Mint ismeretes, a csakfoci.hu kezdeményezése nyomán lett téma itthon a játékvezetők "némasága", esetleges bírálatuk tiltása és büntetése, az, hogy hogyan lehetne a hazai profi bírókat kiemelni elefántcsonttornyukból, amikor nagyobb visszhangot kiváltó ítéleteikről kellene beszélni, vitázni, egyáltalán a bíróknak nyilatkozniuk, akár megvédve álláspontjukat is.

Az MLSZ nyílt levelünkre emlékezetes és egyértelműen elutasító választ adott – kevés részlettel szolgálva – miközben külföldön, a fejlettebb futballkultúrák többségében igenis közös beszédtéma lehet a játékvezetés, a bírók esetleges hibái, és maguk a sípmesterek is megszólalhatnak ez ügyben a sajtó, a kamerák előtt – az erről készült bővebb összeállításunk itt olvasható.

Németország az egyik fontos és kiemelhető példa, ahol sokkal szabadabban beszélhetnek a sajtóval, a szurkolók és a közvélemény előtt a játékvezetők. Azért is Németországot vesszük alapul ebben a cikkben, mert ott évekre visszamenőleg komoly, kialakult kultúrája van ennek, így komoly tapasztalatuk is van már a témában. Elég a hétvégéig visszatekintenünk, amikor a Mönchengladbach-Hannover 96  (2-1) meccset vezető, és a 93. percben 11-est befújó Christian Dingert a ZDF-en mondta el saját ítéletéről a véleményét, nem sokkal a lefújás után.

"A játékvezetők nyílt és tudatos kommunikációja nagyon fontos"

A német futballban tapasztalható bírói "szólásszabadság" okairól, hatásairól és részleteiről Németország legnagyobb és legolvasottabb sportlapját kerestük meg. Exkluzív interjút adott a csakfoci.hu-nak Thomas Roth, a mértékadó Kicker jól ismert szerkesztő-újságírója, aki egyfajta specialistája a játékvezetőknek és a játékvezetésnek a német sajtóban.

Mikor, hogyan és miért döntött úgy a német szövetség, hogy engedélyezi a játékvezetőknek, hogy a mérkőzések után nyilatkozzanak a vitatott ítéleteikről?

- A döntés nem kimondottan köthető konkrét dátumhoz, sokkal inkább egy folyamatról volt szó. Volker Roth 1995 és 2010 között irányította a szövetség (DFB) játékvezetőinek bizottságát, az ő regnálásának idejére esett a nyitás, és sikeresen le is zajlott. Roth úgy gondolta, hogy a játékvezetők nyílt és tudatos kommunikációja nagyon fontos a bírók munkájának megítélését illetően, a szurkolók pedig sokkal jobban megérthetik, hogyan zajlik egy-egy játékvezető munkája, és hogy mik állnak az ítéletek hátterében. Ettől az évtől kezdődően pedig rendszeres sajtótájékoztatókat is tartanak a bírók felkészülése közben, a bizottságot és a játékvezetőket is többen képviselik ezeken a sajtóeseményeken.

Csak a mérkőzéseket közvetítő csatornák előjoga, hogy kérdéseket szegezzenek a bíróknak, vagy bárki beszélgethet velük a Bundesliga-bajnokik után?

- Roth folyamatosan arra kérte a bírókat, hogy álljanak ki magukért, sokan ezután már automatikusan odamentek a mixed zónában az újságírókhoz, nem pedig a hátsó bejáraton menekültek el, ha rossz döntésük akadt a mérkőzésen. Ott bárki kérdezhet tőlük, a meccs utáni napon, hosszabban viszont Roth ideje alatt csak azok az újságírók kerülhettek képbe, akikben megbízott, ez függött attól is, hogy egy-egy újságíró melyik médiumot képviselte. Roth utódja, Herbert Fandel viszont sokkal szigorúbban kezeli ezt, picit leépítette ezt a nyilvánosságot a bírók és az újságírók között. Ennek oka az volt, hogy például a kétes kezezés-szituációk után több játékos szinte azonnal olyan nyilatkozatokat tett a meccsek után, amelyek szöges ellentétben álltak az ítéletekkel, így Fandel idején a bírók egyénileg már nem tehetnek csak úgy nyilatkozatot. A fontosabb, kényesebb bírói témákban például a DFB engedélye kell egy interjúhoz, és az elkészült anyagokat is leellenőrzik a szövetségnél.

Így reagáltak a szurkolók a bírók kiállására

Miért fontos, hogy a bírók nyilatkozhassanak az ítéleteikről, hogy nem bújnak el, ha kétes döntéseik akadnak? Milyen hatással volt ez a német játékvezetők megítélésére?

Összességében úgy gondolom, hogy a bíróknak jól jött, hogy nyilvánosan is elmondhatják az álláspontjukat, különösen akkor, ha téves ítéletük akadt. Elmagyarázhatják a döntésükhöz vezető okokat, így sokkal érthetőbbé válhat egy-egy döntésük a szurkolók előtt. Az esetek többségében, amikor egy bíró kiáll az újságírók, a nagy nyilvánosság elé, a szurkolói reakció az, hogy tisztelet neki, amiért vállalja a hibáját nyilvánosan is.

Magyarországon az edzők csak büntetés terhe mellett kritizálhatják a bírók működését, ítéleteit, esetleges hibáit. Ha egy Bundesliga-edző szóvá tesz bármit civilizált módon, számíthat a bírságra?

- Itt is előfordulnak és régóta léteznek a büntetések, igaz, nem az Ön által említett, "civilizált módon" kijelentett bírálatok miatt, sokan átlépik azért a megengedettnek mondható határt a stílust illetően. Ha ez megtörténik, fizetniük kell. Jó példa erre Jürgen Klopp, aki állandó jelleggel vitatta a bírói ítéleteket, sokszor kíméletlen stílusban beszélve az oldalvonalnál a bírókkal. Sorozatosan fizette is a büntetéseket, és nálunk ilyenkor a bírságok tétele halmozódik és emelkedik.

DUDÁS GÁBOR