Bernd Storck nemrég, a svájci Aargauer Zeitungnak adott interjúban természetesen a közelgő, pénteki világbajnoki selejtezőről (több mint 3-szoros pénzt fizet a magyar válogatott győzelme - kattints!) és a csoportküzdelmek esélyeiről is beszélt, majd megjegyezte – nem először és nem utoljára – hogy az Európa-bajnokság egyik legjobb csapata bizony Svájc volt,

- (…) Hogy Portugáliát tekintem-e elsőszámú favoritnak? Egyáltalán nem. Svájc már megmutatta, hogy verhető az Európa-bajnok is. (…) Egy igazi topcsapat, topjátékosokkal a svájci válogatott, olyan futballistákkal, akik topbajnokságokban játszhatnak. Épp nemrég jártam Franciaországban, egy UEFA-konferencián, ott is kiderült, hogy a svájci volt az Eb egyik legerősebb csapata.

Visszatekintve az Európa-bajnokságra és a csapatok mutatóira az Instat statisztikáiból gyorsan kiderül, mire is gondolhatott a szövetségi kapitány. Az alábbiakban az egész Európa-bajnokság szakmai elemzését alapul vetítve hasonlítottuk össze a két együttes közelmúltbeli teljesítményét.

A csapatok összesített Instat-értékét számolva például kiderült, hogy Svájc a 7. (277), Magyarország pedig a 12. (258) lett a listán.

Helyzetkihasználás: Mi sokat rontottunk, ők alig

A legfontosabb mutatóban, a szerzett gólokban (6-3) vertük pénteki riválisunkat a kontinenstornán, arra viszont érdemes figyelni, hogy a kapu előtt hatékonyak. Összesen kétszer hibáztak a négy meccsükön, ennél jobb mutató nem volt, míg a mieink 8-szor, ez a második legrosszabb adat volt a mezőnyben.

Ellenfelünk mindhárom találata a 16-oson belülről született az Eb-n, még Shaqiri emlékezetes, a torna legszebb góljának (hivatalosan, az UEFA által, a szurkolóknál ugye Gera Zoltán győzött – a szerk.) megválasztott ollózása is a büntetőterületen belülről esett. Ezzel együtt a szélsőre érdemes lesz majd a 16-oson kívül is figyelni (A korábbi cikkünk erről itt!)  

Szembetűnő, hogy nem sokat dédelgették a labdát akcióiknál, átlagosan 2-3 passzból eljutottak a kapukig góljaiknál (a spanyoloknál és a belgáknál ez a mutató 10 körüli volt), igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy kétszer is pontrúgást követően örülhettek – egy újabb veszélyfaktor, amire figyelni kell. A svájci támadások hossza átlagosan 9 másodperc volt, a miénk 6 mp körül.

TTM-mutató: Svájc a harmadik

Lövési pontosságban a mieink jobbak voltak (12,3 meccsenkénti átlagos kísérletünkből 5,3 el is találta a kaput, míg a svájciaknál ugyanez a mutató 16,3/5,5 volt), az összes játékba avatkozást figyelembe véve (úgynevezett TTM-mutató) viszont Svájcé volt az Eb harmadik legjobb csapata a németek és a spanyolok között.

Szeretik a labdát is megtartani a riválisnál: az Eb-n átlagosan 33:43 percig volt a birtokukban a játékszer meccsenként (ez a 4. helyet jelentette a kategóriában), százalékban kifejezve ez 56, ennél pedig csak két csapat volt "ragaszkodóbb" az egész mezőnyben – ráadásul 63 százalékban az ellenfél térfelén tartózkodtak a svájciak labdatartás közben. A mieink labdabirtoklás terén szintén az első tízben zártak (9. hely).

Mindkét csapat a sokat szabálytalankodó együttesek közé tartozott az Eb-n: a saját térfélen elkövetett szabálytalanságok terén mi a negyedik helyen zártunk, Svájc mögöttünk.

