Rendkívül szűk körű háttérbeszélgetést tartott az Újpest FC elnöke, Ratatics Péter. A klubvezető a klub és a szakmai stáb körül kialakult helyzet és a meghozott döntések hátterébe avatta be a csakfoci.hu-t is, az elhangzottakat az olvashatóság érdekében interjú formában összegeztük.
Kezdjük a legégetőbb kérdéssel: menesztik végül Bartosz Grzelakot vagy további türelmet kap?
- A klubunk belekerült az ismert helyzetbe, rövid időn belül két súlyos vereséget szenvedtünk el, ennek megvannak az okai, ezekre szeretnék is mindenképpen kitérni.
Ebben a helyzetben egy klub két dolgot tehet. Lecseréli a játékosokat vagy egy részüket vagy elküldi a vezetőedzőt. Előbbit nagyon nehéz megtenni a szezonnak ebben a szakaszában. Viszont a hazai mezőnyben eddig már négy vezetőedzőt lecseréltek, de nem érzem úgy, hogy ezzel döntően változott volna valami. Mi úgy látjuk, hogy a játékosokat és az edzői stábot 50-50%-ban terheli a felelősség a kialakult helyzetért, úgyhogy nem egy bűnbakot akartunk találni.
- Együtt kerültek ebbe a helyzetbe, ezért vagy csapatként jönnek ki ebből vagy egyénileg buknak el. Ez az üzenet elment a játékosok felé és a stáb felé is. Szeretnénk, ha nagyon rövid távon is változás állna be, és ki is mondtuk az elvárásainkat.
Pontosan mi az elvárás?
- A válogatott szünet után rövid idő alatt lesz három fontos mérkőzésünk. Játszunk a Fehérvárral, majd jön két, Ferencváros elleni meccs, egyik a kupában, egyik a bajnokságban. Ezeken kell a csapatnak magára találnia. Ha ez nem történik meg, akkor a klubvezetésnek lépnie kell azokkal az eszközökkel, ami a kezünkben van, és ha kell, meghozzuk ezeket a vezetői döntéseket.
Ultimátumot kapnak?
Ez nem ultimátum. Nem hiszek abban, hogy ebben a pozícióban bárkit fenyegetnem kellene. Úgy fogalmaznék, hogy van egy elvárásunk, amit a csapat és a stáb elé támasztottunk.
- Ezen a három mérkőzésen szeretnénk olyan Újpestet a pályán látni, amely méltó ehhez a klubhoz. Összeszedett játékot, emelt fejjel vállalható, tisztességes teljesítményt szeretnénk visszakapni. Ebben benne van az is, hogy végül nem mi nyerünk, mert a sportban ki lehet kapni, de a mikéntje nagyon nem mindegy.
Egyben kezelik a három meccsen látottakat vagy akár már egy mérkőzés után is dönthetnek úgy, hogy ebből elég?
Még egyszer biztosan nem fér bele olyan teljesítmény és olyan eredmény, mint az MTK vagy a Paks elleni meccseken, amikor előbb 5-1-re, majd 6-1-re ütöttek ki minket. Ezzel megadtam a választ.
A sors fintora, hogy a három meccsből kétszer is a Fradi ellen kell helytállni. A derbi amúgy is nagy nyomást tesz egy csapatra, de mondhatjuk úgy, hogy amolyan dupla vagy semmi lesz ez az FTC ellen?
- Találó a hasonlat. De egy élsportoló azért profi, hogy a terhet elbírja, az alkalmas arra, hogy az Újpest mezét viselje, aki el bírja az ezzel járó nyomást.
Hétfői cikkünkben megírtuk, hogy aznap leültek tárgyalni Bartosz Grzelakkal, amelyen az ő jövője szóba került. Volt megbeszélés?
- Én személyesen ültem le a vezetőedzővel. Volt egy komolyabb számonkérés a Paks elleni meccsen látottak miatt, beszéltünk a fennálló helyzetről, annak komolyságáról.
Engem az érdekelt, hogy milyen a vezetőedző saját magába vetett hite, lát-e kiutat a helyzetből. A vele történt megbeszélés végül arról győzött meg, hogy hiba lenne ezt az egészet egy ember nyakába varrni.
Grzelak lemondani nem szeretne. Úgy hírlik, hogy a vezetőedzőt a hosszútávú szerződése miatt jelenleg csak rendkívüli anyagi áldozatokkal lehetne elküldeni. Talán nem mi leszünk az egyetlenek, akik azt feltételezik, hogy ő azért marad még egy ideig a klub élén, mert túl drága lenne most meneszteni.
