Dárdai Pál a Borsnak adott interjút Berlinben. Ebből idézünk az alábbiakban:
Georges Leekensről:
- Nem ismerem. Fontos lesz, hogy milyen stábot választ, mert ha rosszul dönt, akkor nem lesz belőle semmi.
A magyar csapat legnagyobb gondjáról:
- Ön lát jelenlegi zsenit? Én nem. Balázst annak tartottam, de már ő is 30 fölött van. Gera Zoltán szintén kifelé megy. Vezéregyéniségnek gondoltam Királyt, Juhászt és Szalait. Mára csak az utóbbi maradt, de ő csatár. Hogy szervezze meg a játékot, ha elöl játszik? Kellene egy vezértengely, ám ez most nincs. Ezért lesz roppant nehéz feladata Leekensnek.
Mikor térne vissza a válogatotthoz?
A válogatottal az a legnagyobb gond, hogy két meccs között hatalmas a szünet. Nyugdíjas állás. Még fiatal vagyok, tele ambíciókkal. Később lehet, hogy elgondolkodom rajta. De egyelőre korai erről beszélni. Előfordulhat, hogy belefáradok ebbe az egészbe.
Hogyan tud már 3 éve a Hertha vezetőedzője lenni?
- A jó szakmai stábon múlik minden. Egyedül nem tudsz eredményes lenni. A másik a jó pedagógiai érzék. Nem a vezetők, a csapat rúgja ki az edzőt. Ha unalmas vagy, nem tudsz motiválni, mész a levesbe (...) Három év után bármikor eljöhet a pillanat, amikor megköszönik a munkámat. Nekem óriási ajándék, hogy a Herthánál dolgozhatok. A stadiontól három kilométerre lakom, reggel nyolctól este hatig dolgozom. A meccsek előtt átmozgatás van, akkor nem szoktam ott lenni, inkább elmegyek futni. Megnyugtat. Ez idő alatt rengeteget tanultam, a Bundesligában a legjobbak ellen játszunk.
Nem én vagyok a legjobb edző, de hogy a legboldogabb, az biztos.
Lehet-e még Dzsudzsák a Hertha játékosa?
- Nem hozhatok 30 év feletti játékost, mert nem tudjuk utána eladni. Anno szerződtettem volna, és nem is Balázson múlott, hogy nem jött össze a transzfer. Kicsit sajnáltam, mert a mai napig nincs olyan pontrúgóm, mint ő.