A magyar válogatott Eb-n szerzett bevételeinek egyharmad részét a játékosok és a stábtagok kapják meg, egyharmad részét az Eb-vel kapcsolatos kiadásokra szánták, az utolsó harmadból további fejlesztések valósulnak meg, és ebből részesülnek az utánpótláscsapatok is. Ezekről Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója beszélt a Sport TV Mai helyzet című műsorában.
„Összesen 11,5 millió euró a bevételi oldala a történetnek. Nyilván nagyon sok olyan költség is van, ami ezzel szemben vetődött fel, ebből az első a játékosok és a hozzájuk tartozó szakmai stáb díjazása. A vezetésünk többször elmondta már, hogy a pénz egyharmadát erre fordítjuk, hiszen ők vívták ki elsősorban ezt a történelmi sikert” – mondta Gudra Tamás, aki a további költségekről is beszélt bővebben: „Nem mostanában voltunk utoljára világversenyen, ezért nem nagyon tudtuk pontosan megbecsülni előre, mik lesznek ennek a költségei. Nyilván információkat azért gyűjtöttünk, és az előzetes információ az volt, hogy egy kijutás költsége olyan hatszázmillió forint körül van, de ebben nagyon nagy változások lehetnek, elsősorban felfelé. Hiszen a költségek folyamatosan nőnek, az UEFA-nak is olyan követelményei vannak, amiket teljesíteni kell, és a mi szakmai stábunk is kért olyan dolgokat, amik szintén pénzbe kerültek. Olyan fejlesztéseket hajtottunk végre például a telki edzőközpontban, amelyeket előbb-utóbb megcsináltunk volna akkor is, ha nincs az Eb-szereplés, de most ezeket megcsináltuk még gyorsabban, hogy minden feltétel meglegyen a játékosoknak” – fogalmazott Gudra Tamás. Hozzátette, a Németországban dolgozó Dárdai Pál is nyilatkozott arról korábban, hogy a telki edzőközpont felveszi a versenyt minden más edzőközponttal. A gazdasági igazgató két további példát is kiemelt, elmondta, hogy az elmúlt időszakban annyit változott a labdarúgás szakmai háttere, hogy ez például megnövelte a szakmai stáb méretét, és Bernd Storck számára rendkívül fontos a fizikai felkészítés, ezen a téren is fejlesztett az MLSZ. Ezek is pénzbe kerülnek természetesen.
„Ha hozzávetőlegesen számolunk, egyharmad a játékosok és szakmai stáb díjazása, nagyjából a másik egyharmada az előbb felsorolt költségek, és a többi az, ami a fejlesztésekre fordítható, illetve amit már el is költöttünk ilyen módon, vagy el fogunk költeni fejlesztésre a következő években. Ilyenkor csak a nagyválogatottat említjük, de van az MLSZ-nek azon túlmenően 15 utánpótlás válogatottja, akik a pénzt idézőjelben csak viszik, és nem hozzák. Az ő versenyeztetésük és sok pénzt emészt fel, és ott nincsenek meg azok a TV, jogdíj és jegybevételek, ami a nagyválogatottnál. Most egy kicsivel több pénz jut az ő fejlődésükre is talán” – mondta arról, a megmaradt összeget mire tudja fordítani a szövetség.
„Mi nem most kezdünk el foglalkozni ezzel a témával. Nyilván ez már évek óta kérdés, és az utolsó egy-két évben hatványozottan. Mi soha nem vagyunk ellene az ilyen jellegű akcióknak, most sem. Azt látni kell, hogy ez a klubok döntésén múlik. Személyesen én azt gondolom, hogy mi támogatunk messzemenően egy ilyen kezdeményezést, de nem gondolom, hogy csak ezen múlik az, hogy komoly változás álljon be ebben a tekintetben. Ha a néző kimegy a stadionba és azt gondolja, hogy hasonló élményt fog kapni, mint mondjuk, amit Lyonban kapott a magyar-portugál meccsen, akkor valljuk be, lehet azért, hogy kis mértékben csalódni fog, ha nem lesznek pont ugyanolyanok a feltételek, a hangulat, a színvonal. De biztosan nagy dolgot jelent, ha olyan ember kimegy, aki még egyszer sem volt kint, és ha tíz ilyen emberből kettőnek megtetszik, az már a 20 százaléka. Nagyon fontosnak tartottuk eddig is, most még fontosabbnak tartjuk, hogy ezzel a témával foglalkozzunk, klubjainkkal közösen el fogunk követni mindent, hogy fejlődés álljon be ebben a tekintetben is” – nyilatkozta arról a felvetésről, hogy az első pár fordulóban engedjék be ingyen a szurkolókat a magyar bajnoki meccsekre.
