Aki elemez: Mihalecz István

Az MLSZ egyik legfontosabb határozata a legutóbbi elnökségi ülésén az volt, hogy a határon túli magyar felmenőkkel rendelkező játékosokat egy hatékonyabb játékosmegfigyelői rendszer kiépítésével még jobban átszűrjek. A döntés logikus, hiszen a jelenlegi felnőtt válogatottban 5 olyan játékos szerepel, akik honosítási procedúrát követően váltak Marco Rossi számára elérhetővé, és közülük Orbán és Kerkez egyértelműen húzóember. Az MLSZ tehát átgondoltan, és jól lépett már korábban is, de most szintet is próbálnak lépni azzal, hogy intézményesítik a kiválasztást. A cél egyszerű, az 5 millió külföldön élő magyar között jelentős számú futballista van, akikből a legjobbakat be kellene integrálni a legnépszerűbb sportágunkba. Igen, de hogyan?

Cél a versenyképességünk növelése

- Globalizálódik a világ, ezen belül a futball még erősebben, a jelenlegi válogatott keretben 5 játékos (Kerkez, Nego, Orbán, Mocsi, Styles) van aki nem Magyarországon született. Kiélezett nemzetközi versenyben ők jelenthetik azt az apró különbséget, ami kell az Eb vagy esetlegesen a vb kijutáshoz, elég csak Nego góljára gondolni az Izland ellen mindent eldöntő playoff mérkőzésen.

Jó tíz évvel ezelőtt Svájcban edzőként részt vettem egy dupla mérkőzésen a magyar U-17-es válogatottal.  A hazai csapat kétszer is szoros mérkőzésen nyert ellenünk. Akkor azt láttuk, hogy a kezdő tizenegyükben, összesen három született svájci volt, a többi koszovói, albán, afrikaiak, és egyéni képességekben valamennyien határozottan jobbak voltak, tőlünk csak egy játékos tudta felvenni felük a versenyt, őt Sallai Rolandnak hívtak. Napjainkban Europában az U-19-es válogatottak többségénél, már a keretekben van 4-5 olyan játékos, aki nem az adott országban született (vagy legalább a szülei nem ott születtek). Törökország már 10 éve fizetett játékosmegfigyelőket alkalmazott Németországban, hogy hazacsábítsak a játékosaikat.

Már az akadémiákra kellenének a határon túliak!

Ahhoz, hogy utánpótlás szinten is versenyképesebbek legyünk már kellenek a határon túli magyar játékosok.

Az NB I is tudna profitálni, a szövetségi játékosmegfigyelői rendszerből, mert az MLSZ által dotált magyar szabályt a csapatok fele nehezen tudja betartani, így jelentős központi TV-s bevételektől esik el egy egyesület, az NB II-ees csapatoknál pedig egyértelmű segítség lenne, ha tudnának találni megfelelő számú minőségi játékost magyar gyökerekkel rendelkező, de jelenleg határon túl játszó játékost.

10 kiemelt akadémiánk van jelenleg, ami sok, mert minőséggel nehezen tudják feltölteni a csapataikat, ezzel a rendszerrel ők is tudnák fejlődni a kiválasztás szintjén, és a „magyaros” mentalitást egy kicsit fel is kavarnák az érkező játékosok, lévén máshol szocializálódtak, és óhatatlanul más mentalitást, személyiségjegyeket hordoznak magukban. Tömegével nyilván nem fogják elárasztani a honosított játékosok a hazai akadémiákat, hiszen, aki a pályafutása és fejlődése szempontjából most jó helyen van, érthető módon nem biztos, hogy váltani szeretne.

Hol és hogyan keressünk?

Az MLSZ-ben már biztos, hogy papíron van a scout rendszer struktúrája, de egyelőre nem ismert miként fog dolgozni a szövetségi apparátus ebben az ügyben.

Logikusnak tűnne két földrajzi egységre bontani a keresési expedíciót.

Határon túli magyarok, azaz a Kárpát-medence már le van fedve a határon túli magyar akadémiákkal, de ezen egyesületeket is még jobban a magyar futball szolgálatába kellene állítani, elsősorban a honosítás terén.

Nyugat Európában élő magyar játékosok felkutatása, ez már egy nehezebb feladat, mivel, ha például valaki anyai ágon magyar, nem derül ki a nevéből a nemzetisége. Itt fel kell kutatni azokat a személyeket is, akiknek az adott országban van kapcsolati tőkéje és helyismerete, és utána tud járni, ki tudja nyomozni, hogy ki az, aki szóba jöhet.

Egy egységes adatbázis létrehozása alapfeltétel lesz, amihez aztán logikus lenen, ha hozzá tudnának férni az NB I-es és NB II-es klubok és a kiemelt akadémiák. Struktúrát fel kell tölteni személyekkel, akik folyamatosan figyelemmel követik ezen játékosokat, de a legfontosabb szerep azokra az emberekre hárul majd, akik meggyőzik a játékost és családját az állampolgárság felvételéről. Ezt követően a jogi segítségnyújtás és a FIFA előtti képviselet pedig már egy profi jogász csapat feladata, de ezen a téren az MLSZ már nyert komoly csatákat.

Magyar akar -e lenni a kiszemelt?

Ez is nagy kérdés, és sokszor nem csak érzelmi kérdés. Nyilván minden futball szurkolónak Dárdai Pali fiai jutnak eszébe először, ebben a témában, és kíváncsiak, hogy játszanak-e valaha a magyar válogatottban? Ők úgymond a szemünk előtt nőttek fel, ismerjük őket, ismerjük a képességeiket, a szüleiket, de egyelőre egyikük esetében sem dőlt el, hogy az irányunkba indulnának el. Ők a jéghegy látható csúcsát jelentik, de a hegy közel 90 százaléka a víz alatt van, és üdvözlendő, hogy az MLSZ most mélységi búvárokat tervez leküldeni felderítésre, hogy megtalálják a következő Kerkezt.

Két felvidéki gyöngyszem már fennakadt

Aktuálisan is vannak eredmények ezen a téren, és a klubok, illetve az MLSZ dolgoznak azon, hogy minél több tehetség esetében mi, magyarok legyünk a verseny nyertesei.
Két jó példa a közelmúltból, illetve a jelenből: Debrecenben idén már az NB I-ben is debütált a felvidéki Vajda Botond, egy FIFA eljárást követően idén pályára léphetett a magyar U19-es válogatottban. Ismereteim szerint az ETO bal lábas tehetsége, Lacza Alex is úgy döntött, hogy a magyar válogatottság irányába indul el, pedig ő még pár hónapja is benne volt a szlovákok U20-as vb-re készülő keretében.