Sokakat meglepett, hogy Kalmár Zsolt hat év után eligazolt a DAC-ból és a Fehérvár játékosa lett. Mi vezetett a szakításhoz?

- Van az úgy, hogy egy kapcsolat elfárad, nálunk is ez történt, picit belefáradt mindkét fél - kezdte Világi Oszkár, a DAC és az ETO tulajdonosa a csakfoci.hu-nak. - Nyilván a döntés nem egy nap alatt született meg, hosszas egyeztetés zajlott előtte.

Szép időszakot töltött Zsolti a DAC-nál, a klub mindig mellette volt, akkor is, amikor 17 hónapig sérülés miatt nem játszhatott, de aztán a visszatérése után már nem volt olyan a kapcsolat, mint korábban. Neki is jót tesz ez a váltás, nekünk pedig túl kell ezen lépnünk. Most ugyan elváltak az útjaink, de nem jelenti azt, hogy ne dolgoznánk majd még együtt valamikor.

Arra gondol, hogy mivel Kalmár győri születésű, ott lett NB I-es játékos, esetleg majd az ETO-ban újra keresztezik egymás útját?

- Hosszú ideig dolgoztunk együtt, szó volt már arról is, hogy az ETO-nál akár a pályafutása végeztével számítanánk rá és onnan menne nyugdíjba. Ez még előttünk áll, meglátjuk, mit hoz az élet.

Több mint másfél éve az ETO tulajdonosa. Mennyire és miben más az ETO-t vezetni, mint a DAC-ot?

- Két teljesen más történetű, más múltú klubról beszélünk. Amikor a DAC-ot átvettük, csődközeli állapotban volt, nulla szervezettséggel. Győrben azért más volt a helyzet, igaz a DAC-cal ellentétben a másodosztályban kezdtük el a közös munkát és kicsit már mindenki beletörődött az ETO sorsába, nem volt ambíció, sok esetben fásultságot éreztem a teljes közegen. Először ebből a negatív hullámból kellett kirángatni a klubot, ami azt hiszem, sikerült.

Lehet-e, kell-e egyenlően kezelni a két klubot? Jelenleg melyik élvez prioritást?

- Máshol tart a két klub, ezért másfajta törődést igényel. A DAC évek alatt egy profi klubbá nőtte ki magát minden téren, az a tervünk, hogy az ETO is eljusson ide. Egymás mellett működik a két egyesület, megpróbáljuk átadni a tapasztalatokat, mozgatjuk a játékosokat. Vannak olyan futballisták, akiknek már fontos, hogy élvonalban játszanak, ilyen például Csinger, Urblík és Vitális is, akiket áthoztunk a DAC-hoz a fejlődésük érdekében.

Szlovákiában a DAC-ot mélyről építette fel, az ETO-t is onnan kell, ráadásul a második vonalból indulva. Hol tűnik nehezebbnek a látványos előrelépés kiharcolása? Szlovákiában vagy Magyarországon lehet nehezebb dolga ezen a téren?

A DAC Szlovákiában az ellenpólus, egy hátrányos helyzetű klub a magyarsága miatt. Ez teljesen világos, jól láthattuk tavasszal a Slovan elleni meccsen, hogy mi történt…

Az ETO-nak nem kell megküzdeni ilyen hátránnyal, egy népszerű csapat, amelyik azonban az elmúlt években nem a legszebb időszakát élte. A DAC előnye volt viszont, hogy az első osztályban játszott és mindig hatalmas bázissal rendelkezett, már az első meccsünkön telt ház volt. Győrben nem ez fogadott, itt még meg kell győzni a szurkolókat, a teljesítményünkkel tudjuk majd újra magunk mögé állítani őket. Az NB II-es létnek is megtalálhatjuk azonban a pozitívumát, mégpedig azt, hogy az előző szezonban nagyon bátran építhettük be a fiatalokat, messze mi voltunk a legfiatalabb csapat és ezáltal a tehetségeink rengeteg tapasztalattal gazdagodtak.

Az új idény előtt viszont jött egy komoly irányváltás. Miért döntöttek úgy, hogy önként lemondanak több 100 millió forintról azzal, hogy külföldieket is szerepeltetnek?

- Az ETO-nak az NB I-ben van a helye, és olyan csapatot akartunk építeni, amelyik az idei szezonban már feljuthat a legmagasabb osztályba.

