A vizsgálat az MLSZ döntése alapján tizenöt, a hazai utánpótlás-nevelésben meghatározó sportegyesületre, alapítványra terjedt ki. Az érintett szervezetek egyenkénti átvilágítása módot adott arra, hogy általános érvényű megállapítások szülessenek a hazai utánpótlás-nevelés erősségeiről, gyengeségeiről és rámutasson azokra a területekre ahol a legnagyobb az elmaradásunk az élenjáró sportnemzetekhez képest – számolt be az mlsz.hu.

MIT VIZSGÁLT A DOUBLE PASS?

A 3 éves munka első szakasza az érintett műhelyek első-körös átvilágítását jelentette. Ez alapján egy éves képzési program indult (2. szakasz), ahol nemzetközi előadásokon, műhelymunkákon, külföldi akadémiák helyszíni látogatásán keresztül kaptak intenzív képzést a hazai sportegyesületek/sportalapítványok szakmai vezetői. A programot vizsga zárta.

A 3 éves ciklus utolsó fázisa az ún. záróaudit volt, amely 10 fő szempont és azon belül összesen közel 500 alszempont (indikátor, részterület) alapján értékelte a hazai utánpótlás-műhelyeket.

A program teljes mértékben a Double Pass know-how-ja alapján valósult meg, a mérési adatokat a Double Pass erre a célra fejlesztett számítógépes programjában értékelték ki. Az audit legnagyobb értéke, hogy az ún. globális-jelentés mellett (amely a szövetség vezetése részére ad átfogó képet a fejlesztési területekről) minden egyes vizsgált szervezet részére egyedi értékelést és fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az MLSZ Elnöksége úgy döntött, hogy az átfogó jelentést teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza. 

CSAK AZ KAP PÉNZT AZ MLSZ-TŐL, AKI…

Az MLSZ a jelentéshez kapcsolódóan további döntéseket is hozott. Az egyik ilyen döntés értelmében a központi költségvetésből a kiemelt utánpótlásképzésre érkező forrásokat 100%-ban a jelentés eredménye alapján osztja fel a vizsgált szervezetek között oly módon, hogy a Double-Pass által vizsgált szempontokon belül kiemelt súlyt ad az ún. produktivitásnak. A produktivitás annak mérőszáma, hogy az adott utánpótlás-műhely hány tehetséges fiatalt nevelt fel, „termelt ki” felnőtt klubcsapatok, a korosztályos válogatott számára, akik potenciálisan akár kiemelt európai bajnokságokban folytathatják pályafutásukat. Ez a mutató tehát végeredményben a képzés hatásfokát hivatott mérni. A hazai sportegyesületek számára egyértelmű üzenetet fogalmazott meg ezzel az MLSZ elnöksége: a támogatásokhoz való hozzáférés „alanyi jogosultsága” megszűnik, azt a jövőben egyértelműen a munka minősége, a teljesítmény határozza meg.

Az elnökség 12 regionális hatáskörrel is rendelkező utánpótlás-képző központot jelölt ki és a regionális feladatokra (együttműködés a régióban működő alközpontokkal) további forrásokat allokált. A kiemelt utánpótlás-központok működését a szövetség a Double Pass fejlesztési javaslatok alapján szigorú minőségbiztosítási eljárás alá vonja.

Ezek a lépések jól illeszkednek a korábban elfogadott döntésekhez, amelyek rögzítették, hogy a hivatásos (NB I és NB II) klubok a hazai játékosok szerepeltetésének függvényében jutnak hozzá a központi forrásokhoz. Az MLSZ vezetésének az a meggyőződése, hogy a kiemelt utánpótlás-képzés megerősítése és a műhelyekből kikerülő fiatal tehetségek játéklehetőségének megteremtése a későbbi eredményesség egyik legfontosabb záloga. Nyilvánvaló, hogy a projekt sikeréhez a 6-14 éves ún. pre-akadémiai korosztály képzési rendszerét is meg kell erősíteni. Ennek érdekében az MLSZ – a már említett regionális együttműködési rendszer bevezetése mellett – olyan költségtérítési- és átigazolási rendszer bevezetése mellett döntött, amely az ebben a korosztályban történő képzési munkát – ugyancsak annak eredményessége alapján – pénzügyileg is motiválja.

MIN KELL VÁLTOZTATNIUK A MAGYAR AKADÉMIÁKNAK?

A jelentésben összességében ezt a tíz ajánlást emelte ki a Double Pass:

1. A PDCA-kör implementációja: részletes tervezés, TAO támogatás és a Klubtól (felülről) érkező befektetések (100/50) (100/25) a közösen elfogadott teljesítmény-célok és -mutatók alapján.

2. Alapelvek felállítása a vállalat-irányítás szintjén: a stratégiai és operatív döntéshozatal szétválasztása; valós felelősségi területek és döntéshozatali jogosultság a Sportigazgató / Szakmai Testület számára futballszakmai ügyekben.

3. Az Akadémia Vezető valós döntéshozatali erejét és profilját fejleszteni kell.

4. HR: A személyzet szakmai fejlesztési terve (értékelés, személyes fejlesztés, stabilitás, fenntarthatóság) kidolgozást igényel.

5. A hatékony toborzási / scouting részleg további fejlesztése.

6. A fiatalabb (pre-akadémiai, kispályás) korosztályok: több figyelmet fordítani a csapat- és egyéni fejlesztésre!

7. Az eredmény-orientáltság (-kényszer) gyakran felülírja a szakmai programot - ezen változtatni kell.

8. A játékosok önállóságának növelése az interaktív edzői filozófia adaptációja révén.

9. Csapat-fejlesztés: a konkrét tanulási célok hatékony átültetése a gyakorlatra edzéseken és mérkőzéseken szükséges.

10. Egyéni megközelítés a képzésben és a karrier menedzsment területén a játékosok minél magasabb szintre történő fejlesztése érdekében: egyénre szabott fejlesztési tervek, programok meghatározása, alkalmazása és értékelése indokolt.

 

TOVÁBB: A teljes Double Pass-jelentés itt olvasható - kattints!

A RANGSOR: