Mint arról beszámoltunk, győzelemmel debütált újra az Újpest kispadján Mészöly Géza, a lila-fehérek Diósgyőrben nyertek 2-1-re a több helyzetet kidolgozó hazaiak ellen, így elléptek a kiesőzónától.
"Higgyék el, mi az Újpest vagyunk"
A visszatérő szakember a találkozót követő sajótájékoztatón így fogalmazott:
- Minden elismerésem a játékosainké, mert hihetetlen nagy dolgot hajtottak végre. Erre készültünk, hogy nagyon alázatosan és óriási odaadással fogják ezt a mérkőzést az első pillanattól az utolsóig megcsinálni, és természetesen bíztunk abban, hogy ez elég lehet egy jó eredményre.
Nagyon nagyképű lenne azt mondani, hogy mindenáron a győzelem volt a cél, de azt, amit én megtanultam az első két időszakomban, próbáltam akartam átadni a játékosoknak, hogy higgyék el, hogy mi az Újpest vagyunk.
És itt volt mellettünk a közönségünk, és ők voltak ma a tizenkettedik játékos, plusz a padon az egész stáb, úgyhogy hihetetlenül akarta mindenki a sikert. És ilyenkor van egy csapatnak picit szerencséje is, meg mindenféle dolog összejön, de érzésem szerint nem volt véletlen a győzelem, és nagyon büszke vagyok a játékosokra, mert erőn felül teljesítettek.
"Édesapám is büszke lenne"
A tréner csapata akaraterejét és a jól beszálló csereként is dicsérte, miközben édesapját, a tavaly elhunyt Mészöly Kálmánt is megemlítette.
- Tamás Krisztián sérülése nem segített, ott egy picit megültünk, ráadásul a pontrúgásokban meg hihetetlen erős a Diósgyőr, ezért volt talán nagyon-nagyon örvendetes, hogy amikor megkaptuk az egyenlítő gólt, akkor mi is pontrúgásból tudtunk újra előnyhöz jutni. Ez egy nagy dolog egy ilyen jó erőkből álló DVTK ellen, akik tulajdonképpen hihetetlenül jól játszottak, és sok helyzetet is dolgoztak ki. Néha nagyon benyomtak minket, de erre azért felkészültünk, amikor pedig 5-6 csatárral is támadott a Diósgyőr, nekünk egyszerűen vissza kellett állnunk védekezni. Hiába mondom én, hogy négy védővel akarunk játszani, amikor betolnak minket, és ott hattal-héttel is játszottunk. Viszont onnan ki tudtunk jönni, és volt olyan minőségi labdabirtoklásunk, amivel megmutattuk, hogy nem estünk pánikba attól, hogy éppen egyenlített a Diósgyőr. És tudtunk váltani egy picit, kellettek a beszálló játékosok is, itt most például Franklinre (Sasere - a szerk.) gondolok. Hát nem szerettem én se játszani egy ilyen nagydarab feka ellen, aki megtartja és megcsúsztatja a labdákat. Szerintem kulcsfontosságú volt, hogy ő be tudott jönni.
Erőn felül teljesítettünk, az biztos, és erre a fajta akaratra azt hiszem borzasztóan büszkék lehetünk, és ha édesapám látta ott fönt, akkor az biztos, hogy ő is büszke volt.
"Mondom: gyere már le, megőrültél?"
Mészöly szót ejtett egy érdekes jelenetről is közte és Csoboth között.
Nem akartak lejönni a játékosok, az volt az érdekes, hogy láttuk Csoboth Kevint is. Mondom: gyere már le, megőrültél? Nem, ő még maradt még. Egyszerűen nem akart senki lejönni, és az, hogy vissza kellett menni védekezni, hát ez a fajta alázat, ez egyszerűen elképesztő volt.
És mellette még azért a focitudás is egy picit azért előjött, az megvan bennük, és nem egy olyan csapatról van szó, amelyik nem tudna futballozni.
"Ezt a lelkesedést nemcsak a mai napra ígérhetem, kihajtjuk a játékosokból"
A visszatérő Újpest-edzőnek már a meccs elején üzentek egy molinóval a drukkerek ( "Isten hozott újra köztünk, Géza"), majd a lefújást követően is éltették a régi-új szakvezetőt.
Ez tényleg egy mesébe illő dolog, vagy még annál is nagyobb, talán kevés edző érhette meg, hogy a kinevezése napján egyből a nevét skandálják és aztán utána pedig a csapata pedig egy győzelemmel örvendezteti meg és a meccs végén is megkapom ezt. "No Géza, No Party" - ez egy elképesztően jó szleng és hát innen is nagyon köszönöm.
És ezt a fajta lelkesedést azonban nemcsak a mai napra ígérhetem, hanem az elkövetkezendőkben is kihajtjuk a játékosokból, mert most az Újpestnek ez a jövője, és ez az útja.
Ami pedig a kiszemelteket illeti, Mészöly egyelőre szűkszavú volt.
- Van egy listánk, amit figyelünk, és nagyon szeretnénk, hogy érkezzen még játékos a csapathoz.
