"Itt csakis a csapat érdemeiről beszélhetünk, a gólt ugyan én szereztem, de ha a magyarok egyenlítettek vagy fordítottak volna, akkor nem érne semmit. És hogy mit értünk el? Valóban történelmi sikert arattunk, hiszen nagyon régóta nem nyertünk meccset" – nyilatkozta a 22 éves védő a Kossuth Rádió "Sportvilág" című műsorában, az interjút készítő Szabó Szilárdnak. A beszélgetés kivonata olvasható az alábbiakban.
LEGENDA A RECEPCIÓS ÉS DZSUDZSÁK TALÁLKOZÁSA, DE…
Marc Rebes a legutóbbi, macedónok elleni, 13 évvel korábbi győzelemmel egy szintre helyezte a mieink elleni 1-0-át, mert ugyan tudja, hogy a mostani magyar csapatot előrébb jegyzik.
- A macedónok elleni győzelmet sem szabad lebecsülni, a két meccs nagyon más volt, de a győzelem nekünk mindig ugyanannyira édes. Az igaz ugyan, hogy a magyar válogatottat papíron sokkal előrébb jegyzik, de számunkra ugyanannyit jelent mindkét siker.
Az andorrai futballista csupán „legendának” nevezte, hogy egyik társa épp abban a hotelben lenne recepciós, ahol Dzsudzsák Balázsék is megszálltak, és hogy beszélt volna a magyar csapatkapitánnyal erről a meccs előtt, és nem tud olyan andorrai kerettagról, akinek ez lenne a munkája.
- Nem vagyunk profik, egy vagy két kivételtől eltekintve, a foci mellett dolgozunk vagy tanulunk. Én dolgozom a helyi Mercedes-szervízben. Minden nap van edzés munka után.
A válogatottnál úgy egy héttel a mérkőzések előtt szoktunk találkozni, de ez attól is függ, hogy a játékosoknak milyen klubbéli kötelezettségeik vannak. Általában négynapos edzőtáborunk van.
AZ ATLÉTICÓIG JUTOTT AZ "ANDORRAI DÁRDAI"
Rebes beszélt arról is, hogyan készültek például a magyar válogatott ellen, azután, hogy a korábbi vb-selejtezőn 4-0-ra nyertünk.
- Ilyenkor az edzőnk mindig alaposan kielemzi az ellenfelet. Nagyon jól tudjuk, hogy mit játszhatunk, realisták vagyunk. Kiscsapat vagyunk, az egész országban jó ha nyolcvanezren élnek. Így más válogatottakhoz képest nekünk nincs túl sok lehetőségünk, úgy kell boldogulnunk, ahogy tudunk. Mindig azt keressük, hogy tudnánk kihozni a legtöbbet az adott meccsből, illetve hogyan fejlődhetünk csapatszinten. Fontos, hogy mindig mindenki kihozza magából a legtöbbet, így lépésről lépésre javulhatunk. A munkánknak nemrég egy Feröer elleni döntetlen lett a gyümölcse, aztán legutóbb már nyerni is tudtunk.
Az eddig megszerzett négy pont természetesen elégedettséggel tölti el a miniállam futballistáit.
- Nem is arról van szó, hogy álomszerű lenne, arról van szó, hogy ez nekünk teljesen új élmény. még sosem volt benne részünk, 13 éve nem nyertünk. Szóval végül is igen, egy Andorra-szintű csapatnak ez valóban olyan, mint egy álom.
Rebes a szövetségi kapitányukról, Koldo Alvárezről óriási tisztelettel beszélt – a tréner játékosként az Atlético Madrid keretéig vitte, jelenleg a felnőtt válogatott mellett az utánpótlásért is felel. A beszélgetésben Dárdai Pálhoz lett hasonlítva múltja és jelene miatt.
- Tudja mit jelent ezt a mezt viselni. Példa mindenki számára, a kisgyerekektől kezdve a válogatott játékosokig. Elképesztően tud minket motiválni, ugyanakkor megköveteli a fegyelmet. Minden mérkőzésen képes mindenkiből kihozni a legtöbbet. Nagy előny, hogy sokrétű tapasztalatot szerzett sok helyen, és ezeket át is adja nekünk – mondta a bekk.
ÜNNEPELTEK, DE A SÍELÉS NÉPSZERŰBB
A "magyarverés" után az öltözőben gratulált a játékosoknak Andorra kormányzója is. Akkor Rebes még együtt ünnepelt a többiekkel, de az azt követő napokról már nem tudja, hogy mi történt odahaza, illetve azt tudta, mi nem.
- Lefoglalt nyaralásom volt, úgyhogy hamar elutaztam. Az öltözőben azért eléggé elszabadultak az érzelmek…itt nem úgy élik meg az emberek a futballt, mint máshol, nem vonulnak az utcára, a síelés például sokkal népszerűbb – tette hozzá.
"NEM AKAROK HŐS LENNI"
A nemzeti együttesben az első gólját szerző játékos nem érzi hősnek magát,ahogy mondta, csapatként érték el ezt az emlékezetes eredményt Magyarország ellen, így fölösleges őt vagy például a remekül védő, kapusukat, Josep Gomest kiemelni, hőssé tenni.
- Nem én nyertem meg a meccset, nem is a kapusunk, hanem a csapat, együtt. Nem ment volna a többiek nélkül, és ebbe mindenki, az edzői stáb is beletartozik. Nyilván kellett a gólom, vagy a védések, de nem lehet ezt így külön kezelni.
(…) Andorrában ez nem így működik, de ha mégis kellene egy hős, az ne én legyek, én egyáltalán nem akarok az lenni, a hősszerep számomra értelmezhetetlen egy ilyen meccs után.
"MINDEN MEGY A RÉGIBEN, SEMMI NEM VÁLTOZOTT"
Rebes a saját karrierjét szívesen építené tovább, hiszen gyerekkori álma, hogy profivá váljon, de nemcsak a futball szempontjából nézi az előrelépés kérdését, hanem az emberi oldalt is figyelembe veszi.
- Nekem gyermekkori álmom, hogy profi labdarúgó legyek, de mindennek megvan a maga folyamata. Természetesen szeretnék jobb csapathoz kerülni és fejlődni. Jó lenne magasabb célokat kitűzni magam elé, emberként és játékosként is jobbá válni. Persze, hogy szeretném. És igen, nem akarok itt leragadni. (…) Bármilyen bajnokságba elmennék, ahol tanulhatnék és fejlődhetnék. Ahogy említettem, futballistaként és emberként is több szeretnék lenni. Számomra ez a legfontosabb. Most az lehet a célom, hogy találjak magamnak egy, a jelenleginél jobb csapatot, hogy elindulhassak fölfelé – mondta a Santa Coloma labdarúgója.
Arról, hogy Andorra kijuthat-e valaha egy Eb-re vagy vb-re, úgy vélekedett, az álmokat soha nem szabad feladni, de közben nem szabad elrugaszkodni a valóságtól.
- Nagyon fontos, hogy két lábbal a földön járjunk. Tudnunk kell, hogy kik, mik vagyunk, mennyit tudunk és hol a helyünk. Csak mérkőzésről mérkőzésre szabad gondolkodni. Aztán ki tudja, lehet egyszer majd az is sikerül, az álmokat nem szabad feladni. (…) Az biztos, hogy a gólom és a győzelem életem legboldogabb pillanatait adta nekem, de változni semmi sem változott. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben sem fog, de jelenleg nincs miről beszélni. Minden megy a régiben. A foci a minden, kiskoromtól fogva, ha esik, ha havazik, megyek focizni. (csakfoci.hu / m4sport.hu)