A Szovjetunió egy mai napig viták tárgyát képező mérkőzésen 6-0-ra kiütötte az egyik titkos esélyesének is tartott Mezey-csapatot, és az akkori pofonból talán azóta sem sikerült igazán talpra állnunk.
Akkori szövetségi kapitányunk, Mezey György 2014-ben így emlékezett vissza a találkozóra és annak következményeire:
"Sok éve azt várják el, hogy valami olyan háttérben lévő gazemberségről beszéljek, ami valójában nem is volt. Kitaláltak marhaságokat, pedig volt próbálkozás arra, hogy szakmailag is kivesézzük azt a vereséget, de ez senkit nem érdekelt, mindenáron valami titkot akartak. Először is az a szovjet csapat semmivel nem volt gyengébb csapat, mint a magyar, Lobanovszkij ráadásul elég jól informált volt rólunk. Egyébként Lobanovszkijtól kezdve Wengerig, Fergusonon át nincs olyan edző, aki 25-30 évet benne volt az élfutballban, hogy ne kapott volna 6, 7 vagy akár 8 gólt is a csapatával, mint ahogy rúgott is ugyanennyit. A tragédia azon a meccsen az volt, hogy két perc alatt kaptunk két gólt. Ugye, előtte három évig arra én azt kértem a csapattól, hogy előremozogva próbáljanak labdát szerezni, viszont itt kétgólos hátrányban arra kellett volna átállni, hogy teljesen álljunk vissza, hogy ne kapjunk több gólt, de abban a miliőben én ezt nem tudtam megcsinálni.
Mostanában egyébként volt időm visszanézni a mexikói meccset, már nagyobb türelmem van hozzá, és azt láttam, hogy kilencszer futottak lesre a szovjetek csak az első félidő során, ami azt mutatja, hogy végig előremozgó védőkkel álltak szemben. Ez abszolút szakmai hiba volt, ha úgy tetszik, csak azt nem tudom, hogy hogyan lehetett volna mindezt megelőzni a kispadról, amikor 4 perc után 2-0 volt oda az állás, a pálya mellől ilyen utasítást már nem lehetett adni. Mexikóban kaptam ezt a marha nagy pofont, amitől én se bírok azóta talpra állni"
A rossz emlékű irapuatói meccs góljai a RetroGól címet viselő rovatunkban, Vitray Tamás kommentálása mellett: