A hiányzókról
– Értelmetlen amiatt panaszkodni, hogy ki az, aki biztosan távol marad, jobban szeretek azon gondolkodni, kikre számíthatok, és hogy milyen csapatjátékot tudunk így mutatni. De nem tudnám letagadni, hogy Sallai Roland és Nagy Zsolt legutóbb a legmeghatározóbb játékosaink közé tartoztak, remélem nem nagyon érződik majd a hiányuk.
Mindenesetre számíthatunk arra, hogy valamennyire érződik majd, hogy nem bevethetőek.
Ki lesz Nagy Zsolt helyén?
– Értékeljük ezt az adottságot, hogy balszélsőként kire számíthatunk, több lehetőségünk is van. Letagadhatatlan, hogy Kerkez folyamatosan játszik ebben az idényben, kiváló teljesítményt nyújt egy olyan bajnokságban, ami Európa legerősebb ligái közé tartozik. Az Ajax ellen fog pályára lépni, még mielőtt megérkezne Telkibe. Bízunk benne, hogy ezt a teljesítményt a válogatottban is meg tudja mutatni, de napról napra kiértékeljük a lehetőségeinket.
A csoportelsőség vagy a bennmaradás a cél?
– Szeretnék alázatosan hozzáállni ehhez a munkához. Most már van esélyünk csoportelsőként végezni, de vannak olyan értékek, amikre jobban szeretnék hangsúlyt helyezni, és vannak olyan csapatok, például a német és az olasz válogatott, amelyek alázatra késztetnek. Kedd este hét olyan német játékos játszott a Bayern Münchenben a Barcelona ellen, akik a válogatottban is játszanak, és nyertek 2-0-ra.
A wolverhamptoni meccs után is kiemeltem, hogy amit a srácok nyújtottak, az rendkívüli volt, de nem kell arra gondolni, hogy mi egy aranycsapat vagyunk, nem lettünk attól fenoménok.
Most, hideg fejjel, már eltávolodva ettől a sikertől, át kell gondolni, hogyan tudjuk száz százalékban lehozni a pályán a saját játékunkat ilyen ellenfelekkel szemben. Igyekszünk azért legalább ligán belül maradni, hogy a következő alkalommal is az A-divízióban játszhassunk. Aztán előfordulhat, hogy a következő két találkozón nem szerzünk gólt, de matematikailag, ha Anglia az egyik meccsét nem nyeri meg, akkor bennmaradunk. Az én célom, hogy a válogatott ismét bizonyítsa, hogy nem fél Sanétól, Kimmichtől és senkitől, emelt fővel tud távozni a pályáról. A fő célom, hogy a szurkolóink büszkék lehessenek ránk.
Senki nem vesz félvállról minket
– Már az Eb óta nem becsüli le senki a magyar válogatottat. Az Eb után Magyarország nemzetközi szinten elismerést szerzett magának, még hogy ha a rangsorban ez nem is annyira látszik. Ami igazán fontos, hogy hitelt szereztünk magunknak és erre büszkének kell lennünk, meg kell próbálnunk ezt megtartani és ugyanilyen fontos lesz, hogy sikerüljön megtartanunk ezt a lelkesedést a szurkolóinkban. Úgy érzem, hogy végre a magyar szurkolók lelkesen tudnak várakozni egy válogatott meccsre, ezt bizonyítja az is, hogy az Olaszország elleni találkozóra fél nap alatt elfogytak a jegyek, vitték mint a cukrot.
Szoboszlai Dominikról
– Szoboszlai kapcsán egy dologra emlékeztetnék. Ha bárki azt várja el tőle, hogy egy látványos gólpasszt adjon minden alkalommal, vagy egyedül felborítsa az egyensúlyt minden meccsen, azoknak azt mondanám, hogy az a mérőszám, ami azt mutatja, hogy ő mennyit fejlődött és mennyire keményen dolgozik a hiányosságain, azt egy jelenet mutatja meg igazán: Angliában volt egy szabadrúgás a szögletzászlóhoz közel, amiből az angolok egy kontrát indítottak, ő pedig 80 métert lefutva mentett hátul egy gólhelyzetben.
Szerintem régen ő nem tudta volna ezt a 80 méteres távot lesprintelni, számomra ez mutatja, hogy ő mennyit dolgozott a saját fejlődésén, ami a saját és a csapat szempontjából is nagyon fontos. Erre összpontosítsunk.
A Genkben játszó Németh Andrásról
– Még messze áll a válogatottságtól, nagyon sokat kell dolgoznia. Azóta játszik a Genkben, hogy Cyriel Dessers a Cremoneséhez igazolt. Volt néhány meccse kezdőként, de nem nagyon jöttek a gólok. Igazából nem is ez számít, hanem a teljesítmény. Nyilván azért van azóta is kispadon, mert valami nem működik nála. Figyelek rá, majd beszélek vele, mert az U21-ben játszik, ahogyan Horváth Krisztoferrel is beszélni fogok. Két ígéretes srác, de nekik még fejlődniük kell, át kell látniuk, hogy min dolgozzanak, különben sosem fognak fejlődni.
Hazája, Olaszország elleni újabb találkozóról
– Mindenekelőtt várjuk meg azt, hogy kik lesznek a keretben az olaszoknál, mert előfordulhat, hogy 15-20 másik játékost fog meghívni Mancini, mint júniusban, olyan bő merítési lehetősége van, akár teljesen lecserélheti a keretet. Ami engem illet, érzelmi szinten annak örülnék, ha egy olyan meccset láthatnék, amely során egyenlő ellenfelek vagyunk, még ha papíron el is maradunk tőlük, de motivációval, erőfeszítéssel felvehetnénk a versenyt csapatjáték és egyéniségek szintjén is. Arra számítok, hogy szép meccset fogunk játszani, csaknem 70 ezer szurkoló előtt, ami egy rendkívül egyedi helyzet, de volt már ilyen a Puskásban. Nyilván Cesenában más volt a helyzet, az egy kis stadion volt, itt 3-4-szer annyian lesznek, szinte mindannyian magyarok, úgyhogy kijut majd a szurkolásból.
A szurkolóinkat szeretnénk egy nagyszerű élménnyel megajándékozni. Személyes büszkeséget is jelenthetne, ha Olaszország ellen tudnánk jó teljesítményt nyújtani. Több mint boldog lennék, ha most aláírhatnám, hogy jól fogunk játszani és döntetlenre végzünk.
A Fradi-játékosok terhelése az EL miatt
– Szerintem nem jelent különösebb gondot, mert Dibuszt leszámítva - aki gyakorlatilag folyamatosan játszott, néhány meccset leszámítva - a többieket forgatják, nem mindig kezdők, elég jól rotálják őket. Nem titok, a Fradi most már több éve a legerősebb magyar klubcsapat, ezért is nyeri meg a bajnokságot immár négy éve, meglehetősen könnyedén.
Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de a Fradi az egyetlen magyar csapat, amelyik európai szinten jó esélyekkel léphet pályára.
Tervezi-e fiatalabb kapus behívását?
– Ha a korukat nézzük, Buffon például még mindig játszik 43 évesen, tehát szerintem Dibusznak és Gulácsinak is van még legalább tíz éve. De viccet félretéve, vannak olyan fiatalok, akik érdemesek a figyelmünkre, például az U21-ben is két olyan kapus szerepel, akik közül egyikük a Juventusnál (Senkó Zsombor - a szerk.), másikuk a West Hamnél (Hegyi Krisztián - a szerk.) játszik. Nagyon fiatalok, előttük a jövő, nem hajt a tatár. Dibusz és Gulácsi is két kiváló kapus, akik kiválóan teljesítenek. Gulácsinak volt nemrég egy olyan hibája, ami a mérkőzésbe került, de ebből visszatért érzelmileg. Olyan hiba volt, amit bárki elkövethet. Még nem döntöttünk a rotációt illetően, észnél kell lenni ezen a poszton is. Én azt mondanám, hogy Gulácsi Németország ellen játszani fog, szinte hazai pályán, viszont a második meccset illetően majd még döntünk az alapján, hogyan teljesítünk Lipcsében.