Nem anyagi megfontolásból döntöttünk, hanem szakmai szempontok szerint. Tartom azt, hogy egy menet közbeni váltás abszolút részmegoldásnak tűnik, ha emellett nem merül fel a játékosok felelőssége is egyben.
- Az edzőt akkor kell mindenáron elküldeni, ha már olyan nagy a szakadék az öltözőben, hogy onnan nincs kiút. Nálunk ez nem áll fent, és őszintén hiszem azt, hogy együtt képes kilábalni a társaság ebből a helyzetből.
A csapattal is beszélt? Mit mondott pontosan a játékosoknak?
- A játékosokkal való beszélgetés kedden zajlott, mivel aznap volt az első edzésnap a héten. Nagyon erősen hangsúlyoztam, hogy most a közös erőfeszítésnek van az ideje, ne úgy tekintsenek a helyzetre, hogy itt egyedül a vezetőedző az, akitől azt várjuk, hogy orvosoljon mindent. Megértették, hogy nem mindenáron az egyéni felelősséget keressük, hanem mindenkinek a saját elvárásai felé kell megfelelnie. Fiola Attilával külön is egyeztettem telefonon, mert ő a válogatottnál van, és szerintem nagyon konstruktív beszélgetést folytattunk. Én úgy érzem, hogy mindenki belátta, hogy van felelőssége ebben a helyzetben - ez a gyógyuláshoz vezető út első lépése az.
Összességében egyébként hogyan értékeli a labdarúgók hozzáállását?
- Nagyon komfortos helyzetben vannak itt a játékosok, lehet, némelyikük talán félre is értette ezt a komfortérzetet. A hátteret rendbe tenni nem megy egyik napról a másikra, vannak elmaradásaink a közvetlen riválisainkhoz képest az elmúlt 10 év miatt, de az alapvető dolgokat fair módon rendeztük a játékosok felé, nagyon sokat javítottunk már a körülményeken.
Mi a részünket teljesítjük, ideje, hogy a másik oldal is így tegyen. Nem mindenki alkalmas arra, hogy egy Újpest szintű klub játékosa legyen, ezekről is döntést hoz a következő időszak, és mi is.
Kedden a csapat mellett a szurkolói csoportokkal is volt egy beszélgetése, és velük is ismertette a döntést. Mivel Fradi elleni meccseken is dől majd el a "jövő", volt esetleg feléjük valami kérése, hogy ezekhez a mérkőzésekhez ők hogyan álljanak?
- Nem kértem sem ígéretet, sem garanciát semmire, mert én se tudok ilyet cserébe ígérni. Nézzék meg, hogy az említett három mérkőzés hoz-e szerintük érdemi változásokat, és ez alapján hozzanak ítéletet. A drukkereket az érzelmeik vezérlik, ez így van jól, így nem meglepő, hogy egyre nagyobb a zúgolódás, de őket is beavattuk azokba a háttérben zajló folyamatokba és okokba, amik ide vezettek. Sok dolgot megértettek, elfogadtak, bízunk abban, hogy ők is segítenek majd a kérdőjelet kiegyenesíteni a következő három meccsen.
Ha a folyamatokat nézi, akkor mik azok a történések, amelyek Ön szerint idáig vezettek?
- Onnan indítanék, hogy alapvetően nyáron azt ígértük, hogy az első szezon egy alakuló év lesz, így tudtuk, hogy lesznek hullámvölgyek, de ilyen mélységű hullámvölgyre azonban nem számítottam. A nehézségek mentén is tartható az első hatba kerülés - mi végig konzekvensen ezt a célt kommunikáltuk -, de ehhez most már egy nagyon mély gödörből kell kijönni. Hogy hogyan jutottunk idáig? Volt egy jó őszünk, az utolsó körnek úgy mentünk neki, hogy akár 3. helyen is telelhetünk. A nyári átalakulás mértékéhez sokkal jobban sikerült az első fél év, mint amit tőlünk vártak.
A jó ősz túlzott ambíciót és vágyakozást szült a szurkolókban, és bevallom, mi is eljátszadoztunk titkon azzal a gondolattal, hogy akár gyorsabban is haladhatunk a célok elérésében. Azonban az ősz és a tél folyamán 18 izomsérültünk volt. Majd amikor ebből felépültek a játékosok, akkor jöttek a különböző betegségek - és a sokszor ezzel járó karantén -, ami jelentősen csökkentette a lehetőségeinket.
