„Az egy begyakorolt figura volt”-mondta nevetve Csank János arról a gólról, amit 1997. október 11-én szereztünk a finnek elleni 1-1-re végződő vb-selejtezőn, amikor a Sport TV Mai helyzet című műsorában arra kérték, idézze fel a magyar válogatottal egy csoportban szereplő finnek elleni találatot és emlékeit. – Sokan elfelejtik, hogy elég nagy nyomás alatt tartottuk akkor a finneket. Az időjárás nagyon „kellemes” volt ott már. Beszorítottuk, nyomtuk őket. Egy felszabadító rúgásra rácsúszott Sebők, és ezért ment kapura, ahonnan kipattant, majd bepattant. Ilyen gólok azért vannak szép számmal, utána is láttam azért néhány hasonlót.”

A görögökben csalódott az előző Eb-selejtezők alatt, de azt mondta, hogy ellenük nagy bravúr volna, ha négy pontot elhoznánk tőlük. A finnek kiegyensúlyozottak, amit elkezdenek, azt végig csinálják, ki lehet számítani a játékukat, de túl kell őket erőlködni sok esetben.„Ha fizikálisan nem tudnak legyűrni minket komolyan, akkor van sansz, de ha nem tudunk közelíteni hozzájuk fizikumban, futómennyiségben, egyebekben, akkor a nagy számok törvénye alapján lebirkóznak minket.”Úgy gondolja, az észtek elleni párharc egyszerűbbnek ígérkezik, de soha nem lehet tudni:„Lábbal játsszák ezt a játékot, és azért itt vannak váratlan tényezők, éghajlat, talaj, anyámtyúkja, minden, azért egy kosárlabdában, kézilabdában tutik az ilyen meccsek, az a kérdés, mennyivel nyerünk. A futballban ilyet azért nem lehet kimondani egyértelműen.”

„Régen, ha Albániában vagy Üzbegisztánban játszottunk egy barátságos meccset, az is válogatottságnak számított, itt viszont van tét mindenféleképpen, hiszen azok számára, akik nem tudnak egyenesben odakerülni (az Eb-re – szerk.), azoknak van reményük rá, és a remény hal meg utoljára. Akik nem favoritok a csoportjukban, itt mindent oda fognak tenni, és olyan játékosokkal állnak fel, akik hozni akarják az eredményt, nem lesz sétagalopp” – nyilatkozta arról, mit változtat az, hogy tétmeccseket játszik a válogatott a barátságos meccsek helyett.

„Rutinos, idősebb harcos, amellett hátvéd volt, ami nem hátrány az edzőség szempontjából. Az edzők nagy része a középpályáról és a hátsó alakzatból kerül ki, de persze vannak kivételek. Biztos vagyok benne, hogy jó érzékkel fog hozzányúlni, legalábbis én bízom benne. Ahogy nézem, itt van állandóan Magyarországon, megy a meccsekre, nem ilyen távolról idenézegetős típus, ez mindenképpen jó” – mondta a magyar válogatott jelenlegi szövetségi kapitányáról, Georges Leekensről az előd.

Elmondta, jelenleg az ukrán határ melletti Tarpán szaktanácsadó, és úgy érzi, már nem dolgozik többet az NBI-ben. „Kizártnak tartom, hogy legyen visszaút az NBI-be a mostani viszonyok szerint. Köszönhetem Tarpának is nyilván, és saját magamnak is. Ahogyan mondani szokták, a feladat az megkereshet, ha akar, de igazából ez egy nagyon jó motiváció, hogy ott is ott vagyok, ad egy életcélt. Amúgy is szeretek futni, és egyéb dolgokat, ami a fizikumnak jó, úgyhogy jól érzem magam a bőrömben, amiben Tarpa is magasan benne van.”