Dr. Barczi Róbert 2020 májusa óta tölti be az MLSZ sportigazgatói pozícióját, így a közel öt éve beindított folyamatok áttekintéséről, a jelenlegi helyzet értékeléséről és a következő időszak céljainak megfogalmazásáról beszélt az m4sport.hu-nak adott interjújában, összegezve az MLSZ sportigazgatóságának munkáját, a magyar labdarúgásban elindított változások eredményeit és hiányosságait.
– A szurkolók főként a kirakatot, a válogatottak és a klubcsapatok nemzetközi szereplését látják, de ezek mellett a háttérben a korábban megfogalmazott fő célkitűzésekre fókuszálunk. 2020 előtt volt egy jó tízéves periódus, amikor az állami támogatásoknak köszönhetően a labdarúgás infrastrukturális fejlesztését elindította a Magyar Labdarúgó Szövetség, viszont ennek már a pályán is látható eredményt kell hoznia. Az A-válogatott az utóbbi időben eredményesen szerepelt, három Eb-re is kijutottunk, de ahhoz, hogy a fejlődés folyamatos és stabil legyen, a háttérben nagyon fontos folyamatokat kellett elindítani – értékelte az elmúlt öt évben végzett munkát.
A magyar edzőképzéssel kapcsolatban azt mondta, lát már tehetséges edzőket az utánpótlás-válogatottaknál is, akik adott esetben nemzetközi karriert is befuthatnak. Az elmúlt öt évben az utánpótlásképzésben lezajlott folyamatokra is kitért.
– A már említett képzési folyamat akkor lesz teljes és eredményes, ha a legtehetségesebb fiatalok folyamatos lehetőséget kapnak a felnőttcsapatokban. Végül is ez a célja a minőségi utánpótlásnevelésnek. 2022-ben vezette be a szövetség a fiatal játékosok szerepeltetését ösztönző támogatási rendszert, ahol – a nemzetközi példáknak megfelelően – az első két évben még nem volt szabad szemmel látható eredménye, sőt, csökkenő tendenciát mutatott a fiatalok játékperceinek száma. Ennek elsősorban az az oka, hogy időbe telik míg a klubok megszokják a rendszert és ennek megfelelően alakítják az átigazolásokat, a kereteket.
A 2024/25-ös idénytől viszont beindult a folyamat, a fiatalpercek száma közel a duplájára emelkedett. Azt vettük észre, hogy a klubok egyre jobban megértik, van fantázia a fiatalok beépítésében és eladásában, de ez akkor indulhat be igazán, amikor racionálisabb gazdasági alapokon működnek majd
– mondta Barczi, majd hozzátette, szükség van arra, hogy a klubokban egyfajta üzleti modell is kiépüljön a fiatalok kapcsán, márpedig ezen a téren még messze vagyunk az ideális helyzettől. – Megvizsgáltuk az elmúlt két és fél év külföldre történő játékoseladásokat az U21-es labdarúgók tekintetében, az eredményeket pedig összevetettük a szintén 12 csapatos, valamint a környező országok bajnokságaival. Miközben a magyar klubok az elmúlt két és fél szezonban két 21 éven aluli labdarúgót értékesítettek pénzért külföldre, addig az említett lista élén álló szerbek, horvátok, vagy dánok 15-20 fiatal labdarúgót adtak el. Mindez pénzügyi szempontból nagyjából tízszeres bevételt hozott a szerbeknek a mi bevételeinkhez képest. Tehát még messze vagyunk az optimális helyzettől, fontos lenne, hogy egyre nagyobb szerepe legyen a klubok költségvetésében a külföldre eladott játékosokból származó bevételeknek.
Barczi úgy folytatta, az egy hosszú folyamat, hogy közelítsünk az optimális állapothoz, két dolog szükséges ehhez.
– Egyrészt, hogy folyamatosan javuljon az utánpótlásnevelés színvonala, másrészt, hogy a felvevőpiac, vagyis az NB I-es klubok beépítsék, illetve eladják a tehetséges labdarúgókat. Ennek a két szálnak, folyamatnak össze kell érnie és egymásra kell épülnie. Ehhez minden feltétel adott.
A szövetség részéről mind a két területen nagy erőfeszítéseket teszünk, továbbra is kiemelten támogatjuk a fiatalok beépítését: azt szeretnénk, hogy a következő időszakban az NB I-es csapatokban átlagban legalább egy fiatal és 4-5 magyar játékos legyen a pályán a mérkőzések alatt. Számos ország szövetségi sportigazgatójával találkozok konferenciákon, továbbképzéseken, és furcsállják is, hogy nekünk ekkora erőfeszítéseket kell tennünk, akár a képzés, akár a fiatalok beépítése területén, hiszen alapvetően ez a klubok jól felfogott szakmai és üzleti érdeke lenne. Nem a 12 csapatos bajnokságon múlik a fiatalok beépítése, aki eltérő állásponton van, csak kifogásokat keres.
Ha Dániában, Ausztriában vagy Szlovákiában be tudják tenni a fiatalokat 12 csapatos pontvadászatnál és több percet játszanak, akkor Magyarországon is megoldható. Ez egy döntés, koncepció kérdése, ami mögött elsősorban gazdasági szempontok állnak.
Az MLSZ sportigazgatója, megjegyezte, ha 2024 őszét nézzük, három klub kivételével most is átlagban legalább öt magyarral játszanak a csapatok, három klubban viszont többségben vannak az idegenlégiósok. A 21 éven alatti fiatalok ősszel átlagban közel 80 percet töltöttek a pályán mérkőzésenként, s mivel a cél 90 perc vagyis a teljes mérkőzés, nem vagyunk messze attól, hogy egy fiatal mellett legalább 4-5 magyar legyen a pályán végig,
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke tavaly januárban arról beszélt, hogy elindult egy gondolkodás a szövetségen belül az OTP Bank Liga lebonyolítását érintő estleges változásokról, a 2025/26-os szezontól.
– Fontos leszögezni, hogy az MLSZ vezetése a döntéseket nem érzelmi vagy szociális, hanem szakmai és üzleti alapon hozza meg, mindig azt szem előtt tartva, hogy minden szempontot mérlegelve mi az, ami a lehető legjobban segíti a magyar labdarúgás fejlődését. Ezt figyelembe véve, nem vagyok meggyőződve arról, hogy jelenleg van 16 tőkeerős, stabil, a futball iránt elkötelezett tulajdonos, 16 első osztályú szintű menedzsment, 16 magyar és fiatal játékosokkal feltöltött keret.
Egyelőre tehát nem látom a realitását a 16 csapatos bajnokságnak. Még akkor sem, ha személy szerint örülnék a létszámemelésnek, mert az azt jelentené, hogy van 16 jó csapatunk
– válaszolta, majd még azt is hozzátette, hogy megkérdezték a klubok véleményét, de nem támogatták a korábban már szóba hozott alsó- és felsőházi rájátszásos rendszert.
Csányi Sándor annak a lehetőségét is pedzegette, hogy az NB I két biztos kiesője helyett az utolsó előtti egy osztályozós párharc keretében mérkőzzön meg az NB II másodikjával az élvonalban maradásért.
– Valóban szóba kerül, hamarosan ebben a kérdésben is döntés születik – zárta az interjút Dr. Barczi Róbert.
