3-2-re kikapott a magyar válogatott a Svájc elleni világbajnoki selejtezőn pénteken este, hazai pályán, így két meccsen szerzett egy pontjával nehéz helyzetből várhatja a folytatást a B-csoportban

A több szempontból is tanulságos találkozót a Budapest Honvéd edzőjének, Marco Rossinak a segítségével vettük górcső alá, a tréner adott a csakfoci.hu előzetes felkérésére hosszabb elemzést a mérkőzésről. Az olasz szakember több fontos és érdekes részletre is felhívta a figyelmet, és inkább pozitívumokat látott, sőt, úgy vélte, nem nulla, hanem három pontot érdemelt volna a nemzeti csapat a Groupama Arénában.

Rossi beszélt a sokat kritizált Szalairól, a meccs sarkalatos pontjairól és mutatóiról, Storck döntéseiről és arról is, miben változott sokat a csapat az Eb- látottakhoz képest.

Az Eb-csapatnál is jobb volt ebben a magyar válogatott, Svájc mázlija

A magyar válogatott több fontos mutatóban, így például labdabirtoklásban (50-50%), a passzok pontosságában (88-88), vagy a a lövési kísérletekben is egálra végzett Svájccal az UEFA hivatalos statisztikái szerint, mégsem szerzett pontot. Marcos Rossi honlapunknak elmondta, valóban ennyire kiegyenlített volt-e a találkozó.

- Néha nagyon "érdekesek" vagy megtévesztőek tudnak lenni ezek a statisztikák, de itt valóban elmondható, hogy egy teljesen kiegyenlített meccs volt, sőt, szerintem nem túlzás azt állítani, hogy a magyar válogatott jobb volt Svájcnál. Svájcnak egyénileg talán több jó játékosa van, de most leginkább mázlija volt. A magyar csapat jó meccset játszott, a szurkolók pedig elégedettek lehetnének, ha nem kapott volna ki a csapat ilyen pechesen. Összességében Magyarország szerintem sokkal inkább támadó felfogásban játszott, mint például az Európa-bajnokságon. A kontinenstornán is egységes volt csapat, szervezetten futballozott, de szinte csak a kontrákra játszottunk, most viszont tényleg próbáltuk mi alakítani a játékot, ami számomra is sokkal szimpatikusabb volt, annak ellenére is, hogy az Eb-n is jól játszott a válogatott. Jobb volt a magyar csapat, mint ellenfele, agresszívabbnak, motiváltabbnak tűnt, mint Svájc, ahogy egyébként kell is egy ilyen meccsen. Az eredményt leginkább a balszerencse okozta, de azért nem szabad elmenni Lang vagy Fiola hibái mellett sem. Taktikailag fontos volt, hogy gyorsan le tudtuk támadni a svájciakat, igaz, ők pedig válaszul általában gyorsan visszaértek védekezni. Ugyanakkor a széleket a magyar csapat például sokkal jobban használta ki, az így született akciókból pedig nem egy veszélyesnek is bizonyult.

Kiemelendő tehát, hogy épp abban a mutatóban, a labdatartásban és támadásépítésben volt egy szinten Svájccal a nemzeti csapat, amiben az ellenfél kiemelkedőnek számít az egész kontinensen, ezt az Eb-n látottak is megerősítették. Sőt, korábban Bernd Storck is többször utalt rá, hogy fontos, hogy végre ne mi fussunk a labda után, hanem tartsuk meg azt. Rossi szerint ez változás és a tendencia folytatódhat a továbbiakban, de lesz olyan ellenfelünk a vb-selejtezők során, aki ellen azért nehéz elképzelni ezt a fajta mezőnybeli dominanciát vagy éppen kiegyenlítettséget.

