A hétvégén ismét egy játékvezető, ezúttal Molnár László lélekjelenlétére és kitűnő helyzetfelismerésére volt szükség ahhoz, hogy egy labdarúgó-mérkőzésen ne történjen tragédia - számolt be róla a profispori.hu.
Az október 21-i, diósdi esethez hasonlóan ismét egy korosztályos mérkőzésen történt a baj. Ezúttal az Ifjúsági III. osztályú bajnokság, Közép A-csoportjának 12. fordulójában, a Budaörs–Vác VLSE összecsapáson.
1–0-s hazai vezetésnél, az első játékrész 9. percében a vendég váciak két labdarúgója, Bertalan Márton Bálint és Varga Gábor egy labda megszerzéséért indultak, melynek során olyan szerencsétlenül ütköztek, hogy mindketten súlyos fejsérülést szenvedtek. Az már az eset után rögtön nyilvánvaló volt, hogy nagy a baj és sürgős beavatkozás szükséges. A gyors cselekvés szükségességét a találkozó játékvezetője, a civilben tűzoltóként dolgozó Molnár László azonnal felismerte.
,,Hivatásos tűzoltóként dolgozom a hétköznapokban, ez a munka megkívánja és elő is írja, hogy az ember rendelkezzen alapszintű elsősegélynyújtó képesítéssel. Sok borzalmat tapasztaltam már a munkám során, engem a mostanihoz hasonló történések sokkal inkább tettekre sarkallnak, mintsem hogy pánikba essek. Ezúttal is azonnal odasiettem a két, földön fekvő labdarúgóhoz, rögtön látszott, hogy Varga Gábor van nagyobb bajban, ő ugyanis lenyelte a nyelvét és ömlött a fejéből a vér. Az ilyenkor kötelező protokoll szerint stabil oldalfekvésbe helyeztem és a nyelvét kihúzva a földön rögzítettem. A mentők kiérkezéséig segítségemre volt kollégám, 2. számú asszisztensem, Fenyvesi Szabolcs, és természetesen a hazai és a vendégcsapat vezetői is minden tőlük telhetőt megtettek a segítségnyújtás érdekében. Az 1. számú asszisztensem, Fuhrmann Patrik Bence a váciak másik sérült labdarúgóját, Bertalan Márton Bálintot látta el és kísérte a kispadhoz. Esetében is nyilvánvaló volt, hogy nem tudja, hol van. Végül az egyik szülő hívta ki a mentőket, mintegy 20 perc telt el a kiérkezésükig, és mindkét srácot kórházba szállították. Megkérdeztem a váciak edzőjét, Schwarcz Zoltánt, hogy ebben a lelkiállapotban képesek-e folytatni a találkozót, mire nemmel felelt, így félbeszakítottam a mérkőzést. Most is úgy érzem, ez volt a lehető legjobb döntés, amit tehettem. Legjobb tudomásom szerint a két játékost megfigyelésre bent tartották a kórházban.
Ezzel a szomorú esettel kapcsolatban tanulságként annyit szeretnék mondani – és itt most külön is hangsúlyozni szeretném, hogy nem a budaörsi feltételekről van szó, hiszen a helyiek minden szükséges eszközt, mentőládát és hordágyat biztosítottak –, hogy számos alkalommal találkozom elégtelen körülményekkel, legyen szó felnőtt vagy éppen utánpótlás mérkőzésről. Sok helyen üres vagy csaknem üres mentőláda és viseltes hordágy áll csak a csapatok rendelkezésére, amelyekkel aligha volna kivédhető, ha bármi komolyabb baj történne...”
