Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Emlékév Testület elnöke a csütörtöki bejelentésnél elmondta, az eredetileg – az 1953-ban, a Wembley Stadionban 6:3-as magyar sikerrel zárult összecsapás évfordulójára – tervezett november 25. azért nem válhat hivatalos emléknappá, mert ezt a dátumot 2012-ben a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánították, így nemzeti gyásznap.

Lomnici Zoltán beszámolt arról, hogy a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion jövő ősszel sorra kerülő átadásáig tartó Aranycsapat-emlékév során a Kárpát-medence egész területén folyamatosak a legendás nemzeti tizeneggyel kapcsolatos megemlékezések, s nemsokára a 100. ilyen rendezvény következik.

– Ki szeretném emelni, hogy ezeknek az eseményeknek a megrendezéséhez nem használtunk fel forrásokat a költségvetésből, s bár a Magyar Labdarúgó Szövetség nem támogatta az emlékévet, végül minden helyszínen önerőből összegyűjtötték a szervezéshez szükséges összegeket – mondta a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke.

Lomnici Zoltán hozzátette, szeretnének az új Puskás Ferenc Stadion átadásáig a Kárpát-medence valamennyi magyar nyelvű iskolájában meghirdetni tanulmányi versenyt az Aranycsapatról, és ez lenne az első olyan program az emlékév során, amelyhez állami támogatásra számítanának.

Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter az Aranycsapatról azt mondta, Puskás Ferenc és társai mindig a magyar nemzetet képviselték, motiváltak voltak, és ami – ahogy fogalmazott – a legfontosabb: „szerettek focizni”.

– Az 1973 óta felnőtt magyar futballgenerációk tagjainak nincs ott a lelkében az az identitástudat, amely az Aranycsapatot is a világ legjobbjává tette, és amíg ez nem áll helyre, addig soha nem lesz olyan a magyar futball, mint amilyen volt – jelentette ki a miniszter. (MTI nyomán)