Kulcspasszokban és gyors támadásokban mi voltunk a legjobbak

Passzaik 86 százaléka talált embert átlagosan, ami az összesített harmadik helyet jelentette a kategóriában. Méghozzá rövid passzokat, átlagosan csak a spanyolok éltek ennél is rövidebb átadásokkal a csapatok közül. És hogy nem csak alibipasszolgatásról, vagy egyfajta altató "tiki-takáról" volt szó: Svájc vezette a negyedik legtöbb támadást az Eb-n, szám szerint 112-őt, ezzel a spanyolokra, a horvátokra, a belgákra, a franciákra is rávertek, nem is beszélve a mieinkről (99).

A támadásvezetéseket megkülönbözteti az InStat (van pozicionált, gyors és pontrúgásból). Középső kategóriában a magyar válogatott volt a legjobb az Eb-n (16-tal, holtversenyben a franciákkal), Svájc utánunk következik 15-tel.

És egy újabb veszélyforrás: gólra törö akcióik több mint kétharmadát (69%-át) a széleken vezették, ebben ugyancsak a legaktívabbak között volt Franciaországban következő ellenfelünk.

A passzok átlagos gyorsaságában (4.) és a kulcspasszok számában (2.) is élcsapatnak bizonyult a svájci válogatott a nyáron. A sikeresen véghezvitt kulcspasszok arányaiban szintén második helyen zárt Svájc, utóbbi kategóriában egy válogatott előzte meg őket: a magyar, amely 62%-os mutatóval az egész Eb legjobbja volt.

Párharcokban nagyon fel kell javulnunk

Fejjel sem rosszak azonban a svájciak: légi párharcaik 53 százalékát nyerték meg az Eb-n (ez a 7. legjobb volt a mezőnyben), ugyanakkor a földön már kevésé szerették az ütközéseket: 47 százalékuk megegyezik a mi sikeres párharcaink arányával. A párharcokat tekintve egyébként javulnunk kell az Eb-hez képest: védekezésben és támadásban is a leggyengébbek közé tartoztunk, húsz válogatott is jobb volt nálunk ebben.

Három játékosuk a legjobb húsz között

A legjobb Instat-indexű játékosok közül, a TOP 20-ban három svájci focista is volt: Xherdan Shaqiri az egész Eb-mezőnyt tekintve a 12. lett (320), alig lemaradva Cristiano Ronaldótól, mögötte pedig ugyancsak kevéssel következett (319) a védelem egyik oszlopa, és ez alapján a torna harmadik legjobb bekkje (csak Hummels és Boateng végzett előtte a rangsorban), a hoffenheimi Fabian Schär, aki klubtársával, Szalai Ádámmal is szembenézhet pénteken.

Ugyancsak a legjobb húszban végzett (a 17. lett) a Budapesten majd eltiltás miatt hiányzó (most már) Arsenal-játékos, Granit Xhaka (316), ezzel a második legjobb védekező középpályás is lett, csak a német Kroos előzte meg a posztján. A kulcspasszok pontosságát illetően Shaqiri az egész Eb-n a legjobb lett, a számát tekintve pedig ő is a tagja a legjobb 20-as mezőnynek Xhaka és Dzemaili társaságában.

A jobbszélsőnknek nem lesz könnyű dolga, hiszen a svájci Ricardo Rodrigueznél például nem volt jobb balbekk az Eb-n a kimutatás szerint, az életveszélyes beadásaival és lövéseivel is operáló Wolfsburg-futballista védekezésben és támadásban is kiemelkedőt nyújtott. A másik oldalon Lichtsteiner borzasztóan aktív cselezésben, az Eb-n húsz alkalommal próbálkozott, ebből ötször át is játszotta ellenfelét. Magyar mezőnyjátékosok nemigen kerültek az egyes kategóriákban a legjobb 20 közé, Kádár Tamás kivételt jelent, az ellenfél térfelén megszerzett labdákat tekintve a 18. legjobb volt a mezőnyben.

Xherdan Shaqiri a jobbszélsők között lett dobogós (3.), érdekesség viszont, hogy a csatárok nem alkottak maradandót az Instat szerint sem a tornán, az eddig az idényben is halványan teljesítő Heris Seferovic a 22. lett csak a támadó között, kevéssel megelőzve például Priskin Tamást is.