- Nyilván mindig az ellenfél minőségén is múlik, hogy mennyire tudja egy csapat irányítani a mérkőzését. Mindenféle forgatókönyvre fel kell készülnie egy edzőnek, vannak olyan szituációk, amikor egy csapat igenis kénytelen beállni védekezni és kontrázni. Például a portugálok ellen én erre számítok majd, ott egész egyszerűen olyan játékosok ellen, mint Ronaldo vagy Nani, zártabban kell védekezni, defenzívebben kell felállni. Svájc ellen viszont nagyon jól működött a labdatartás. Tegyük hozzá, hogy azért az sem mindegy, egy csapat hol birtokolja a labdát – ha a saját térfelén, az kevésbé fontos, mint ha az ellenfél oldalán tud dominálni. A lényeg, hogy támadásokat is tudjon szervezni egy csapat a labdával, fontos, hogy milyen irányban és gyorsasággal mozgatod azt. Az oldalpasszoknak és a lassú labdajáratásnak nem sok értelme van, ha például hátrányban vagy. Most erről nem volt szó, sőt, öröm volt látni, hogy a magyar válogatott általában gyorsabban tudott átállni a védekezésből támadásba, mint a svájci csapat. Összességében jól nézett ki a magyar válogatott fizikálisan és taktikailag is.

Meglepő laptalanság és Storck spórolása

Ugyancsak érdekes volt látni Rossi szerint, hogy a többnyire igen határozottan futballozó magyar csapat sárga lap nélkül lehozta a fontos mérkőzést.

- A magyar válogatott keményen, határozottan védekezett és ami fontos, sok esetben előbb értünk oda a labdához, mint az ellenfél. Egy csapat minőségét mutatja, ha keveset faultol feleslegesen, ami sokszor veszélyes lehet és helyzetbe hozhatja az ellenfelet. Most ezek a szabálytalanságok elmaradtak, amit abszolút pozitívum.

Bernd Storck egyik érdekes döntése az volt, hogy nem is használta ki mindhárom cseréjét, Némethet és Nikolicsot küldte be a meccs vége felé, Kleinheislert és Szalait leváltva. Rossi szerint azonban nem volt szó "elvesztegetett" lehetőségről emiatt, sőt, szerinte jót húzott a német azzal, hogy nem nyúlt bele még egyszer a csapatba.

- Minden edzőnek megvan a saját gondolkodása, elképzelése egy meccs alatt, általában a cseréket azért használjuk teljesen, hogy taktikailag vagy fizikálisan valami újat hozzunk a pályára. Valószínűleg Storck nem látott nagyobb gondot a meccs vége felé sem, de az igazat megvallva nem is volt nagyon miért változtatni. Szalait és Kleinheislert is csak azért hozhatta le a kapitány, mert fáradtak voltak, taktikai oka és háttere nem nagyon volt a két cserének, és nem lett volna egy harmadiknak sem.

A vb elúszott - vagy mégsem?

Az eddig remélt 4-6 pont helyett 1 egységgel áll a magyar válogatott vb-selejtezőcsoportja utolsó előtti helyén, egy nappal azelőtt, hogy Lettországban javíthat majd a válogatott. Rossit megkérdeztük arról, mit gondol, a pontszegény rajt meg is pecsételte már a kijutásunkat, vagy még korai lemondani a vb-ről?

- Nagyon nehéz a helyzetünk, elsősorban amiatt, hogy Feröeren pontokat vesztegettünk el, sőt, nem túlzás az sem, hogy ott az ellenfél volt jobb. Ennek ellenére mondhatni, hogy minden nyitott még, de minden a Portugália ellen találkozókon és a Svájc elleni második meccsen fog múlni. Lettországban szerintem könnyű dolgunk lehet, mint ahogy Andorra ellen is, de egyébként most már nagyon nehéz lesz odaérni az első két hely valamelyikére. Az Eb-n Portugáliával jó meccset játszottunk, igaz, ott nem is voltak csúcsformában. Köztük és Svájc között nagy különbséget nem látok, nagyjából egy szinten vannak, sok múlhat majd az egymás elleni második meccsükön, hogy Ronaldo milyen formában játszik. Ha a topon lesz, eldöntheti azt a mérkőzést. Ugyanakkor a magyar válogatott reményeit és esélyeit még éltetheti a Svájc ellen mutatott játék, de ehhez ugyanígy is kell folytatni, méghozzá úgy, hogy győzelmekkel is párosuljon a mutatós futball.

