Ifjabb Dárdai Pál személyében Bundesliga-játékost avathatott nemrég a Hertha és ezzel együtt a magyar labdarúgás is. A 19 éves támadót édesapja, a berlini gárdát irányító Dárdai Pál küldte a pályára, azaz egy újabb élvonalbeli és remélhetőleg sikeres apa-fia „dinasztia” bontakozik ki, folytatva egy már eredményesen megkezdett sort a magyar fociban.
Ugyan nem mondható itthon sem mindennaposnak (a külföldi párosokról később), de bőven találni példát arra az elmúlt évtizedekben is, hogy egy apa és a fia is eljusson a legmagasabb szintig, azaz legalább élvonalbeli játékos váljon mindkettejükből, de akár a válogatott mezét is magára ölthesse egyazon család két tagja is.
Apák és fiaik, akik élvonalbeli vagy válogatott játékosok lettek:
Albert Flórián – ifj. Albert Flórián
Mészöly Kálmán – Mészöly Géza
Király Ferenc – Király Gábor
Halmosi Zoltán – Halmosi Péter
Pölöskei Gábor – Pölöskey Péter és Pölöskei Zsolt
Koltai István – Koltai Tamás
Vadász Imre – Vadász Viktor
Bognár György – Bognár István
Jagodics Zoltán – Jagodics Bence és Jagodics Márk
Halmai Gábor – Halmai Ramon
Id. Sallói István - Sallói István – Sallói Dániel
Id. Dárdai Pál – Dárdai Pál – ifj. Dárdai Pál
Amikor a "fiúk" inkább edzőként alkottak maradandót:
Várhidi Pál – Várhidi Péter
Bozsik József – Bozsik Péter
A fenti párosok közül érdekes megnézni azokat – és ez a kérdés felmerülhet Dárdaiék esetében is – ahol a fiúk meghaladta vagy legalábbis megközelítette a híresebb és sikeresebb édesapa eredményeit. Ennek jó mércéje lehet az, hányszor szerepelt az apa és fia a magyar válogatottban.
Itthon ebben a tekintetben – nem meglepő módon – az Albert és a Mészöly-család áll az élen. Mindkét család összesen 81-81 válogatottsággal büszkélkedhet, Alberték esetében 75+6, Mészölyéknél pedig 61+20 válogatottság adja ezt a számot. Ezzel a két família az erre vonatkozó világranglistán az 51. helyen áll.
Mögöttük viszonylag nagy az űr, köszönhetően annak is, hogy fent említett listán csak a két Halmosi jutott el eddig a válogatottságig egy családon belül, Zoltán 11, Péter pedig 35 alkalommal viselte a címeres mezt.
Jó esélye lehet azonban a Sallói-családnak is arra, hogy felkerüljön erre a különleges örökranglistára. Az apa, Sallói István 13-szor szerepelt a nemzeti csapatban (az ő apja is NB I-es játékos volt), fia, Dániel pedig a kerettagságig jutott már, de debütálására egyelőre nem került sor. Látva azonban Amerikában mutatott formáját és tudván, hogy a válogatottságot lemondó Nikolics Nemanja személyében egy csatár biztosan kiesett a névsorból, talán hamarosan eljöhet a 21 éves játékos ideje Georges Leekensnél.
Bognár István ugyancsak volt már kerettag, de a bemutatkozásra az esetében sem került még sor. A jelenleg Mezőkövesden futballozó támadó középpályás 50-szeres válogatott édesapjához csatlakozhatna. A honvédos Pölöskei Zsolt is szerepelt már névsorban, de meccse neki sincs, nem úgy mint édesapjának, Gábornak, aki 15-ször volt válogatott.
Kérdés, mi lesz ifjabb Dárdai Pállal (azaz Palkóval). Az immáron a Bundesligában (korábban pedig az Európa Ligában) is bemutatkozott magyar fiatal esetében nem tudni továbbra sem, melyik (felnőtt)válogatottnak mondana igent, ha esetleg sor kerülne a Hertha-támadó behívására. A fiatalabb Pál a német U18-as és U19-es nemzeti csapatban már szerepelt, Berlinben is született, inkább minden Németországhoz köti. Ha pedig egyszer úgy alakul, hogy valamelyik (akár a magyar, akár a német) felnőtt válogatott mezét is magára ölti, a két Dárdai rögtön 62 meccsel állhatna a hazai futballfamíliák fentebb említett ranglistáján. És akkor még nem beszéltünk Dárdai középső fiáról, a Hertha U16-os csapatában pallérozódó Mártonról, aki német U16-os válogatott lett...
A legtöbb válogatottsággal rendelkező magyar futballcsaládok:
1. Albert (Flórián és Flórián), Mészöly (Kálmán és Géza) 81-81 válogatottság
3. Halmosi (Zoltán és Péter) 46
Cruyff, Maldini, Lampard és Laudrup - de nem ők az elsők
Ahogy fentebb is írtuk, a futballcsaládok válogatottságának világranglistája is van, a német Transfermarkt összesítette, mely apa és fia számlálja eddig a legtöbb mérkőzést címeres mezben. A listán világhírű focidinasztiákat találunk, Cesare és Paolo Maldinitől kezdve Peter és Kasper Schmeichelen át egészen Johann és Jordi Cruyffig, de az élmezőnyben két kisebb futballnemzet párosa adja.
A dél-koreai legenda, Bum-Kun Cha a '80-as évek kiváló Bundesliga-légiósa volt, a Frankfurtban és Leverkusenben is közönségkedvencnek számított, hatalmas lövéseiről is elhíresült, hazája csapatát pedig 130-szor képviselhette 1972 és 1986 között. Kisebbik fia, a már Németországban született Cha-Du Ri hat német klubban és a skót Celticben is szerepelt (bajnokcsapat tagja is volt Glasgow-ban), végül 2015-ben fejezte be karrierjét. Neki 74 meccs jutott a dél-koreai válogatottban, összesen 209 találkozóig jutott a Cha-família.
Mögöttük a legtöbb meccset számláló európai duó, a Gudjohnsenek következnek. Az izlandi apa és fia párosa amiatt is érdekes, hogy itt inkább a fiatalabbik családtag számított egy fokkal sikeresebb játékosnak. Arnór Gudjohnsen ugyan belga gólkirály és UEFA-kupa döntős is volt az Anderlecthnél, de fia, Eidur rajta is túltett: a PSV, a Chelsea és a Barcelona korábbi játékosa Angliában és Hollandiában is halmozta a címeket, a válogatottban pedig ikonná vált, ő az izlandi csapat rekordere a válogatott gólok számát tekintve (26). Neki 88, édesapjának 73 találkozó jutott a nemzeti csapatban.
A futballcsaládok világranglistájának élmezőnye: