"A lengyeleket is anya szülte"

Ahogy Magyarországon, úgy Lengyelországban is szünetel a bajnokság. Milyen a helyzet az országban, illetve a csapatodnál?

- A szabályok szigorúbbak, mint Magyarországon, szinte lehetetlen kimozdulni otthonról. A boltba is kizárólag maszkban és kesztyűben mehetek el, ellenkező esetben könnyen megbüntethetnek. A parkokat, közterületeket is lezárták, folyamatosak az ellenőrzések, és aki nem tartja be az előírásokat, mélyen a pénztárcájába nyúlhat. A csapatnál az elmúlt időben egyénileg próbáltuk formában tartani magunkat, jövő héttől viszont elkezdjük a kiscsoportos edzéseket, rá egy hétre pedig már csapatszinten is lesznek tréningek. Biztos vagyok benne, hogy folytatódni fog a bajnokság, ez a liga kimondott célja is. Konkrét dátumot még nem tudok mondani, de május végén újraindulhat az idény - mondta a 26 éves védő, Tamás Márk a csakfoci.hu-nak.

Februárban igazoltál Diósgyőrből a Slask Wroclawhoz. Az első meccseden nem voltál keretben, utána kétszer a kispadon ültél, majd márciusban már két bajnokit végigjátszottál. Mi változott a hetek alatt?

- Az átigazolásom nagyon gyorsan zajlott le, de már volt előzöngéje. Eredetileg nyáron lett volna időszerű a váltás, de egy sérülés miatt változott a helyzet, és már februárban kellettem a Slasknak. Miután jött a lehetőség, egyértelmű volt, hogy ki akarok igazolni, ez meg is történt, az első meccsemre viszont nem értem oda. 0-0 lett a végeredmény, mivel nem kapott gólt a csapat, nem volt értelme változtatni, majd jött egy győzelem. Ezt azonban egy 3-1-es vereség követte a Zaglebie Lubin elleni rangadón, ami után megkaptam az esélyt. Az edző és a stáb addig is támogatott, mondták, hogy tetszik nekik, ahogy edzek és játszok az egymás közötti meccseken. Türelemre volt szükségem, de ha edző lennék, én sem változtatnék egy kapott gól nélküli mérkőzés után a védelmen. Amikor aztán megkaptam az esélyt, éltem a lehetőséggel, és harmadjára is a kezdőben lettem volna, csak közbeszólt a koronavírus…

Az átigazolásod előtt a Diósgyőrben 17 bajnokit szinte végigjátszottál. Nem érezted kockázatosnak, hogy a biztos játéklehetőséget feladod a bizonytalanért?

- Nem, mert 26 évesen már régóta vágyam volt külföldre igazolni. Minőségileg jobb játékosok játszanak a lengyel ligában, de nem féltem, a lengyeleket is anya szülte, miért ne állnám meg a helyen közöttük? Ráadásul ezt erőfelmérőnek is tekintettem, illetve már öt éve játszottam Diósgyőrben, úgy éreztem, kell a környezetváltás is.

Voltak korábban is lehetőségeid, hogy légiósnak állj?

- Igen, többször is. Volt, amikor sérülés miatt hiúsult meg az átigazolás, sokszor nem is elsősorban a játékos, hanem a klubok megegyezésén múlik, hogy meg tudnak-e egyezni a vételárban, és így összejöhet-e a váltás. De így utólag azt mondom, lehet, hogy jobb is így, mert most értem meg igazán arra, hogy megálljam a helyem külföldön is.

"Itt sokkal tudatosabb, egyedibb a játék"

Azt említetted, hogy minőségibb játékosok vannak a lengyel első osztályban, mint a magyarban. Felkészít az NB I a lengyel bajnokságra?

- Igen, felkészít, hiszen a diósgyőri téli felkészülésem után semmilyen lemaradásom nem volt, de itt sokkal tudatosabb, egyedibb a játék. Sokkal jobban erőltetik a csapatok a támadófocit, letámadnak, gyorsabb a játék, így több a helyzet, többet kell futni is. De ez vonzza is a nézőket, átlagosan 13-14 ezren látogatnak ki egy meccsre, de egy nagy mérkőzésnél ez eléri a negyvenezret is. Most jönne majd a rájátszás, az is emeli a nézőszámot, meg vannak óriási helyi rangadók is, amik itt háborúnak számítanak.

Korábban is több magyar játékos megfordult a lengyel bajnokságban, szeptember óta például korábbi diósgyőri csapattársad, Tajti Mátyás is ott játszik. Kikérted a véleményét az átigazolásod előtt?

- Előtte nem, mert olyan gyorsan történt minden, hogy nem is lett volna erre idő. Azóta aztán játszottak egymás ellen a csapataink, amin én nem, de Matyi csereként pályára lépett , és akkor sok mindent át tudtunk beszélni. Sokszor jár ő is Wroclawban, tervben volt, hogy találkozunk majd, de most egyelőre nincs erre lehetőség.

"Egy életre megmarad, hogy levetették velem Diósgyőrben a mezt"

Nem fáj, hogy a Diósgyőr pont a távozásod után indult meg felfelé a tabellán, és az elmúlt évek nehézségei után pont a sikerekből maradsz ki?

- Ott mindig jó volt játszani, az elmúlt években is. Néha mondjuk tényleg elszakadt a cérna, volt, amikor a szurkolóink sem álltak mögöttünk, de az tény, hogy imádják a focit. Feczkó Tamás érkezése után összeállt a csapat, olyannyira, hogy szerintem a következő szezonokban nem lehet téma a kiesés Diósgyőrben. Nézem az összes meccsüket, ha lesz rá lehetőség, személyesen is elmegyek majd, és nagyon szurkolok, hogy elérjék az Európa Liga-selejtezőt. Persze, jó lenne a győztes meccsek után a szurkolókkal ünnepelni, de inkább öröm, mint fájdalom van bennem, egyrészt az ő sikerük miatt, másrészt mert én is továbbléphettem.

Mi hozhatta meg a változást Diósgyőrben? Edzőt és sportigazgatót is váltott a klub.

- A váltás a vezetőség döntése volt, és ez egy olyan sport, ahol az eredmény magáért beszél. Aki jobb eredményt ér el, az a jobb választás. Diósgyőrben mindig nagy volt a nyomás, a szurkolók csak az eredmények alapján ítélik meg a csapatot, így a nehéz helyzetben muszáj volt változtatni.

Mi annak az oka, hogy viszonylag sok magyar játékos igazol a lengyel Ekstraklasába? Ugródeszka lehet?

- A legjobb az benne, hogy karnyújtásnyira van a Bundesliga, illetve a többi topbajnokság is. Mindig a folyamatosságban hittem, szerintem első lépésként egy ilyen szintű csapathoz kell kiigazolni.

Megesik, hogy a Bundesligába igazol valaki, aztán fél év után mehet haza, ebbe a hibába semmiképp sem akartam esni.

A lengyel bajnokság azért is jó ugródeszka lehet a Bundesliga felé, mert nagyjából egy szinten van a Bundesliga II-vel, és a stílus is hasonló. Ráadásul a megfigyelők is nagyobb létszámban vannak jelen, mint egy NB I-es bajnokin.

Mi a legpozitívabb emléked Diósgyőrből?

- Ott lettem családapa, és hogy személyes vonatkozást említsek, egy klubban játszhattunk a feleségemmel. A sportteljesítményt nézve az idei év a csúcs, most értük el a legjobb eredményeket.

És a legrosszabb emlék?

- Amikor 2018 tavaszán levetették velünk a mezt a szurkolók.

Utólag elfogadod az akkori reakciójukat?

"Erre azt mondom: nézzük meg Sergio Ramos esetét!"

2018 májusához kötődik a DVSC elleni, 16. másodperces kiállításod is, ami után több helyen megjelent, hogy már három első félidei piros lapod volt. Ezeknek mi volt az oka?

- A 16. másodpercesre sok mindent mondhatnék, maradjunk annyiban, hogy nem éreztem jogosnak, de minden ilyenből tanul az ember. Utána felkapta a média, hogy hány sárga és piros lapot gyűjtöttem össze, de erre azt mondom: nézzük meg Sergio Ramos esetét! Sok védő összesen nem kap annyi lapot, mint Ramos, mégis őt emlegetik a világ egyik legjobbjaként.

Néha igenis muszáj piros lapokat kapni, ez benne van a védők életében.

Persze lehet, hogy ma már máshogy oldaldanám meg azokat a szituációkat, az elmúlt közel két évben már nem is volt kiállításom. Azokban a helyzetekben gyorsan meg kellett hoznom egy döntést, megtettem, kiállítottak. Lehet, hogy rossz döntések voltak, de mára ezeket már levetkőztem.

Úgy igazoltál Wroclawba, hogy nyártól két év opció van a szerződésében. Jelen helyzetben mennyire téma ennek a véglegesítése?

- Ez kétirányú folyamat, de mindkét fél pozitívan áll hozzá, én is szeretnék maradni, és a klub részéről is ezt érzem. A bajnokság folytatása után jöhet majd előrelépés az ügyben.

A válogatott milyen gyakran jut eszedbe?

- Természetesen célom, hogy bekerüljek a felnőtt nemzeti csapatba, eddig korábban csak az U21-es válogatottban volt lehetőségem szerepelni. Az első a játéklehetőség és a jó játék, ha ezek tartósan meglesznek, biztosan felhívom Marco Rossi figyelmét magamra. Hogy mikor jöhet el a bemutatkozás ideje, azt majd a Sors eldönti, de erre koncentrálok, ez kimondott cél számomra. Sokszor gondolok az Európa-bajnokságra, és így, hogy 2021-re halasztották, úgy fogom fel: kaptam plusz egy évet.

ÓHÁZY BÁLINT