Marco Rossi a csapatrészekről külön-külön is beszélt rövidebben a Svájc elleni találkozóra visszatekintve:

KAPUSPOSZT:

Storck minden bizonnyal tudja, miért döntött Gulácsi mellett, én ebben nem tudok és nem is akarok beleszólni, mert bár ismerem a magyar kapusokat, edzésen nem látom őket, így nincs teljes képem róluk. Gulácsi Péter "rendben volt" a meccsen, a gólokról nem tehetett.

VÉDELEM:

Ahogy már mondtam, az egyéni hibák itt sorsdöntőek voltak, ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy rosszul védekezett volna a magyar válogatott a teljes csapatrészt tekintve, sőt, szerintem rendben volt a dolog. Fontos volt az is, hogy Gera is vissza-visszalépett besegíteni. A hibázó Fiolának és Langnak is voltak jó megmozdulásai, nagy mentései, hogy aztán a második félidőben megbüntessék a svájciak a hibáikat. Egy ilyen meccsen ezeket nem engedheti meg magának egy csapat, de ezek egyéni bakik voltak, nem a teljes védelemé vagy a védekezésé. Hozzátehetjük, hogy a második svájci gólnál, amikor Rodriguezről lemaradt Fiola Attila, alighanem les előzte meg a találatot. Azt is fontos megjegyezni, hogy Fiola hosszú ideje középső védőt játszik  klubjaiban, így a Puskás Akadémiában, majd a Videotonban is, míg Storck a válogatottban jobbhátvédként számol vele, nem lehet azért egyszerű az átállás. Lang Ádám mindig lehetőséget kap a kapitánytól, és szinte mindig él is vele, fiatal és jó futballista, akinek a válogatottbeli megmozdulásai szinte mindig pozitívak. Szerintem a nagy hibája ellenére jól teszi Storck, hogy bízik benne és számol vele, még sokat fejlődhet a jövőben. Vele kapcsolatban annyi derült ki az Eb-n, hogy jobb bekként nem használható, pláne egy Eden Hazard ellen, igaz, az a döntés kényszerű is volt.

KÖZÉPPÁLYA:

Gera Zoltán és Nagy Ádám megint nagyszerűen futballozott. Gera 37 évesen is briliáns, minőségi futballista, remekül passzol és sokszor a svájciaknál is gyorsabban olvasta a játékot. Ha megőrzi a fizikumát, még sokáig ő jelentheti a különbséget a pályán. Nagy Ádám pedig a csapat egyik legfontosabb játékosa a válogatottnak, nagyszerűen szedte össze ismét a labdákat, és remekül el is osztotta azokat. Ide venném még Kleinheisler Lászlót is, aki picit a támadótrió mögött visszavonva szerepet. Neki is jó meccse volt, ugyanakkor egy dologban talán változtathatna. Ha nem is színészkedik, de picit szerintem túl könnyen kerül sokszor a földre és vár a játékvezetőre. Ha többször felállna és kevesebbet reklamálna, az neki és a csapatnak is előnyére válna

TÁMADÓK:

Jól működött a rendszer és ki is használtuk többnyire a széleket, több veszélyes akciója volt így a magyar csapatnak, mint Svájcnak, amely inkább középen, Shaqirire építve szövögette az akcióit. Jól használta ki az előrehúzódó svájci szélső védők mögött a területeket többször is a magyar csapat. Szalai Ádám nagy fontos tagja a válogatottnak, és nem csak a góljai miatt. Jól fedezte a labdát, 1-2 védőt mindig lekötött, fejjel és lábbal is gólveszélyes volt a 16-oson belül, soha nem egy kellemes ellenfél egy védőnek. Meggyőződésem, hogy 3-4 éve nem futballozott ilyen jól a válogatottban, az Eb-n sem, és legyünk őszinték, előtte nem sokat mutatott az utóbbi években, címeres mezben, picit valahogy lassabban gondolkodott és mozgott is a pályán, mint a többiek. Most viszont egyáltalán nem lehet miért kritizálni, nagyon jól játszott.

 

Dudás Gábor