Továbbra is igen vegyes Pascal Jansen Fradijának a megítélése. Egyrészt: a csapat kevesebb meccset játszva is vezeti a bajnokságot, és a Nice elleni siker után már az Európa Ligában is győzött, valamint a Magyar Kupában is versenyben van. Másrészt: a legutóbbi két bajnokin, az ETO és a DVSC ellen nem sikerült nyernie, a kettő közötti, NB III-as Tiszafüred elleni kupatalálkozón pedig csak szenvedve jutott tovább, és úgy tűnik, sok szurkoló látványosabb játékra számított a zöld-fehérektől az őszi szezonban. A debreceniek elleni 2-2-t követően hangot is adtak elégedetlenségüknek a drukkerek. Az alábbiakban annak próbáltunk utánajárni, a labdabirtoklásra építő Fradi játékában a számokat tekintve volt-e visszaesés az előző meccseken.
Náluk volt a labda, még veszélyes helyen is, de...
Az alábbi ábra az átlagos labdabirtoklást és az ellenfél tizenhatosán belül történt ferencvárosi labdaérintések számát mutatja az eddig lejátszott tíz bajnokiról. Ez a két mutató általános képet ad arról, hogy mekkora fölényben játszott a címvédő az adott meccsen, és hogy hányszor sikerült eljutnia a pálya legveszélyesebb zónájába. A Győr ellen 65,6, a Debrecen ellen 77,8 százalékban birtokolta a labdát a Fradi – mindkettő átlag felettinek számít az idei szezonban. Ugyanez igaz a tizenhatoson belüli labdaérintések számát tekintve is. A Győr ellen 39-szer, a Debrecen ellen 43-szor értek labdába Abu Faniék ezen a területen. Ez a második és a harmadik legjobb eredménye a Ferencvárosnak ebben a mutatóban.
A mezőnyfölény és a dominancia elemzésére azonban ma már a labdabirtoklás mellett inkább az úgynevezett field tilt mutatót szokás alkalmazni. A field tilt a csapatok támadóharmadban történt passzait veszi alapul, és ezt osztja el az aggregált számmal. Például ha egy adott csapatnak 80 passza van a támadóharmadban, míg ellenfelének csak 20, akkor az a csapat 80 százalékos field tiltet ért el (80+20=100, 80/100=80%). Mivel a labdabirtoklásba minden passz beleszámít, az is, ami a saját térfélen, veszélytelen területen történik, így a field tilt pontosabb képet ad egy csapat dominanciájáról. Ez a field tilt mutató a Debrecen ellen volt a legmagasabb az idei szezonban a Fradi esetében, 81,4 százalék, de még a Győr elleni 67,1 százalék is átlag feletti teljesítménynek számít.
Sokat lőttek, de rossz helyről, vagy jó helyről, de rosszul
A két meccsen a helyzetkialakítás is összejött a zöld-fehéreknek. Ahogy azt a következő ábrán látjuk, a Debrecen ellen 21-szer próbálkoztak lövéssel Varga Barnabásék, ami a második legtöbb az idei szezonban. Az is látszik viszont, hogy ezek közül kevés volt az igazán nagy ziccer, mivel a várható gól (xG) mutató csak 1,4 volt. A várható gól (xG) mutató – több ezer korábbi lövés karakterisztikája alapján – minden lövést minősít, és megmondja, hogy az adott próbálkozás mekkora valószínűséggel eredményez gólt. Minél jobb, minél tisztább pozícióból adják le a lövést, annál nagyobb lesz a valószínűség.
A Győr ellen pont fordítva alakult minden a Fradi szempontjából. Azon a meccsen az átlagnál kevesebbszer, 16-szor lőttek kapura, de a várható gól mutatójuk a második legnagyobb volt (2,92) a szezonban. Itt tehát sikerült nagy helyzeteket kialakítaniuk, egyedül a befejezésekkel akadtak gondjaik. Elég csak Zachariassen ziccerére gondolni a 90. percben – csak ez a lehetőség 0,65-ös xG-t ért önmagában. Ami a Ferencváros előző két ellenfelét illeti, a Győr csupán 0,3-as xG-t ért el, míg a Debrecen 1,1-et.
