Az Európa-bajnokság ideje alatt a korábban a magyar utánpótlás-válogatottak élén, valamint az MTK Budapestnél is megfordult tréner, Michael Boris elemzi a csakfoci.hu-n a legizgalmasabb találkozókat. Honlapunk szakértője ezúttal a Magyarország-Portugália (0-3) Eb-csoportmeccsről mondta el a véleményét, valamint egyenként is osztályozta a magyar játékosokat és részletezte teljesítményüket.
– Az első félidőben talán nem túlzás kijelenteni, hogy briliánsan működött a magyar csapat taktikája, mélyen védekeztek, nagyon szervezettek voltak a játékosok – kezdte elemzését a csakfoci.hu-nak Boris, aki a Puskás Arénában tekintette meg az összecsapást. – Fontos eleme volt a védekezésnek, hogy a két belső középpályás, Schäfer András és Kleinheisler László jól támadta le az ellenfeleket középen, valamint Nagy Ádámmal kiegészülve sokat segítettek ki a szélre is. Cristiano Ronaldónak ugyan volt egy nagy helyzete ebben a játékrészben, de összességében jól védekeztek ellene a magyarok, nem hagyták, hogy felgyorsuljon a játéka. A második játékrészben bátrabban játszott Rossi csapata, több kontratámadást is vezettek, ezt jelezte például Schön Szabolcs gólja is, de azáltal, hogy ezt felvállalták és nyíltabbá vált a meccs, így kijött a végén, hogy a portugál csapat egy másik szint, hiszen a hajrára is megmaradt a portugál csapat gyorsasága és végül addig próbálkoztak a kapu előtt, míg nem sikerült felőrölni a magyarokat. A mérkőzés végére sajnos kijött az a minőségbeli különbség, hogy az ellenfélnél topligában játszó labdarúgók léptek pályára. Összességében jár a dicséret a magyaroknak, mert nagyon jól megvalósították a Rossi által kért taktikát a meccs nagy részében és a mentalitással sem volt probléma. Nehéz kiválasztani a meccs emberét, mert sok jó és stabil teljesítményt láttam a magyaroknál, de talán Gulácsi Pétert mondanám, aki az első gólig több szép védést is bemutatott és igazi vezér volt hátul. Azt azonban senkiről nem tudom elmondani, hogy ne adta volna ki magából a maximumot. Szeretnék még kitérni a hangulatra is, ami valami elképesztően csodálatos volt. Schön góljánál hihetetlen hangrobbanás volt, nagyszerű volt átélni a helyszínen.
A játékosok egyéni értékelése
Gulácsi Péter (8)
Sokáig meccsben tartotta a magyarokat, az első játékrészben 2-3 fontos védése is volt, valamint a másodikban is magabiztos volt. Jól játszott, a gólokról nem tehetett, egyiknél sem volt esélye sajnos.
Botka Endre (7)
A három belső védő közül egy rendre feljebb lépett besegíteni a középpályás védekezésbe, így előfordult, hogy olykor Botka került kicsit feljebb. Endre is nagyon jól oldotta meg a feladatát, több párharcot nyert, jó volt a labda elleni játéka.
Willi Orbán (7)
Ezúttal is nagyon tetszett a játéka. Akárcsak a Leipzigben, ezúttal is nagyon masszív volt középen és labdabiztos is volt, amikor a játékfelépítésből kivette a részét. A három belső védők vezére volt, kár azért a szerencsétlen szituációért, hogy rajta pattant meg a labda az első gólnál.
Szalai Attila (7)
Nagyon kedvelem a játékát, korábban játszott már nálam is az utánpótlás-válogatottakban, ahol szintén mindig masszív volt. Semmi különöset nem láthattunk tőle, de ami a feladata volt, azt maximálisan és szinte hiba nélkül megoldotta.
Nagy Ádám (7)
Speciálisabb feladata volt, mint a másik két középső középpályásnak, akik mögött kellett most játszania, és legtöbbször ő segített ki a bal és a jobb oldalra is. A szokásához híven nagyon harcias volt, rengeteget futott, Ronaldo ellen is nyert párharcot, pedig nem volt egyszerű dolga.
Schäfer András (7) és Kleinheisler László (6)
Őket egy kalap alá venném, nagyjából hasonlóan láttam a teljesítményüket és a szerepkörüket is. Nem irigyeltem őket, hiszen középen óriási csatákat vívtak a két jó testfelépítésű középpályással, Danilóval és William Carvalhóval. A fizikális hátrányukat viszont a harciasságukkal próbálták meg eltüntetni és sikerült is néhányszor.
Lovrencsics Gergő (6)
Összességében megoldotta feladatát, belement a párharcokba és amikor tudott, próbálta segíteni a támadásokat, a második félidőben volt inkább aktívabb.
Fiola Attila (7)
Rengeteget melózott a szélen, sok sprintje és magas intenzitású futása volt, és valamivel aktívabb is volt ezen az oldalon, mint a másikon Lovrencsics. Mindent kiadott magából, elérte a teljesítőképessége határát.
Sallai Roland (7)
Más típusú támadó, mint Szalai Ádám, Sallai ezúttal is rendkívül mozgékony volt. Ismét láthattuk, hogy milyen jó technikai képességekkel rendelkezik, rengeteget futott és sok egy az egy elleni szituációt igyekezett teremteni a védőkkel szemben.
Szalai Ádám (7)
Ahogyan tőle megszokhattuk, ezúttal is rengeteget harcolt, küzdött, de most sokkal nehezebb volt megtartani az előreívelt labdákat, mert Rúben Dias és Pepe rendkívül masszív védők. A mentalitása is kiemelkedő volt, igazi vezérként viselkedett.
A cserék
Nego Loic (6)
Jó döntésnek gondolom, hogy nem szélre, hanem ezúttal is a pálya közepén kapott lehetőséget. Általa sokkal több esély nyílt a kontratámadásokra, hiszen olyan típusú játékos, aki a középpályán jól tud váltani védekezésből támadásba. Valamivel magasabb játékos is, mint Kleinheisler és Schäfer, így nagyobb eséllyel ment bele a légi párharcokba.
Schön Szabolcs (7)
Rendkívül különös érzés volt számomra, amikor pályára lépett, hiszen az utánpótlás-válogatottban és az MTK-ban is a játékosom volt. Szorítottam érte, aztán pedig nagyon büszke is voltam, amikor láttam, milyen bátran és jól szállt be, veszélyesen játszott. Rendkívül sokat fejlődött az elmúlt két évben. Ugyan továbbra is a vékonyabb játékosok közé tartozik, de fizikálisan is képes már felvenni a versenyt bárkivel.
Sigér Dávid (-), Varga Kevin (-), Varga Roland (-)
Kevés időt töltöttek a pályán ahhoz, hogy befolyással legyenek a meccsre.