Tudtuk, ha betartjuk az MLSZ szabályát és csak magyar játékosokra támaszkodunk, nehezen tudnánk összehozni egy feljutásra esélyes csapatot. Az előző szezon bebizonyította, hogy rengeteg fiatal tehetségünk van, ugyanakkor csak velük nem érhető el az NB I.

- Olyan kipróbált légiósokat szerződtettünk, akikről tudjuk, hogy mire képesek és nem a saját ambíciójuk a legfontosabb, nem telepednek rá a csapatra, hanem a klub érdekeit helyezik előtérbe. Emellett természetesen továbbra is számítunk a fiatalokra, amit az is bizonyít, hogy az eddig eltelt három fordulóból mindháromban nálunk volt a legtöbb „fiatalperc” az NB II-ben.

Mennyivel nőtt az ETO költségvetése?

- Az nem igaz, hogy ezek a külföldi játékosok drágák lennének vagy többet keresnének, mint a magyarok. Az előző évihez képest nőtt ugyan a költségvetésünk, de nem számottevően.

Orbán Viktor egy interjúban azt mondta, több Fradira lenne szüksége a magyar futballnak, olyan klubokra, amelyek nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Lehet-e ez a klub az ETO? Mikor lesz meghatározó csapata az NB I-nek?

- Nagyon hosszú út vezet még addig és nem is akarok olyan messzire tekinteni. Most egy célunk van, hogy feljussunk az NB I-be. Tudjuk, hogy ez nem egyszerű, az NB II nagyon komoly daráló. Arra számítunk, hogy szoros lesz a befutó és még áprilisban sem lehet majd tudni, hogy kik lesznek a feljutók. Azt látom, hogy jó úton járunk, azzal az akadémiai háttérrel, amivel rendelkezünk, kiegészülve a rutinosabb játékosokkal ütőképes csapatunk lehet. Óriási hendikep azonban, hogy a stadionunk már messze nem számít modernnek, fejleszteni kell az infrastruktúrát is, hiszen amíg Dunaszerdahelyen az akadémiánkon van tizenhárom edzőpályánk, Győrben csak öt.

Mit gondol, mely csapatok lesznek az ETO legnagyobb vetélytársai a feljutásért való harcban?

- A Vasas és a Szeged nagyon erős. Nyilván a Honvéd is szeretne visszajutni, de azt nem tudom, hogy az erősen megfiatalított csapatuk képes lesz-e teljes mértékben ráhangolódni az NB II-re.

Tavasszal Tímár Krisztián távozását követően látványosan visszaesett a csapat eredményessége. Sokan arra számítottak, hogy leváltják Antonio Munozt, Önök viszont kitartottak mellette és az új szezont remekül kezdték a spanyol szakemberrel. Melyek azok a tulajdonságai, ami miatt a gyengébb eredmények ellenére is bíztak benne?

- Megemeltük a szakmai stáb tudásszintjét is, hoztunk egy baszk másodedzőt, valamint Slavoljub Muslin személyében egy nagyon tapasztalt szerb szakembert, aki szakmai tanácsadóként segíti Antonio Munoz munkáját. Természetesen a döntő szó továbbra is a vezetőedzőnké, ő dolgozza ki a taktikát, ő állítja össze a csapatot. Szép jövő előtt álló, nagyon felkészült fiatal edzőnk van. Hiszünk ebben a modellben, fontosnak tartjuk, hogy legyen mögötte egy sokat megélt rutinos mentor.

Mi történik, ha nem jut fel az ETO a szezon végén, mi a B-opció?

- Mivel hosszú távra tervezünk, ezért nem fogunk kétségbeesni, ha esetleg nem sikerül. A csapat kész, nem akarom elengedni a fél keretet akkor sem, ha feljutunk az NB I-be, így ugyanis könnyebben fogjuk abszolválni az osztályváltást. Természetesen, úgy tervezünk, hogy jövőre ilyenkor az ETO már NB I-es lesz, ez esetben ugyanis gyorsabban kezdhetnénk meg a felzárkózást az élvonalbeli ellenfeleinkre. Ennek rendelünk alá mindent, úgy lett kialakítva a keret, a szakmai stáb, hogy cél az NB I.