonban lehet, hogy ez is boldogságot jelentene, de hosszú távon biztosan nem.

A Honvéd még november elején jelentette be, hogy az elszabaduló rezsiköltségek miatt egy időre bezár a Bozsik Aréna. A csapat legközelebb februárban játszana a saját stadionjában. Lesz erre lehetősége?

- Erre nagyon röviden tudok válaszolni: az a tervünk, hogy a Honvéd a Bozsik Arénában lépjen pályára a hazai mérkőzésein. Napi szinten azon dolgozunk, hogy ez megvalósulhasson.

Az elmúlt hetekben egyre több helyen volt téma, hogy akár már a közeljövőben új tulajdonosa lehet a Honvédnak. A bemutatkozó beszédében Ön is érintette ezt a kérdéskört. Mik a legfrissebb fejlemények ezzel kapcsolatban?

-  Kaptam egy megbízást a tulajdonosoktól, amit a legjobb tudásom szerint szeretnék elvégezni. Ez mindkét fél érdeke. Persze, bármilyen céget el lehet adni, ez mindig egy lehetőség. Az elmúlt időszakban voltak informális érdeklődések, de most nem tudok ilyenről.