- Szűkebb lett a bevethető keretünk, így egyre nagyobb lett a túlterhelés a keret egy részén, akik viszont nem játszottak, azoknál hiányzott a játékperc, a keret másik része pedig ezáltal aluledzetté vált. Mindez nagyon jelentősen kihatott arra, nagyjából lehetetlen volt egy szintre hozni a játékosokat erőnlétileg. És ez még csak a dolgok egyik része.
Elnézést, de a 18 izomsérülés felvet kérdéseket esetleg a szakmai munka minőségéről is, nem?
- Az izomsérülésekkel foglalkozni kellett, tudni kell, hol a hiba. Beleástuk magunkat mindenbe, amibe tudtuk, de a szakértők nem találtak szakmai hibára utaló jelenségeket.
Az aligha tett jót, hogy a stadion melletti edzőpályára évek óta nem költöttek az elődeink, borzalmas állapotok uralkodtak. Azon sokáig edzeni sem lehetett, így a játékosok, miután elkezdték a tréning előtti aktivizációt, felkészültek a stadionban az edzésre - hiszen ott az öltöző -, felültek még a buszra, 8-10 percet buszoztak a Tábor utcába, majd csak utána tudtak elkezdeni edzeni.
- Sajnos ez is lehet az ok. Ez a helyzet hamarosan megszűnik, 250-300 millió forintunkba került, hogy az edzőpályát gatyába rázzuk, és a játékosok közvetlenül a stadion és az öltöző mellett tudjanak majd edzeni.
Mi a dolgok másik része?
- Az egész tavaszunk során egymásra épültek a dolgok. A Diósgyőr elleni rajton az egyik legjobb félidőnket produkáltuk, nekünk állt a meccs, majd jött egy piros lap - ez a foci része -, és a háromból elment két pont. Jött az ETO elleni meccs, ami a taktikai fegyelmezetlenséget tekintve már-már "bűncselekmény" kategóriának minősíthető volt, kikaptunk 3-0-ra. Elindult egy lavina, nőtt a nyomás, miközben a játékosok az előbbi okok miatt nem voltak jó állapotban. A ZTE ellen hiába vezettünk, megint jött egy piros lap, emberhátrányban kaptunk kettőt, jött az újabb vereség. Az önbizalmunk a padlóra került, az eltiltások és a sérülések miatt egyre fiatalabb, egyre rutintalanabb lett a csapat. Az ellenfeleknek is feltűnt, hogy fizikailag nem vagyunk topon, és erre már rá is játszottak - ennek a kiteljesedése volt az MTK elleni hazai 1-5. Erre jól reagált a csapat, nagy szívvel küzdve ikszelt a csapat a listavezető Puskás Akadémia ellen. Egy vasárnapi meccsen, ennek azért van jelentősége, mert utána egyből pénteken kellett játszanunk. Egy fizikálisan és mentálisan fáradt, önbizalomtól mentes csapat ezek után Pakson - ahogy mondani szokás - beleszaladt a késbe.
Az nyilvánvaló, hogy az edzői stábnak kezelnie kell ezt a helyzetet a bajnoki szünetben, lehetetlen úgy belemenni a folytatásba, ha nem sikerül orvosolni a kondicionális problémákat.
Önök nem hibáztak? A keret megfelelő?
- Mindenki követ el hibákat, így mi is. A játékosok viszont jobbak annál, mint amit most mutatnak. Az igazolások kapcsán a régi nagyok azt mondták, ha ötből kettő bejön, az elfogadható, ha 3, az már jó. Nálunk ezek az arányok megvannak, főleg, ha a nyári szerzeményekről beszélünk, amikor hatalmas volt a vérátömlesztés. Télen célunk volt a továbblépés, a 9-es posztra tervben volt egy erőcsatár megszerzése egy nálunk erősebb ligából. Van, akit nem engedett el a klubja, van, aki nem akart visszalépni az NB I szintjére, így a B-opció lépett életbe, Tucic érkezett a szlovén bajnokságból. Esetében viszont a beilleszkedéshez - ahogy például Rasak esetében is, aki egy erősebb ligából érkezett - még idő kell. Beridze pedig régi ismerősként tért vissza, tudjuk, mire képes. A keretünk alkalmas a célok elérésére, de mindenki magáért is játszik majd a folytatásban. Nem egy játékos szerződése, fizetése, státusza és előélete fogja meghatározni, hogy valaki mennyi esélyt kap majd, hanem kizárólag a mutatott teljesítmény és a hozzáállás a hátralévő legalább 10 mérkőzésen.
MOKÁNY LAJOS
